A sarkvidéki szánhúzó expedíció teljesen megváltoztatta a celldömölki Varga Dávid életét

Többször is beszámoltunk egy celldömölki srácról, aki nem álmodott kisebbet, minthogy részt vegyen a Fjällräven Polar öt napos sarkvidéki kutyaszánhúzó expedícióján. Varga Dávid is jelentkezett az embert próbáló kalandra, ahova egy szavazásos verseny alapján lehetett kijutni. A vasi közgazdász végzettségű fiatalember a közép-európai régióban indult, és többek között olvasóink segítségével elérte célját, indulhatott a hihetetlen megmérettetésen. Újra felkerestük Varga Dávidot, aki elmesélte élete legnagyobb kalandját, és azt is, hogy a Polar mennyiben változtatta meg az életét.

A történetben ott tartunk, hogy bejutottál azon szerencsések közé, akik részt vehettek a Polaron. Volt négy hónapod felkészülni…

Nem igazán tudtam, miként is kellene készülnöm. Természetesen, amit lehetett megtettem, sokat jártam edzőterembe, hogy az erőnlétem rendben legyen és mindenképp bírjam a túrát. Meg aztán igyekeztem megbarátkozni a gondolattal, hogy napokig nem leszek majd meleg helyen. A barátaimmal és a bátyámmal töltöttem az utolsó estémet az út előtt, de emlékszem, nagyon izgatott voltam.

Hogy zajlott az utazás?

Budapesten találkoztam a másik magyar kijutóval, vele repültünk Svédországba. Miután leszállt a gép Stockholmban, bementünk busszal a belvárosba, egy Hostelbe, ahol szállást foglaltunk. Már ott voltak néhányan a kijutók közül, de szépen lassan mindenki megérkezett. Bejártuk a várost, este elmentünk közösen vacsorázni, iszogatni és megállás nélkül csak nevettünk mindenen. Két estét töltöttünk a stockholmi szállásunkon, ez még nem a hivatalos Polar-expedíció része volt, de azt ránk bízta a szervező Fjällräven csapata, hogy mikor szeretnénk ki, valamint hazautazni. A csapattal közösen döntöttünk úgy, hogy jó lenne együtt eltölteni pár napot még az út előtt, így kicsit jobban is megismerhettük egymást.

Alakultak ki barátságok?

A mai napig aktív a Facebook csoportunk, sőt néhány emberrel külön is gyakran beszélgetek. Szerencsére hasonló beállítottságú emberek vagyunk, így nagyon hamar megtaláltuk a közös hangot. Az Angiából kijutó Yulival például már az első pillanattól kezdve nagyon jól megértettük egymást. Azért is szuper dolog ez az expedíció, mert a legkülönbözőbb helyekről érkeztek a kijutók, és szinte bármerre utazom a jövőben, biztosan lesz a közelemben egy Polar-testvérem, akivel találkozhatok, és feleleveníthetjük a közös élményeket.

Hogy nézett ki a szállásotok mielőtt elindultatok, és az expedíció ideje alatt?

Stockholmban egy nagyon fiatalos Hostelben voltunk, ott 4-5 fős szobákban aludtunk, de ahogy említettem, ez még nem a hivatalos túra része volt. Onnan Sigtunába utaztunk, ahol egy nagy házban aludtunk mindannyian kétágyas szobákban. Ez volt az utolsó melegben töltött éjszakánk. A túra elrajtolása utáni szállásaink voltak a legjobbak, hiszen a következő napokat sátorban töltöttük, minden este máshol. A célba érkezésünk előtti utolsó este volt a kivétel, amikor sátrat sem vertünk fel, hálózsákban aludtunk a csillagok alatt, a matracunkat pedig fenyőágakból készítettük. Számomra ez volt az expedíció egyik csúcspontja.

Említetted, hogy kaptatok felszerelést, mik voltak ezek pontosan?

Tetőtől talpig minden ruhát és egyéb eszközt biztosított számunkra a Fjällräven: zoknik, aláöltözők, nadrágok, pulcsik, széldzseki, parka, kesztyűk, napszemüveg, síszemüveg, bakancs, sapkák, maszk, sál, hótalp, túrazsák, hátizsák, hálózsák, sátor, kés, hőtartó kulacsok, iránytű, lapát, tűzrakó szett és még sorolhatnám... Ezek közül szinte mindent meg is tarthattunk. Itt meg is jegyezném, hogy elképesztően jó minőségű ruhákat kaptunk, így aki strapabíró szettet szeretne, annak meleg szívvel ajánlom ezt a márkát.

Volt valamilyen gyorstalpaló az indulás előtt?

