Magyarszombatfáról Spanyolországba - Fesztiválra viszik a látványégetést

Albert Attila nem először utazik Spanyolországba. Az első megkeresés 2015-ben érkezett a spanyol szervezők részéről, akkor Magyarországot, mint díszvendéget hívták meg egy rendezvényre, La Galerába. A Külügyminisztérium a Hagyományok Házát kérte fel, hogy delegáljon magyar fazekasokat az eseményre, így került képbe Attila is. Az első alkalom jól sikerült, így a spanyolok újra és újra meghívták, mert olyan magas színvonalúra értékelték a magyar fazekasok munkáját. – Nekem nagyon fontos, hogy a helyi és azon túl a magyar fazekasságot minél szélesebb körben megismerjék, ezt Magyarszombatfa polgármestereként és őrségi fazekasként is nagy küldetésnek tartom – mondja Attila. 

A spanyolok két Covid-év után az idén ismét megszervezik a programot, amelyen magyar fazekasok is képviseltetik magukat, akik egy különlegességgel is készülnek: bemutatják a látványégetést, aminek idehaza nagy sikere volt. Jövő szombaton este központi helyszínen, a La Galera-i városháza előtti téren csinálják meg az attraktív mutatványt, amely komoly kihívás szakmailag, hiszen egy nagyon szélsőséges égetési módszerről van szó. És hogy hogyan működik a látványégetés? Ezt szakszerűen Attila magyarázza: – Képzelj el egy fém hordót, amit függőlegesen kettévágunk. Ez gyakorlatilag kemenceként működik az égetés során. Belülről kibéleljük hőszigetelő kaolinpaplannal, ami 1400 Celsius-fokot bír.

Ezután összefogatjuk egy dróttal a két félkemencét, benne az égetni való edénnyel, majd egy gázégővel elkezdjük fűteni. Egy-másfél óra alatt felér ezer fok környékére, amikor ez bekövetezik, akkor bontjuk a kemencét, és az égetési tárgyat nagyon gyorsan kivesszük egy cső segítségével, majd beletesszük egy reduktív közegbe. Magyarul elzárjuk a levegő elől egy földgödörbe, amibe faforgácsot teszünk. A lényeg az, hogy az utolsó fázisban a faforgács elégeti a tárgy körül az összes oxigént, így oxigén nélküli izzási közeg jön létre, aminek következtében az edény vöröses színt vesz fel. Ez óriási szakmai feladat, a közönségnek viszont inkább a látvány szól – részletezi a fazekasmester, akit öt kollégája – Tiszakécskéről Bánföldi Ferenc, Alsópáhokról Czibor Imre, Rábapatonáról Káldi Károly, Budapestről Kovács József, Dörről Mácsai László – kísér el a spanyolországi programra. 

Albert Attila egy Magyarszombatfa és La Galera feliratú, kétszájú aratókorsót visz magával az útra. Ez hagyományos őrségi forma, de van ehhez hasonló Spanyolországban is, csak az edény fülének elhelyezkedése más. Ez lesz az egyik, amit égetni fognak, s ha elkészül, felajánlják az ottani múzeumnak emlékül. La Galera Katalónia déli csücskében, Barcelona és Valencia között félúton található. Az ottaniak a fazekasságot az 1600-as évekig tudják visszavezetni, de ma csak egyetlen működő műhelyük van. – De az örökséget nagyon szépen meg tudták tartani a köztudatban, érdekes, hogy hasonlóan balos korongjuk van, mint nekünk – mondja még Attila, aki bízik abban, hogy a látványégetésnek ott is nagy sikere lesz. A magyar fazekascsoport útját a Vas Megyei Közgyűlés, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a települések önkormányzatai és vállalkozók is támogatják.