Embernek lenni és maradni - A körmendi Mihály Péter főszerepet játszik a Boldog Brenner János életét bemutató filmben

Mihály Péter életének első felét Körmenden töltötte, az utóbbi több mint húsz év azonban már Zalaegerszeghez köti. Talán harmadik osztályos lehetett, amikor kapcsolatba került a körmendi színjátszókkal, ez döntőnek bizonyult a továbbiakra. Gyakorlatilag az utcáról került be a színház világába, minden komolyabb tapasztalat nélkül. Ha voltak is nehézségek, összességében sikerrel vette az akadályokat. Mára meghatározó tagja a zalaegerszegi társulatnak, ebben az évadban négy darabban szerepelt: Szakcsi Lakatos Béla Cigánykerék című musicaljében, a II. Rákóczi Ferenc életét bemutató A fejedelem című rockmusicalben, A király beszédében és A kőszívű ember fiaiban. 

– Szerencsére ez az évad most már teljesen koronavírus nélkül ment le, gyakorlatilag lehet azt mondani, hogy szinte visszapattant a nézőszám. A bérletszámunk csökkent ugyan a Covid előtti időszakhoz képest, de így is hónapok óta telt házzal mennek az előadásaink. Gyorsabbnak látszik a visszarendeződés, mint ahogy arra előzetesen számítottunk. Zalaegerszegen mélyen be van ágyazva az a hagyomány, hogy az emberek színházba járnak, úgyhogy nincs baj – kezd bele Péter, akit váratlanul talált meg a Brenner János rábakethelyi káplánról szóló film egyik főszerepe. Váratlanul, de lehet, hogy nem véletlenül, merthogy így visszatérhetett Vas megyébe, ahol amúgy otthonosan mozog. 

– A zalaegerszegi társulat értesítést kapott arról, hogy lesz ez a film, amelynek készítői elsősorban vidéki – szombathelyi és zalaegerszegi – színészekkel képzelik el a munkát. Négy gyermekem van, és pörög a színházi munka is, így meg sem fordult a fejemben, hogy elmenjek a castingra. De a sors mást hozott. A válogató napján nem tudtam órát tartani Nagykanizsán a gimnáziumban, ahol tizenkét éve alapítottam drámatagozatot. Amikor ez kiderült, akkor egy hirtelen ötlettől vezérelve úgy döntöttem, mégis benézek a válogatásra. Ott akkor ebből semmit nem éreztem, de utólag már tudom, hogy amint beléptem az ajtón, a rendező, Szilágyi Andor kiválasztott. Kimondottan Palotás Dénes, a szentgotthárdi rendőrkapitányság parancsnokhelyettese szerepére castingolt engem. 

A rendőrről annyit kell tudni, hogy ő volt a Brenner-gyilkosság kiemelt nyomozója – teszi hozzá Péter, akit korábban is többször hívtak napi és heti tévés sorozatokba játszani, de időben soha nem tudta összeegyeztetni. Ezúttal más volt a helyzet, hiszen a produkció rendszeresen tárgyalt a színházzal, így gördülékenyen össze tudták hozni a forgatási napokat. – Ez a film nagy ajándék nekünk színészeknek, és azt hiszem, az lesz a nézőknek is. Az egerszegi társulatból én kaptam a legnagyobb szerepet, ez öröm és megtiszteltetés egyszerre. A nyomozó szerepe nagyon fontos szálat jelent a történetben, hiszen Palotás Dénes hallgatja ki az összes létező gyanúsítottat. Persze nem szabad megfeledkezni arról, hogy melyik történelmi korban járunk. Az 1950-es években zajlanak az események, ehhez képest kell elképzelni a nyomozást is, gyakorlatilag elég erős prekoncepcióval. A nyomozó neve nem ez volt, de létező fiatalemberről beszélünk, akit annak idején megbíztak a nyomozással. Szilágyi Andor rendezővel – aki egyébként a forgatókönyvet is írta – többször beszélgettünk arról, hogy nagyon kevés a történetben az olyan szál, ami teljes mértékben fikciós. 

