Akár hatvanféle kockázat ellen is köthetünk már biztosítást

Június első felének időjárása országszerte nagy károkat okozott, a biztosítókhoz alig két hét alatt 18,5 ezer bejelentés érkezett, a kárigények megközelítették a 2 milliárd forintot. A főváros mellett hét megyét – köztük Vas megyét – érte a legtöbb kár. A legtöbb bejelentés a helyenként özönvízszerű esőzés miatti beázások miatt történt, de gyakoriak voltak a viharkárok, amikor például az erős szél megbontotta a tetőszerkezetet, vagy fák dőltek épületekre, és számottevő volt a jégkár is. Tavaly a társaságok a viharkárok szempontjából legrizikósabb, május és augusztus közötti időszakban összesen csaknem 6 milliárd forintot fordítottak a lakásbiztosítással rendelkező ingatlantulajdonosok kártalanítására.

Magyarországon a 4,4 millió ingatlantulajdonos több mint 73 százalékának van lakásbiztosítása. Egy friss felmérés szerint ugyan az ügyfelek 90 százaléka elégedett a szolgáltatással, mindig vannak, akik kevesebbet kapnak, mint amire számítanak, vagy éppen nem kapnak semmit. Összegyűjtöttük, mikor fizet a biztosító és mikor nem.

Az általunk megkérdezett szakértő elmondta, a lakásbiztosítási szerződéseknek általában két típusa van. Az all risk biztosítás minden olyan kárra fedezetet nyújt, amelyet a szabályzat tételesen nem zár ki. Amennyiben például nem zárták ki egy meteor becsapódásából származó károkat, és az telibe találja a ház kéményét, akkor a biztosító fizetni fog. A per risk jellegű biztosítás az előző fordítottja, itt csak arra fizetnek, amire a szerződésben kitértek. Így például egy kizárólag tűzkárra kötött biztosítás nem fog fizetni, ha a jég betöri az ablakot. A gyakorlatban valamennyi lakossági vagyonbiztosítás fizet az elemi károkra, úgy, mint a tűz, robbanás, villámcsapás, szélvihar, felhőszakadás, jégeső, árvíz, földrengés. Emellett szinte még a legegyszerűbb biztosítások is fedezetet nyújtanak a cső- és üvegtöréses károkra. Akár arra is köthetünk biztosítást, hogy valaki a házunk előtt elcsúszik és kezét töri, de ugyanúgy biztosíthatjuk a személyi okmányainkat és a fagyasztott zöldségeinket, mint a kisállatainkat. Kiegészítésként lakásbiztosításunkhoz hozzávehetjük az utas- és balesetbiztosítást, vagy a be­surranó tolvaj okozta károk megtérítését is. Ma már akár hatvan különböző kockázatot lefedő biztosítási csomagok is találhatók a piacon.

Amint megtörtént a baj, azonnal érdemes a biztosítókhoz fordulni, a károkat érdemes fényképen is dokumentálni, a legtöbb biztosítónál már online felületen is megtehetjük a bejelentést. Meg kell várni, amíg a kárbecslő megérkezik a helyszínre, azt követően indulhat meg a helyreállítás. Kisebb összegű kár esetén általában egy-két nap alatt megérkezik a pénz, nagyobb kárösszeg fizetésekor azonban többet kell várni.

Ám hiába biztosítunk mindent, előfordul, hogy a biztosító nem fizet. Pechünk van, ha lakásunk és vagyontárgyaink egy háború, polgárháború, forradalom vagy terrorcselekmény útjában voltak, akkor egy fillért sem remélhe­tünk. Egyetlen biztosítótársa­ság sem fizet, ha a károk nukleáris energia károsító hatásának betudható eseményekkel összefüggésben keletkeztek, vagy ha az épület a hibás tervezés vagy kivitelezés miatt sérült meg, valamint a környezetszennyezéssel kapcsolatos károkat is nekünk kell lenyelni. A biztosító mentesül a fizetés alól akkor is, ha bebizonyosodik, hogy a kárt készakarva, vagy súlyos gondatlanságból magunk okoztuk, ezt azonban a társaságnak be is kell bizonyítania.