A Sigtunában töltött napunkon kaptuk meg az elméleti tudást. Felkészítettek, hogy mit kell, és mit nem szabad tennünk ilyen extrém körülmények között. Akadtak, akik még nem is láttak havat korábban, mi pedig éppen arra készültünk, hogy az Északi-sarkkör fölé repülünk, így erre természetesen nagy szükség volt. Ráadásul nagyon érdekes dolgokat tanulhattunk meg a hidegben való túlélésről. Másnap repültünk Tromsobe, ahonnan nagyjából egy-másfél óra buszozás után kiszakadtunk a civilizációból. Megmutatták miként állítsuk fel a sátrakat és már neki is láttunk a teendőknek. A kutyaszánozással kapcsolatos felkészítésünket nem vitték túlzásba, a legalapvetőbb dolgokat mutatták meg, de ettől csak még izgalmasabb volt az egész. Egyébként is a kutyaszánozást úgy tanulja meg az ember, hogy csinálja és közben rájön a trükkökre. Utána találkoztunk a körülbelül 300 kutyával, ami a túra egy másik csúcspontja volt a számomra. Itt megmutatták, hogy tesszük fel a hámot a kutyusokra, majd miként csatoljuk fel őket a szánra és már indultunk is.

Hogy kell elképzelni ezt az expedíciót?

Összesen 20 ember jut ki évente a világ szinte bármely pontjáról. Közép-Európában én kaptam a legtöbb voksot, 55.621 ember támogatott a szavazatával, amiért azóta sem győzök elég hálásnak lenni. Amint megvan a 20 kijutó, ez már egy baráti kaland az extrább fajtából. Nagyjából 300 km-t mentünk Tromsotől Kirunáig. Az első napunkon 80 km-t tettünk meg, majd napról napra mindig kicsit kevesebbet. Röviden összefoglalva úgy nézett ki egy napunk, hogy reggel elkészítettük a kutyák ételét, eltakarítottunk utánuk, lebontottuk a sátrat, mi is megreggeliztünk, bepakoltunk mindent a szánokba, felcsatoltuk a kutyákat és megindultunk. Pár óra szánozás után megálltunk egy rövid ebédre. Szárított ételeink voltak, amire hóból forralt vizet öntöttünk, majd folytattuk az utat a következő állomásig. Ott a kutyáknak megcsináltuk az alvóhelyeket adtunk rájuk dzsekit estére, megetettük őket, felállítottuk a sátrat, megvacsoráztunk és már másztunk is be a hálózsákba. Reggel 5-6 között keltünk és este 11 körül már feküdtünk. A hideg rengeteg energiát kivesz az emberből, így minden este úgy aludtam, mint a bunda.

Mik voltak a legnagyobb nehézségek a Polar alatt?

Ahogy utána beszéltük, mindenkinek más okozott nehézséget. Nekem például az ébredés utáni pár perc volt a legnagyobb kihívás, főleg az első sátorban töltött éjszaka után. Egy olyan hálózsákban aludtunk, ami egy kályhaként funkcionált. Voltak többen, akik fáztak éjjelente, nekem ez furcsa volt, hiszen én úgy éreztem, meggyulladok. Viszont reggel kimászni a meleg hálózsákból és egyből megérezni a -15 fokot kifejezetten kellemetlen érzés, és akkor most nagyon enyhén fogalmaztam. Alvás közben egy pár zokni, egy aláöltöző rövidnadrág, a hozzá tartozó pulcsi, és egy sapka volt rajtam. Gyorsan kell felöltözni, ha jót akarsz magadnak, ez engem nyilván váratlanul ért, és persze a cuccaim szanaszét voltak, így csak kapkodva próbáltam mindent megtalálni a sátorban, mielőtt jégcsap vált volna belőlem. Hamar megtanultam, hogy mindent közvetlenül magam mellé tegyek.

Soha nem fordult meg a fejedben, hogy talán mégsem kellett volna bevállalni?

A lehető leghatározottabban mondhatom, hogy soha. Minden pillanatát élveztem. A legnagyobb élménnyel lettem gazdagabb, amit csak el lehet képzelni. Mosolyognom kell, amikor visszaemlékszem az ott eltöltött napokra. Kimondhatom, hogy a Fjällräven Polar megváltoztatta az életemet.

Befolyásolt az élmény, hogy most Svédországban élsz? Miért költöztél ki?

A Polar miatt lakom most Svédországban, kinyitott előttem egy új kaput. Bátorságot adott, hogy kipróbáljak egy számomra új típusú életet, hátrahagyva az otthoni munkámat, barátaimat, családomat. Biztosan nem mertem volna meglépni ezt, ha nem jutok el az expedícióra. De nagy szerencsém volt, és ezért egy álmom valósággá vált. Jelenleg kutyaszános túravezetőként dolgozom Kirunában. 2019 októberében érkeztem ki, és majd csak áprilisban látogatok haza először.

Meddig tervezel kint lenni?

Ezt a kérdést teszem fel magamnak minden nap. Imádom minden percét az itt töltött időnek. Hetven kutyával dolgozom a világ legcsodálatosabb táján. Azonban a családom és a barátaim otthon vannak és az élményeimet nincs kivel megosztanom. Még nem tudom mi lesz, sokat töprengek azon, hogy mi a helyes döntés, majd mindig rádöbbenek, bárhogy is alakul az életem, az lesz a helyes út.

Ha valaki egy kis betekintést szeretne kapni, hogy mivel telnek Varga Dávid mindennapjai, keresse fel hivatalos Instagram-oldalát.