Tőlünk függ

2022.05.09. 17:30

Veszélyben a 2022-es év vadvirága - Most virágzik az agárkosbor – Sok helyen a kaszálás, a fűnyírás áldozata lesz - fotók

Ezekben a hetekben virágzik az agárkosbor, melyet 2022-ben az év vadvirágának választottak. Ennek a szépséges orchideának a léte, számos más, rétekhez kötődő élőlényéhez hasonlóan, erősen függ tőlünk emberektől. Sem a gondozatlan, sem az agyonfűnyírózott, vagy vegyszerezett gyepekben nem él meg. Kis odafigyeléssel viszont megőrizhető.

Gyöngyössy Péter

Könye László (a háttérben) kisrákosi birtokán most virágzik az agárkosbor

Forrás: Szendi Péter

A mai technikai eszközök lehetővé teszik, hogy egy udvarnyi területen néhány perc alatt akár egyméteres füvet pár centis nyírott gyeppé változtassunk. Még azt is eldönthetjük, hogy a kaszálékot gyűjtse össze a gép, vagy darálja le és szórja szét. Aki végigsétált már május közepén egy réten, annak valószínűleg fáj egy kicsit a szíve, amikor ez a sokszínű élettől zsongó csoda, zöld színű masszává változik. Főleg, hogyha elképzeljük, hogy a gyorsan mozgó gép elől nem menekülhet sem a katicabogár, sem a hangya, de a béka és a madárfióka sem. Nálunk a füves területek, a rétek, legelők az állattartást szolgálták, és az emberi települések környezetét adták. A természetes élővilág alkalmazkodott az állatok taposásához, az évenkénti kétszeri kaszáláshoz. Az egykori erdők helyén így kialakult másodlagos élőhelyek ma számos védett növény és állatfaj lelőhelyei.

A kisparaszti apróparcellás, extenzív mezőgazdasági módszerek évezredes időtávlatban biztosították a füves területek biológiai sokszínűségét. A kaszálókon rengetegféle növény megtalálja az életfeltételeit. Ráadásul a kézi kasza elől eséllyel ugrott el a szöcske, és szaladt el a fürjfióka, a mezei nyúlról nem is beszélve. A gyors gépeknél nincs erre esély, és a vegyszerezésről még nem is beszéltünk. Korábban az árokpartok, útszegélyek, temetők füves területei is fajgazdag élőhelyek voltak. Dr. Szinetár Csaba biológus, az ELTE SEK tanára évek óta próbálja elérni az Őrségben, hogy az évszázadokon keresztül megőrződött agárkosboros, kankalinos temetői, árokparti, belterületi gyepek megmaradjanak. Igazán csak egy kis odafigyelésen múlik. A szártalan kankalin túléléséhez már az is elég, ha a két centiméter helyett hatra állítjuk a fűnyíró késének magasságát.

Az agárkosbornál pedig csak néhány hetet kellene kibírni, hogy ez a szépséges orchidea elvirágozhasson. De elég feltűnő ahhoz is, hogy egy figyelmes kaszás kikerülje a bíborszínű foltjait. Szinetár Csaba szerint nehéz küzdeni azzal az általános trenddel, melynek eredményeként a motoros fűkaszákkal gyakorlatilag lenullázzák a belterületi gyepeket. A temetőkben a fűnyírás után megmaradt pár milliméteres füvet pedig, a sírok körül előszeretettel savazzák le a helyiek, nehogy harmatos legyen a temetőbe látogató városi rokonok cipője. A biológus szerint ezek a módszerek hozzájárulnak a környezetünk elsivárosodásához. Néhány évvel ezelőtt könyv is megjelent a temetők sajátos élővilágáról. Mint Szinetár Csaba elmondta, vannak országrészek, ahol a temetők természetközeli gyepjei szigetként őrizték meg a tájegység ritka fajait. 

Az agárkosbor a gyakoribb, ugyanakkor a feltűnőbb hazai orchideák közé tartozik, ezért is szomorú, tapasztalni, ahogyan eltűnnek az Őrség településeiről. De azért akadnak kis sikerek is. Nemrég az egyik faluban sikerült elérni, hogy az orchideás, henye boroszlános foltra deponált hulladékot odébb pakolják. Kisrákoson pedig, az egyik panzióhoz tartozó birtokon, a keskeny nyírott ösvénnyel feltárt vadvirágos rét tudatosan az élményszerzést, kikapcsolódást szolgálja. Mi is végigjártuk a harmatos ösvényt. Nem csalódtunk. Itt is megtaláltuk az idei év vadvirágát, az agárkosbort, melynek eszmei értéke szálanként tízezer forint.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!