Füzér az égbolton: a Naprendszer bolygói szépen felsorakoznak - Szakembert kérdeztünk a jelenségről

A szabad szemmel leggyakrabban megfigyelhető naprendszerbeli égitestek a Nap, a Hold, a Merkúr, a Vénusz, a Mars, a Jupiter és a Szaturnusz. Az Uránusz éppen a szabadszemes láthatóság határán van, de a megfigyeléséhez komoly égboltismeret és sötét égbolt szükségeltetik, a Neptunusz közepes méretű távcső nélkül nem látható. A szakértő elmondta: a most kezdődő jelenség érdekessége kettős. A szabad szemmel látható bolygók ugyanazt a sorrendet mutatják majd, mint a Naptól való távolságuk sorrendje, ráadásul mindezt a látható égbolt egy szűkebb területén. 

Egyébként többször előfordul, hogy a tankönyvi példa szerint sorakoznak fel az égitestek, csak egymástól jóval nagyobb távolságra látszódnak, ezért sokszor a bolygósor nem teljes. Előfordul az is, hogy valamennyi bolygót megfigyelhetjük egyszerre, viszonylag egymás közelében, de nem ebben a sorrendben. Az e hónap második felében hajnalban látható bolygósorakozó azonban sokkal ritkábban, akár több évszázadonként egyszer látható. A hajnali, keleti égbolton lehetünk tanúi a jelenségnek: az öt bolygó sorban a horizont fölé emelkedik és füzérré rendeződnek. A bolygók elhelyezkedése kirajzolja annak az útvonalnak egy részét a Bak csillagképtől a Bika csillagképig, amelyen a Nap éves mozgása során végighalad, mert a Naprendszer nagybolygói szinte pontosan egy síkban keringenek. 

Az említett napokon például a Szaturnusz éjjel fél 12-kor, a Jupiter éjjel 1-kor kel fel, legutoljára a Merkúr csatlakozik körülbelül hajnali háromnegyed négy tájékán. A fényes Vénusztól nem túl messze akár azt a Fiastyúk csillaghalmazt is észrevehetjük, amely már a 20 ezer éves barlangrajzokon is látható. Az amatőr csillagászok számára különleges lehetőség ez: egyetlen alkalommal megfigyelhetik a Naprendszer valamennyi, szabad szemmel látható bolygóját. Megfűszerezi a látványt, hogy a következő 11 napban a fogyatkozó Hold végigvándorol a planétaállomások mellett.