Régi újságok lapjain

2022.06.19. 07:00

A füstbe ment házasságért bérgyilkossággal akart fizetni - Kalandvágyból kutat gyilkossági történeteket a múltból Feiszt György

Kalandvágyból és a sztorik érdekessége miatt keresi Feiszt György nyugalmazott levéltáros a múltban a gyilkossági történeteket, amelyekre régi újságokat lapozgatva bukkan.

Merklin Tímea

Feiszt György nyugalmazott levéltáros régi újságokban kutat a szerelmi bűntények után

Forrás: Szendi Péter

Ráakadt szerelmi bűntényekre, ezeket összefűzve előadásként is közreadta. Bauer Ilona története nem először került nála tollvégre, mikor egy igaz sztoriból elbeszélést szőtt az Életünk folyóiratnak. Cizellálta a női psziché érzékenységét és misztikumát, felvetve a gyengeség, kiszolgáltatottság, labilitás kérdéseit, sőt, új nézőpontként azt, hogy az öngyilkosság egy másik oldalról – az intrikus részéről – morális gyilkosság volt. 

A finom lelkű úrilány tragédiájában a tényleges sztori úgy kezdődik, hogy egy lefátyolozott hölgy megszólít egy férfit, akinek nagyon megtetszik a csinos nő, elhívja magával, felülnek a vonatra. Nagykanizsán átszálláskor, kávézás közben a lány azt mondja a férfinak: kap hetven koronát, ha agyonlövi a letenyei járásbírót. A férfi meghökken – nyilván erre senki nem számít egy első randevún – , és azt feleli, ezen gondolkodnia kell. Elköszön, hogy majd holnap találkoznak, és visszajön Szombathelyre. Másnap, mikor megérkezik a lány, jönnek a rendőrök is a találkozóra, mert a férfi időközben bejelentést tesz a rendőrségen, hogy őt bérgyilkosságra akarja rávenni egy nő. A rendőrség pedig úgy reagált, hogy mivel a hölgynek volt szombathelyi lakása, egzisztenciája, az elmondottakat tagadta – mondván, hogy egy kicsit „megbolondult” – , és szavahihetőnek látszott, szabadlábon elengedték. Bauer Ilona ezekből az eseményekből belátta, hogy a bérgyilkosság nem jó ötlet, ezért maga utazott Letenyére, hogy a tervét saját kezűleg vigye véghez. A Vasvármegyei Napló 1911. szeptemberében számolt be az esetről, ebből kiderül, hogy a bíró nem volt a helyén, ezért a nő a lakása közelében várt rá. 

A bíró megneszelte a szándékait, ráküldte a csendőrséget, Ilonát megmotozták, és elvették tőle a táskájában talált két pisztolyt. Szembesítésre, személyazonosságának igazolására a kávéházban időző bíróhoz vitték, ott pedig az a dráma zajlott le, hogy a nő előrántott egy harmadik revolvert, amely a ruhájába volt rejtve. De nem tudott lőni vele, mert a fegyver csütörtököt mondott. Érthetetlen, hogy miért, de akkor is szabadon engedték. Hogy mi baja volt a szombathelyi Bauer Ilonának a letenyei bíróval? Hát az, hogy tönkretette az életét: nem viselkedett úriember módjára, indiszkréciójával belerondított a nő jövőjébe, kitűzött házasságába. Korábban, szombathelyi jurátusként még ő is udvarolt Ilonának, és a történeteit baráti társaságokban elhintette. A pletyka pedig éket vert Ilona és az új vőlegény közé, aki elhidegült a nőtől, az esküvő elmaradt, a házasság – a hajadon leány rózsaszín álma a boldogság eljöveteléről – füstbe ment. Bauer Ilona végül saját magát ölte meg egy budapesti szállodában, ahová álnéven jelentkezett be. 

Feiszt György e hotel képét is vetítette Hévízen, amikor előadást tartott a Csokonai Irodalmi Társaság meghívására, amint az elhunyt Ilona fotóját is, amit az egyik korabeli folyóirat közölt. A levéltáros ezt a hullafotót az Országos Széchenyi Könyvtárban találta, mert ott van meg egyedül ez a bizonyos lapszám. A krónikák szerint egy szombathelyi újságíró ismerte fel a közzétett ismeretlen öngyilkos képét, így tudták beazonosítani, de mire az újságíró szólt a családnak, és a rokonok eljutottak érte a fővárosba, már el is volt ott temetve. Exhumáltatták, hazavitték Nemesrempehollósra, de nincs meg a sírja. Feiszt György azt olvasta, hogy családi sírboltban temették el, többször járt a falu temetőjében, próbálta megkeresni, ám hiába, Bauer-kripta nincsen. 

Viszont azt sikerült kideríteni, hogy Ilona oda járt a nemesrempehollósi iskolába, méghozzá jó tanuló lány volt… Rengeteg – akár több évig tartó – munka van amögött, mire egy régi történet összeállítása során minden mozaik a helyére kerül. – Fiatal koromban sokáig azt gondoltam, hogy nem tudok olyan helyzetet elképzelni, ami az öngyilkosságig juttatna egy embert. Most már másképp látom a világot. Főleg a szerelmi öngyilkosságok sztorijai döbbentettek rá, hogy miképpen juthat valaki odáig, hogy önkezével vet véget az életének, például lúgkövet iszik – idézte fel Feiszt György, majd egy másik szerelmi gyilkosság történetét vette elő az emlékeiből. 

Olyan, mintha a Jack Nicholson és a Jessica Lang főszereplésével elkészült A postás mindig kétszer csenget című film forgatókönyvírója ismerte volna az Alsóberkifaluban 1909-ben lejátszódott esetet, mert ugyanaz a szituáció. Itt az történt ugyanis, hogy egy kőművesmester felesége beleszeretett a férje egyik cserepessegédjébe, és közösen meggyilkolták a férjet. A hatóság elfogadta öngyilkosságnak, ahogy beállították, de a pár nem sokáig élt nyugodtan, lebuktak a falubeli szóbeszéd nyomán, végül bevallották

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!