A külhoni magyarságot támogatják

2022.06.29. 07:00

Moldvai csángókat fogad - Varga Tibor kertje ideális helyszín a kapcsolatépítéshez

Magánkezdeményezésként jött létre egy kapcsolat a csángókkal, akikhez rendszeresen kiutazik társaival Varga Tibor, aki a saját vassurányi udvarán moldvai csoportot fogad.

Merklin Tímea

Varga Tibor és Demeter Judit. A Szent István gyermekei imacsoportot az idén is Vassurányba várják – otthon érezhetik magukat

Forrás: Unger Tamás

Varga Tibor 2016-ban csatlakozott barátokkal együtt a Böjte Csaba által kezdeményezett keresztszülői programhoz, amely a csángók magyarnyelv-tanulását támogatja: – A keresztszülőség jelképes, annyit jelent, hogy havi négyezer forintot odajuttatok, ezzel segítem az ottani oktatási programot. Többször jártam személyesen is Pusztinán. A román állami iskola mellett magyarul kezdték tanítani a csángó gyerekeket közösségi házakban székelyföldi és magyarországi tanárok. A több moldvai településen megvalósuló program Pusztinán kezdődött, ahol egy háromszáz évvel ezelőtti magyart beszélnek az emberek, ennek fejlesztését tűzték ki célul az oktatással. Reményik Sándor gondolata, hogy a templomot és az iskolát fontos fenntartani az identitás megőrzéséhez. 

Moldvában pedig az a helyzet, hogy a római katolikus vallásukat gyakorolhatják az emberek, de román nyelven, és az iskolai tanulás is román nyelven lehetséges, a magyar nyelvet mint idegen nyelvet kérhetik. Pusztina az egyetlen olyan falu, amely megőrizte védőszentje, Szent István nevét, pedig hat moldvai falu templomát is szentelték István királynak. 2019-ben Varga Tibor részt vett a csángó bálon Budapesten, ahol megismerkedett dr. Nyisztor Tinka néprajzkutatóval, aki az élharcosa a csángó magyar kultúra megőrzésének. A vele folytatott beszélgetés megerősítette abban, hogy továbbra is segíti a pusztinai embereket, nemcsak az oktatás, hanem a vallás területén is. Ezért szervezett 2019-ben számukra Vassurányban műsorbemutatási lehetőséget, és ehhez kapcsolódóan együtt imádkoztak is, illetve tavaly Vassurányba érkezett hozzá a pusztinai Szent István gyermekei imacsoport. Szándékozik idén júliusban megint fogadni imacsoportot, mert „ez a moldvai csángók bátorításáról szól”. Megérinti ez az archaikus magyar kultúra, a gyönyörű nyelv, az énekek, az imádságok, szeretne hozzájárulni, hogy mindez ne vesszen el.

© Unger Tamás

Nemcsak az Erdélyen túli, Bákó megyei moldvai csángók sorsát viseli a szívén, de a még Erdélyhez tartozó gyimesi csángókét és Székelyföldét is. A csíksomlyói zarándoklatot például olyan komolyan veszi, hogy idén – nem először – kerékpárral ment a csaknem ezer kilométerre lévő Máriabúcsúba. A szintén Vassurányban élő Demeter Judit azért kapcsolódott be szívesen ebbe a külhoni magyarságtámogató barátságépítésbe, mert a családja révén kötődik Erdélyhez. Az egyik nagyapja még odavaló volt, az 1800-as években jött Magyarországra. Megérinti az – amint fogalmaz –, hogy a világban és a Kárpát-medencében élő magyar testvérekben mély fájdalom van az anyaországról való leszakadtság miatt, ez akkor tör elő belőlük, amikor valamilyen megrendítő esemény van, például a közös imádkozás során többekből előtört a felszabadító sírás. Rendkívül tiszteletreméltó, ahogy a népdalaikban, imádságaikban élő lelkiség megalapozza a tartásukat. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!