Virágzó élet a töviskoszorúból – Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe

– Az oltár felépítménye gyönyörű, sokat elmond erről az ünnepről is, a húsvétról. A bárány, amelyik feláldozta magát értünk – mutatja a már húsvétra felkészített oltárt a bobai evangélikus templomban Rostáné Piri Magda, a Vasi Evangélikus Egyházmegye esperese, a Bobai Evangélikus Egyházközség lelkésze. Isten báránya alakja zárja a templom oltárát.

Minden esztendőben újraértelmezik a keresztény egyházak vezetői a húsvét üzenetét: aktualizálják. Hol a szegényekre, hol a betegekre, hol a menekülőkre vagy bántalmazottakra irányítják a hívők, a hívek figyelmét a húsvéti alkalmakon megfogalmazott értelmezésekkel.

– Szerintem 2019-ben is ugyanazt üzeni a húsvét, mint 2019 évvel esztendővel ezelőtt. Azt, hogy az Úristen megváltotta az embert. Olyan árat fizetett érte, ami, ha az ember elképzeli, a legnagyobb ár. Az egyetlen fiát adta az emberért. Azért, hogy igazak legyünk Isten előtt. Ennél különb és több és jobb üzenete nincs a húsvétnak – fogalmazza meg Rostáné Piri Magda.

– Vasárnap este Budapestre, a Deák téri evangélikus templomba mentem, Bach János-passióját hallgattam meg, ez már hagyomány sok évtizede, hogy azt éneklik. Korábban magyarul, jó ideje németül. Olvastam a passió szövegét, annyira gyönyörű! Hogy a töviskoszorúból mennyre virágzó élet kél ki. Ez az üzenete a húsvétnak, hogy kivirágzik az, ami halott. Ez a legfontosabb – mondja az esperes.

Húsvét a keresztények legnagyobb ünnepe, Jézus feltámadását ünneplik ilyenkor. – Krisztus feltámadt, ez azt jelenti, hogy nekünk is van reményünk. Biztosak lehetünk abban, hogy feltámadunk.

Negyvennapos böjt előzte meg a keresztények legnagyobb ünnepét. Ezt mindig fontosnak tartotta az egyház: a felkészülést. Azért kell, hogy a keresztények meg tudják élni az ünnepeket azok legbensőbb mélységében. Minden nagy egyházi ünnep előtt van hosszabb-rövidebb felkészülési időszak. Karácsony előtt az advent, húsvét előtt a böjt, pünkösd előtt a húsvét utáni vasárnapok.

– A böjt a hamvazószerdával kezdődött, az maga a halálra való emlékezés, innen is van a hamuval való megjelölés és elhangzik, hogy „emlékezz, porból lettél és porrá leszel” – emlékeztet az esperes. Úgy fogalmaz, hogy önvizsgálatra sarkall a böjt: nagypéntek felé, aztán húsvét felé irányítja a figyelmünket. Krisztus királysága, főpapi volta, az igehirdetési alapigék, a lekciók mind ezt mutatják nekünk. Közben „tojásfák” készülnek, nyulat ábrázoló díszek kerülnek ablakokba, kertekbe, elvilágiasodott és gyarapodó, világi jelképekkel telik meg a húsvét és a várakozás napjai is. Pedig korábban a visszafogottság volt a jellemző. Rostáné Piri Magda szerint a világban az Istenre figyelés és Krisztus megváltása egyre kevésbé fontos. – Persze a néphagyományok szépek, csak az a baj, amikor ez kiüresedik és nem a lényegre figyelünk.

Természetesen van, ahol a lényeget mutatják, a lényegre irányítják a figyelmet: így az evangélikus iskolákban. Két éve, hogy a Szombathelyi Evangélikus Egyházközség a bobai általános iskola fenntartója, az intézmény a Reményik Sándor Evangélikus Általános Iskola tagiskolája. A bobai iskolában minden hétfőn áhítatot tartanak – és nem könnyű csendre, elcsendesedésre bírni a 150 diákot. Ez a hétfő, a nagyhét első napja azonban kivételes volt, idézi fel az esperes. Idén először passiójátékot tanultak és mutattak be a gyerekek. Különleges előadással készültek a nagyhétre, a húsvétra. – A fiatal kolléga úgy ítélte meg, hogy a gyerekek még nem elég érettek arra, hogy Krisztus szerepét eljátsszák. Ezért úgy állította össze a passiójátékot, hogy a mellékszereplők mondják el az egész történetet. Kezdődik egy asszonnyal, aki a piacra igyekszik és elviszik a szamarát, mert arra Jézusnak van szüksége a virágvasárnapi bevonuláshoz. Az asszony háborog ezen. Így, ilyen mellékszereplők sokat elmondanak az egész eseményről, közben egy kivetítőn lehet látni, követni a történetet. A gyerekekhez közelebb állt, hétköznapi embereket kellett megjeleníteni, egy klasszikus passiószereplő se volt benne – mutatja be az esperes az idei különleges bobai előadást. Döbbent csendben figyelte a játékot a többi diák, a lelkészek számára is érdekes volt látni, mennyire és hogyan hatott rájuk. Ez volt talán az igazi húsvéti felkészülés.

– A szentírásban az egyes történetek, a megváltás, a nagyhét történetei egy-egy napra beilleszthetők. Tartalma, jelentősége van minden napnak. Nagyszerdán arra emlékezhettünk, hogy Jézus kiűzte az árusokat a templomból – idézi fel az alkalmakat, hangsúlyozta a nagyhétről az esperes. – Ha az ember ezeket elcsendesedve végig tudja gondolni, akkor nagypéntekre át tudja érezni az áldozatot. Az utolsó vacsorát is, hogy önmagát hagyja itt a kenyérben és a borban. Mert emberek vagyunk, és nekünk kell kézzelfogható. A harapható, iható, ahogyan az úrvacsora az. Ezzel az ember még közelebb kerül az isteni személyhez – fogalmazza meg Rostáné Piri Magda.

– Nemcsak azóta, hogy munkaszünet a nagypéntek, itt korábban is volt nem egy olyan testvérünk, aki még a kommunizmus idején is szabadságot vett ki, ha tudott. Az evangélikusoknak nagyon fontos a nagypéntek üzenete, Krisztus kereszthalála – mondja.

Nagyszombat a csendes készülődés napja, a templom feldíszítése virágokkal. Elmélkedés a szenvedéstörténeten.

Húsvétkor számos alkalomra hívnak az evangélikus gyülekezetek is. Vasárnap sok helyen tartanak hajnali istentiszteletet német mintára, a bobai evangélikus templomban is, fél hatkor kezdődik. A hajnali istentisztelet a feltámadásra emlékezve világosságban ér véget. Húsvétvasárnap délelőtt is tartanak istentiszteletet, a negyvennapos böjt lezárásaként ekkor, húsvét vasárnap ettek először húst a hívők. Összesen öt istentiszteleten szolgál húsvétvasárnap, hétfőn pedig négy alkalmon, de van segítsége – mondja a Vasi Evangélikus Egyházmegye esperese.

A húsvét utáni hét a fényes hét, a fehér vasárnappal. Az ősegyházban ilyenkor keresztelték meg a katekumeneket, ez a hét a húsvét jegyében telik még – tekintett előre Rostáné Piri Magda.

Hat vasárnap van pünkösdig, húsvéthoz negyven napra Jézus mennybe ment. Nem akart minket egyedül hagyni, itt hagyta a szentlelket. – Így nem hagy minket egyedül, vagy árván, ahogy a szentírás fogalmaz – mondja még az esperes.