Ludak, sörgyár, Batthyány-örökség

2019.06.06. 17:30

„Beszélgető könyv” jelent meg a pecöli Pálffy Dezsőről

Bemutatták Kozma Gábor újságíró újabb, Végállomás című könyvét az Agora Sportházban. Ez már a második kötete, ami dr. Pálffy Dezső agrármérnökről, a modern magyar mezőgazdaság egyik megteremtőjéről szól, Horváthné Tulok Julianna szerkesztette.

Merklin Tímea

Kozma Gábor a sportházban a könyv bemutatóján: ez már a második kötete az agrármérnökről

Fotó: Unger Tamás

A könyv főhőse dr. Pálffy Dezső agrármérnök, a modern magyar mezőgazdaság egyik megteremtője. A nevéhez köthető a hazai (milliós nagyságrendű) lúdtenyésztés nemzetközi elismertsége, amit csodálni eljött a százmilliós Kína szakmai küldöttsége, a baromfitartás technológiájának megújítása, az első hazai szövetkezeti sörgyár létrehozása Martfűn.

A könyv életének egy jelentős szakmai részét dolgozza fel, bemutatva olyan találkozásait és újításait, amelyek ma már történelmi kuriózumnak számítanak. A pecöli származású agrármérnök egy másik, közéleti arca is megjelenik a könyvben gróf Batthyány Lajoshoz, első felelős miniszterelnökünkhöz kapcsolódva.

Dr. Pálffy Dezső kezdeményezésére alakították ki a fővárosi Ferences templomban a Batthyány-emlékszobát, amely tisztelgés az 1848-as polgári forradalom hősei, különösképpen Batthyány Lajos felesége, gróf Zichy Antónia előtt. A mérnök szerint újra kell értékelni a tragikus sorsú gróf történelmi szerepét és jelentőségét.

A könyvbemutatón két epizódot mutattak be a Kozma Gábor-Horváth Zoltán-Boros Ferenc készítette „A Gyárépítő” című filmből, amiben az agrármérnök elmeséli, hogy 18 éves koráig (1948-ig) a családja számára petróleumlámpa adta a fényt, naponta 18-20 kilométert tett meg gyalog, hogy iskolába járhasson. Az is kiderül, mennyire boldog volt, mikor szülőfaluja díszpolgárrá fogadta ugyanakkor, amikor az édesapja is megkapta posztumusz ezt a címet.

Kozma Gábor a sportházban a könyv bemutatóján: ez már a második
kötete az agrármérnökről
Fotó: Unger Tamás

Zsámboky Árpád, a Vas Megyei Honismereti Egyesület elnöke úgy értékelte Kozma Gábor munkáját, hogy nem is interjú-kötet, hanem „beszélgető könyv”, olyan kérdések elől, amik elől nem lehet kitérni. Az agrárértelmiségi küzdelmes életútja egy univerzális képességű embert láttat, aki mindenhol megállta a helyét, bárhová került, és mindenhol a közösségéért akart tenni. A most 89 éves mérnök a premierre nem tudott eljönni, de a honismereti egyesület aktív tagja, ma is figyelemmel kíséri a Vas megyei történéseket.

Mándli János, Pecöl polgármestere felszólalásában elmondta, hogy Pálffy Dezső a család kilencedik gyermeke volt, nem véletlenül kapta a keresztnevét: Desiderius azt jelenti: óhajtott, nagyon várt, akart gyermek. Édesapja, Pálffy Károly asztalosként, naiv művészként a pecöli templomban számos maradandó értéket alkotott: a bejárati ajtót, a gyóntatószéket, a padokat.

Az önkormányzat 2016-ban adományozott díszpolgári címet. Jövőre a helyi kultúrházban fogják ünnepelni a 90. születésnapját, és már azt a döntést is meghozta, hogy nem Budapesten – ahol most lakik -, hanem Pecölben szeretne nyugodni, a szülei sírjában.

A Horváth Zoltán moderálta beszélgetésben Kozma Gábor a könyv megírásának személyes motivációi között egy fontos társadalmi szempontot is mondott: az a közösség fog tovább élni, ahol közös jövőképet tudnak megfogalmazni, és ahol a közösségnek van elég innovatív alkotója. Akár az agrárium, akár az élet bármely más területén.

A szerző széles újságírói érdeklődéséről, alapos információ gyűjtéséről és szerteágazó ismereteiről bizonyságot téve színes, érdekes történeteket mesélt Pálffy Dezső életéről és Magyarország rendszerváltás előtti időszakáról. Fókuszában Pálffy Dezső úgy áll, mint az az ember, aki „mindent megpróbált, hogy egy kis közösséget, egy nemzetet

felemeljen”. Mindent megtett, amire csak az erejéből futotta. Ezért találta ki például az iparszerű paprika-és zellertermesztési rendszert, nem mellesleg azt az öntözést, ami a falut is összekovácsolta: a gyerektől az öregig mindenki „szórta a vizet”, ha arra volt szükség. A termékek itthon nem kellettek, de Nyugat-Európában nagy sikert arattak, világjáró hajókra kerültek, ahol a szakácsok ezeket használták a főzéshez…

A Batthyány-kultusz erősítéséről szólva – amit Pálffy Dezső az utolsó leheletéig szeretne előremozgatni – felkérték hozzászólásra Fehér Ferenc et, Ikervár polgármesterét, a könyvszerző újságíró szófordulatával élve: „hátha az új fejlemények leviszik Dezső bácsi cukrát”. De Fehér Ferenc arról számolt be, hogy a Battyhány-kastély egyelőre nem tud bekerülni az országos nagy felújító programba, pedig 2017 óta van rá koncepció. Így a vércukorszint maradt, de a könyv útra kelt, és csak címében „Végállomás”.

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!