Hőguta és napszúrás nélkül - Így lehetünk biztonságban a kánikula idején is

Ahogy nő a forróság, úgy nő a veszélye annak, hogy hőgutát kaphatunk. A kánikulában a gyerekek fokozottabban ki vannak téve ennek és más hőártalmaknak, amelyek szélsőséges esetben ájulással járnak. Mi a különbség a hőguta és a napszúrás között? Hogyan vegyük észre, ha a kisgyermek/csecsemő napszúrást kapott? Mi tegyünk, ha a tűző nap miatt már az eszméletvesztésig jutott, ájult gyermekről kell azonnal gondoskodnunk? Köcse Tamás Vas megyei vezető mentőtisztet kérdeztük. – A hőguta a hőpangásnak megfelelő kórkép, amikor a szervezet hőleadási folyamatát valami akadályozza vagy meggátolja. Olyankor fordul elő, amikor a környezeti hőmérséklet nagyon magas, hosszan tart a meleg hatás, a testünk a folyadékhiány miatt nem tud izzadni vagy verítékezni. A csökkent hőleadás nyomán a szervezet túlmelegszik: megemelkedik a hőmérséklete, a gyermek bőre meleg, száraz lesz. 

Főleg azokat érinti, akik nem szellőző, magas hőmérsékletű térben töltenek hosszabb időt, vagy nem megfelelő öltözéket viselnek a melegben, és nem fogyasztanak elég folyadékot. Nem alakul ki túl gyakran, de valóban életveszélyes állapotot eredményezhet. Utóbbinál légzészavar és keringészavar jelentkezhet, görcsrohamok, majd eszméletlenség történhet. Azonnal mentőt kell hívni, figyelni a gyermek légzését, megkezdeni az újraélesztést, ha légzésleállást tapasztalunk, és végezni addig, amíg a mentő meg nem érkezik. A korai segélyhívással tanácsokat, utasításokat kap a hívó a mentő megérkezéséig – hallottuk Köcse Tamástól. A napszúrás fogalmát is tisztázta: ez a fejet érő közvetlen napsugárzás miatti „agyhártyaizgalmat” jelenti. Rövid távon enyhe fokú agyhártyagyulladás keletkezik fejfájást, rosszullétet, hányingert, hányást, szédülést, hőemelkedést, esetleg lázat okozva, de az utóbbi nem a szervezet általános túlmelegedését jelenti. Kiválthatja a tartós kitettség a napsugárzásnak, illetve a magas hőmérsékletnek. Súlyosabb eseteknél eszméletvesztés, ájulás is előfordulhat. Viseljünk kalapot, feltétlenül adjunk a gyermekünkre is, öltöztessük megfelelő ruhákba. 

A hőpangás megelőzésére igyunk, itassunk elég, lehetőleg ásványi sókkal kiegészített folyadékot, valódi gyümölcsből készült házi italokat, és kerüljük a túlhevült tereket, hogy a hőleadás megtörténhessen – hangsúlyozta Köcse Tamás. Hozzátéve, hogy a gyermekeket még inkább védeni kell, hiszen folyadékháztartásuk jelentősen érzékenyebb, a hőleadási képességük korlátozottabb, vékonyabb a bőrük, a folyadékegyensúlyuk hamarabb felborul. Ráadásul a melegben nehezebben vehető észre a láz. A szülőnek arra is figyelnie kell, nem valamilyen vírus okozta-e a lázat – beteg gyermeket pedig semmiképpen ne vigyünk strandra. A mentőtiszt a megelőzés fontosságát hangsúlyozza. – Nagyon nehéz a 42-43 fokra felhevült, órák óta a napon fekvő emberen segíteni, mert súlyos anyagcsere-károsodások indulhatnak be. A lokális hűtés, azaz a fejre tett, előzőleg átnedvesített textília, a hűtő borogatás enyhébb esetekben jó hatású.