Nem biztos, hogy amit egészségesnek hiszünk, valóban az - Szakértő tartott előadást Vépen

Egyebek mellett a gabonákban és a gabonakészítményekben előforduló toxinokról és veszélyeikről is beszélt az előadó. A gabonákat kedveli a Fusarium penészgomba, a Fusarium fajok számos mikotoxint termelnek. Ezek az élelmiszerekben természetes módon képződő, legveszélyesebb méreganyagok közé tartoznak: karcinogén, ösztrogén hatású, immunrendszerre ható, máj- és vesekárosító hatásuk is ismert. 

Megjegyezte azt is, hogy bár a teljes kiőrlésű gabonákat előszeretettel fogyasztjuk, a mikotoxinok szempontjából rosszabbak, mert a penészgombák a gabona héjrészén, a korpán telepednek meg. A toxinértékek egyes kukoricapelyhek, müzlik, veknik, extrudált kenyerek esetében is a megengedett érték felett vannak, a toxinok nem pusztulnak el, ha főzzük, sütjük, melegítjük az ételt. A mikotoxinterhelés a gyümölcs, sajt, sütemény, hús penészedésekor a legjelentősebb. Ezek az élelmiszerek fogyasztásra alkalmatlanok. 

Témát adtak az Aspergillus gombák által termelt aflatoxinok is: daganatkeltő, májkárosító hatásúak, mutációkat, sejthalált okozhatnak. Olajos magvakban, szárított gyümölcsökben, szójában, rizsben, tej- és húsipari termékekben, dohányban, kukoricában, gabonában, fűszerekben is előfordulhatnak. Az élelmiszereknél törvényi előírások határozzák meg a megengedett legmagasabb aflatoxinértékeket. Az egészségügyi kockázatot növeli, ha egy szennyezett termékből nagy mennyiséget fogyasztunk.

 A toxinokkal a kertben is találkozhatunk: belégzéssel, lenyeléssel, a bőrünkön keresztül is bejuthatnak a szervezetünkbe, ráadásul a lakásunkban is ott vannak a gombák. Az előadás mezőgazdaságikiskerti témákat is érintett: hogyan lehet hatékonyan és gazdaságosan védekezni a kártékony rovarok ellen. Sok fejtörést okoznak a gyümölcslegyek, a poloskák, a bodobácsok, a fülbemászók és a foltosszárnyú muslica is. 

Both Gyula 2011-ben kezdett foglalkozni a csalitechnológiával, amely bizonyos kártevők ellen alkalmazható. A kifejlesztett készítményt 2021 nyarán engedélyezték Magyarországon. A csalitechnológia a dióültetvényekben és a kiskertekben is nagy segítség a nyugati dióburok-fúrólégy kártétele ellen. Fontos, hogy a készítményt a rajzás időszakában kell alkalmazni. A csalianyag a rovarirtó szerekkel együtt használható minden nem ehető növény esetében is, az adott kultúrában engedélyezett rovarölő szerrel keverhető. Hasznos a csigák, bagolylepkelárvák, hangyák ellen is. 

A kártevőket riasztó növényekre is kitért. A hangyák ellen működik a levendula, a madársaláta; a levéltetvek ellen a sarkantyúka, a levendula, a koriander, a fokhagyma; a földibolha ellen az üröm, a borsmenta; a legyek ellen a bazsalikom, a gilisztaűző varádics; a fonálférgek ellen a büdöske és a körömvirág. A csigák nem mennek a mustár, hagyma, zsálya, izsóp közelébe. Ha a retek közé borsmentát teszünk, nem engedi oda a bolhát. A parasztmuskátli is rovarűző – régen ezért tették az ablakba. Vakondűző növény a nagy sárfű, a kerti laboda, a császárkorona és a gyalogbodza is.

 A legismertebb mérgező növényeket is sorolta: minden része halálosan mérgező a gyöngyvirágnak, a sisakvirágfajoknak, a leandernek, a kikericsfajoknak és a gyűszűvirágfajoknak; nagyon mérgező a tiszafa. A nyíllevél, ha szembe kerül, akár vakságot is okozhat – körültekintően kell tehát kiválasztani a szobanövényeinket. Megemlítette még, hogy gond lehet az idén a sárgarépa és a burgonyaterméssel: baktériumfertőzés fenyegeti őket. Magyarországon is megjelent a paradicsom barnatermésráncosodás vírus, ami rendkívül könnyen terjed és jelentős veszteséget okoz. A Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara Vas Megyei Területi Szervezetének honlapját (vmnk.hu) ajánlotta: előre jelzik a kártevők repülését (házikerti, dísznövény-, szőlő- és szántóföldi előrejelzés is elérhető), és megyei növényvédelmi információkkal is szolgálnak.