Katonai tiszteletadás mellett koszorúztak az ostffyasszonyfai hadifogoly-temetőben

Az Ostffyasszonyfai Hadifogoly-temető és Hadisírgondozó Egyesület, valamint Ostffyasszonyfa és Nagysimonyi önkormányzata szervezték a rendezvényt, amelyen mások közt képviseltette magát a Vas Megyei Kormányhivatal, a Vas Megyei Önkormányzat, a szombathelyi 83. Poppr Emil Területvédelmi Zászlóalj és a 11. Katonai Igazgatási és Érdekvédelmi Iroda, a Vasi Honvéd Bajtársi Egyesület, az Osztrák Bajtársi Szövetség Burgenlandi Tartományi Elnöksége és a Vas Megyei Temetkezési Kft. is. A győri 12. Arrabona Légvédelmi Rakétaezred katonái díszelegtek, közreműködött a Veszprémi Légierő Zenekar.

– Az itt nyugvó katonák már nem idegenek nekünk, testvéreinkké fogadtuk őket, a sírjaikat ugyanúgy gondozzuk, ahogy a mieinkét – fogalmazott köszöntőjében dr. Andor Ferenc nyugalmazott igazgató, a halottak napi megemlékezést szervező egyesület tagja. Dr. Márfi Gyula nyugalmazott érsek ünnepi szentmisét mutatott be, amelynek szövegében felidézte a Honfoglalás című film Kell még egy szó kezdetű betétdalát is, milyen értelmet nyernek a szavak, ha Jézus szájába adjuk: „Úgy kell, hogy te is értsd, nem éltél hiába, Az a hely, ahol élsz, világnak világa, Az égig érő fának, ha nem nő újra ága, Úgy élj, hogy te legyél virágnak virága.” Szent Imre hercegről szólva – lévén november 5. a neki szentelt ünnep – hangsúlyozta azokat a tanításokat, hogy az idegeneket tisztelni kell, és a szomszédokkal tanácsos jó kapcsolatot ápolni, és érdemes megerősíteni a hazaszeretetet Európa sok kis népe között, hogy őrizzük a népek sokszínűségét, és benne az identitásunkat.

Az ökumenikus igeliturgia után a Honvédelmi Minisztérium és a Hadtörténeti Múzeum delegáltja, dr. Téglás Gyula alezredes mondott beszédet, kiemelve, hogy katonatemetőben mindannyian érezhetjük az érintettséget, hiszen nincs olyan család Európában, amely valamilyen módon veszteséget ne szenvedett volna el a hadicselekmények miatt. Ez a legnagyobb hazai első világháborús katonai temető. Itt volt a Monarchia egyik legnagyobb hadifogolytábora. A terület Nagysimonyihoz tartozik, amely az ostffyasszonyfai vasútállomással volt összekötve. A barakkvárosban több mint százezer embert tartottak fogva – egy időben akár negyven-ötvenezret is –, tizenötezren haltak meg itt. A két világháború közötti hőskultusz során kegyelettel vigyázták a tömegsírokat, és a csaknem hatezer egyéni sírt, aztán a II. világháborút követő rezsim feledésre ítélte a haditemetkezést és az ostffyasszonyfai temetőt. A 80-as években vált lehetővé, hogy megmentsék a sírokat. A rendszerváltás óta tartanak itt halottak napi megemlékezéseket. A temető kormányzati forrásból újult meg, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum pályázata révén. Az alezredes hangsúlyozta: mindez az emlékezetkultúra miatt fontos. Az európai kultúrkörben számon tartják a nemzeti sorsok szempontjából különleges jelentőségű helyszíneket. Magyarországon 17 nemzeti és 52 történelmi emlékhely van. A „katonai emlékhelyeket” a jogalkotás még nem szabályozta, de ezek is védettséget élveznek, és megvan a tiszteletadás lehetősége, hogy a ma élők az emlékezetükbe véssék a katonák áldozatát, hiszen a legdrágábbat, az életüket adták a szélsőséges történelmi helyzetekben.