Őrségi Nemzeti Park, kutatók, gazdák: közösen a környezetért

A háromoldalú együttműködés kapcsán elhangzott, hogy európai uniós közös agrárpolitika részét képezik az agrár-környezetgazdálkodási támogatások, amelyekből a gazda pénzt kap azért, ha természetkímélő módon műveli a területeit, tartja állatait. Ezeket a támogatásokat azonban kevés magyar gazdálkodó veszi igénybe, ráadásul előírásaik nem is minden esetben szolgálják hatékonyan a biológiai sokféleség megőrzését. Az ESSRG társadalomkutatói az Őrségben élő gazdákkal és természetvédőkkel együttműködve ezen szeretnének változtatni. Azt vizsgálják, hogy milyen új feltételek szükségesek ahhoz, hogy a gazdák tudják és akarják követni az agrár-környezetgazdálkodás elveit, megkössék a szerződéseket, és ezért megfelelő kompenzációban részesüljenek. 

Dr. Markovics Tibor, az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vezetője köszöntőjében kitért arra, hogy a nemzeti park területe 44 ezer hektár, ezen 44 település osztozik. Az igazgatóság mindig az együttműködésre törekedett a helyi lakossággal, a gazdálkodókkal, ennek számos eredménye volt az elmúlt időszakban. Képzéseket szerveztek, emellett állatkihelyezési programot is indítottak az országban egyedülálló módon. Dr. Szentirmai István természetmegőrzésiosztály-vezető elmondta, hogy a nemzeti park értékes rétjeinek háromnegyede a helyi gazdák kezében van, rajtuk múlik, hogy ott sikerül-e a ritka növény- és állatfajokat megőrizni. – Azt tapasztaltuk, hogy a helyi kisgazdák és a nemzeti park érdekei szinte teljesen megegyeznek. Mindkét fél ugyanazt szeretné: fenntartani a kis léptékű családi gazdaságokat, amelyek természetkímélő módon működnek – mondta. A sajtótájékoztatón két gazdálkodó is részt vett. 

Egyikük, Baksa Eszter családjával visz gazdaságot Nagyrákoson. – Én nem belenőttem, hanem beleöregedtem a gazdálkodásba, hiszen még most is, amikor a 75. évemet taposom, aktívan dolgozom. Huszonnégy szarvasmarhánk van, ebből 19 tehén. Számunkra nagy kincs minden szál fű, nem romboljuk a természetet, hagyományos módon gazdálkodunk, így van csak értelme – mondta. Brassai Dóra harminc éve költözött Esztergomból Orfaluba, ott tart fenn egy kisebb gazdaságot. Kistermelőként ő is a régiek útját járja, vagyis fontosnak tarja, hogy úgy gazdálkodjon, hogy az a természetnek is jó legyen. Kelemen Eszter, az ESSRG vezető kutatója rávilágított arra, hogy az agrár-környezetgazdálkodási program hatékonyságának javítására többféle, máshol már bevált gyakorlat vagy épp folyamatban lévő kísérlet is ismert az Európai Unió tagállamaiban. 

– A mi feladatunk az, hogy megtaláljuk, mi valósítható meg az Őrségben, ennek érdekében működünk együtt az Őrségi Nemzeti Park Igazgatósággal, a helyi gazdálkodókkal, az idegenforgalomban dolgozókkal és az önkormányzatokkal – tette hozzá. Megyesi Boldizsár arról az innovációs műhelyről beszélt, amelyet az Őrségben hoztak létre. Azt akarják kideríteni, hogy mi a közös jövőképe a helyi közösségnek és a helyi természetvédelemnek, hogyan lehetne előrelépni a természetbarát gazdálkodás felé akár táji szinten is. Az őrségi gazdák az eredményalapú szerződéseket részesítenék előnyben, amelyek nem azt határozzák meg, hogy a gyepterületeket hogyan gondozzák, műveljék, hanem azt, hogy mely (védett) állat- és növényfajok állományát kell megőrizni vagy növelni a gazdálkodás során. Az már a gazda dolga, hogy ezt hogyan éri el.