Nagyon jó volt belecsöppenni a forgatásba, mert ez egy profi világ minden nehézségével és minden előnyével együtt. Azt is muszáj megjegyeznem, hogy jó kapcsolatok alakultak ki a színészek és a stábtagok között. Ez azért is fontos, mert a színészeknek elég kevés lehetőségük van arra, hogy találkozzanak, vagy ne adj Isten meg is nézzék egymást. Ebben is hiánypótló tudott lenni ez a forgatás, hiszen egész napokra össze voltunk zárva az ország különböző részeiről, így egy picit kinyílt számunkra a világ. Nagyon érdekes, hogy a szombathelyi és a zalaegerszegi színház ott van egymástól gyakorlatilag hatvan kilométerre, de a tagok olyan sokat dolgoznak, hogy bármennyire pici is a távolság, szinte izolálva van a két társulat. Péter előzetesen is ismerte Brenner János történetét, hiszen eredetileg Vas megyei, de amikor megkapta a forgatókönyvet, egy ültő helyében elolvasta, nem tudta letenni. Egy éjszakát rászánt, aznap kimaradt az alvás egy az egyben. 

– Szilágyi Andor rendezőnek sikerült elcsípnie az akkori rendszer működését, ez átszövi a film minden pillanatát. Ami adalék, hogy én nem hallottam Andort Brenner Jánosról úgy beszélni, hogy ne lábadt volna könnybe a szeme, ez ott van a forgatókönyvben, és remélhetőleg ott lesz a sorozatban is. A film üzenete számomra az, hogy bármilyen is a minket körülvevő kor, lehet embernek lenni és maradni, sőt talán annál többnek is. Nem akarok nagy szavakat használni, hogy a forgatás nehéz volt és megterhelő, de tényleg az volt. A rendező azt mondta, hogy ő nem szeretne gonosz embereket látni, mert szerinte az ember önmagában nem gonosz. Az embernek céljai vannak, és azokat megpróbálja így vagy úgy elérni. Az én karakterem célja nem feltétlen a legnemesebb, de akkor is el akarja érni, és képviselni akarja, éppen úgy, mintha a világot akarná megmenteni. Azt hiszem, ez volt a kulcs ahhoz, hogy hús-vér figurákat lássunk, ne pedig kétdimenziós paneleket az elnyomó rendszer részéről. Én egészen brutális jelenetekben is részt vettem. 

Forgatás közben nem volt probléma, de utána mindig nehéz volt, mert rögtön jött az érzés, hogy Úristen, mit csinálok? Ez álom szintjén is dolgozott utána, volt olyan, hogy biztos voltam benne, hogy az egyik jelenetet felvettük, pedig nem így volt. Picit furcsán néztek rám, amikor megkérdeztem, miért van újra kiírva. Kiderült, hogy én magamban lejátszottam azt a jelenetet, álmomban. Péter szerint gyönyörű film készül, és az is nagyon jó, hogy az egész ország megismerheti ennek a kivételes embernek a történetét. Jámbor Nándor – aki Brenner atyát játssza – egyrészt kinézetre is megszólalásig hasonlít, másrészt sikerült neki ebből a csodálatos emberből valamit elkapnia, ami nagyon kihatott mindenkire. 

– Sokszor nagyon megfeszített volt a munka, előfordult olyan, hogy az órám alvásfigyelője napokig nem mutatott három óránál többet. Este játszottam a színházban, éjfél volt, mire lefeküdtem, hajnali fél három körül pedig indultam forgatni. Kemény időszak volt, de én hiszek abban, hogy nincsenek véletlenek. Egy kicsit megviselt a szerep, remélem, hogy ez a fizikai fáradtság ott lesz az arcomon, ahogy megyünk előre a filmben, amely rendkívüli és szép, ezt nyugodt szívvel mondhatom. 

BELELÁTHATUNK A NYOMOZÁSBA

 A forradalmat követő egyházüldözés áldozatává lett fiatal káplán, Brenner János megölésének körülményeit máig homály fedi, a filmbeli nyomozás azonban bepillantást enged a kommunista hatalom 1956 utáni ténykedésébe. A film cselekményének középpontjában egy Szentgotthárdra érkező youtuber áll, aki ki akarja deríteni az igazságot, így kérdezgetni kezdi az embereket, majd olyan misztikus találkozásban lesz része, amely az ő életét is teljesen megváltoztatja. A Legyetek szeretettel című film forgatása május közepén fejeződött be, a televízió várhatóan decemberben tűzi műsorra a sorozatot.