Olvasónk szerint indokolt lenne emelni a sebességhatárokat – Szakértőt is kérdeztünk

Olvasónk, Horváth Gyula, miután fiát egy héten belül kétszer mérték be a Sárvár–Szombathely közötti szakaszon, azzal kereste meg szerkesztőségünket, hogy szerinte célszerű lenne emelni a sebességhatárt külterületen, mert mégiscsak nonszensz, hogy alig megy az ember többel, mint 90, máris kapja a 30 ezer forintos csekket. Ráadásul – tette hozzá – az külön balesetveszélyes, hogy a bemért autósok közül sokan a nyílt pályán megfordulnak abban a reményben, hogy egyezkedhetnek a rendőrrel. Szerinte a most érvényben lévő korlátozások a Trabantokra lettek kitalálva, a mostani korszerű autóknál indokolatlan a 90-es korlát, ráadásul ha a sebességhatárt mondjuk 110 km/órára emelnék, sok veszélyesen előző autós is megnyugodhatna, kevesebb lenne a baleset.

Olvasónk szerint a balesetekhez a sofőrök meggondolatlansága, veszélyes manőverei vezetnek, nem pedig az, hogy tízzel-hússzal gyorsabban haladnak a megengedettnél, vagy hogy rossz az út. Eddig hát olvasónk felvetése, akiről érdemes azt is tudni, hogy annak idején hivatásos sofőrként dolgozott, és mintegy kétmillió balesetmentes kilométert tud maga mögött.

Az mindenesetre tény, hogy a balesetek zöme a sofőr hibájából következik be. A KSH adatai szerint az idén az első félévben műszaki meghibásodás miatt 24, pályahiba miatt pedig 69 baleset történt, ezzel szemben 5636 balesetet maguk a járművezetők idéztek elő. Azonban azt se felejtsük el, hogy a rendőrség tapasztalatai szerint nagyon is van összefüggés a sebesség növelése és a balesetek bekövetkezése, illetve azok kimenetele között.

Unger József közlekedésbiztonsági szakértő is úgy véli, nem indokolt a sebességhatárok emelése. Szerinte a kulcs a forgalom ritmusának felvétele, ha mindenki jó tempóban haladna a megengedett legnagyobb sebesség környékén, sokkal kevesebb lenne a veszélyes előzés. Azokon persze – teszi hozzá –, akik állandóan megsértik a szabályokat, a megengedett legnagyobb sebesség növelése sem segítene, ők akkor még annál is gyorsabban mennének, mint most, miközben ugyanúgy előzgetnének. Unger József arra is emlékeztetett, a magyar szabályozás a sebességmérést tekintve meglehetősen megengedő, hiszen jócskán túl kell lépnünk a megengedett sebességhatárt, hogy végül meg is büntessenek. Tavaly ezt mégis sokan megtették, a 365 fixen rögzített és 160 mobil traffipax rekordszámú, átlagban napi 1883 gyorshajtási esetet rögzített, amiért 23,6 milliárd forint értékben kaptak büntetést a gyorshajtók.

Egyébként olvasónk a felvetésével nincs egyedül, főleg ha autópályáról van szó. Visszatérő érv, hogy az évtizedekkel korábban kitalált sebességhatárokat meghaladta az idő, egyre gyorsabb, egyre kevésbé balesetveszélyes és egyre biztonságosabb autók vannak az utakon, amelyek nagy biztonsággal haladhatnának gyorsabban is. Azonban nemcsak a biztonság vagy a gyorsabb haladás lehet szempont a sebesség meghatározásakor, hanem a környezetvédelem is, ugyanaz a táv alacsonyabb sebesség mellett kisebb szén-dioxid-kibocsátással jár.

Ausztriában 2018-ban másfél évig kísérleti jelleggel Bécs és Salzburg között egy 120 kilométeres autópálya-szakaszon 130-ról 140-re emelték a sebességhatárt, majd az idén februárban mindenfajta következtetés levonása nélkül visszaállították a korábbi sebességhatárt. Az ok, hogy az időközben kinevezett új környezetvédelmi miniszter, Leonore Gewessler ellenezte a projektet, éppen a megnövekedett környezetkárosító hatása miatt. Hollandiában például hasonló okból az autópályán a korábbi 130-ról 100 km/h-ra csökkent a nappali sebességhatár.