Visszakapják színeiket a Szent Pál Terem festményei

A Szily János Egyházmegyei Gyűjtemény és Látogatóközpont idén márciusban kérte fel Tarr György restaurátor szakértőt a Püspöki Palota Szent Pál Termében található, az 1780-as években készített festmények helyreállítására: az évek nyomot hagytak az alkotásokon, tisztítani kell a felületüket borító lakkréteget, kijavítani a kisebb-nagyobb sérüléseket. A festőművész-restaurátornak egyébként nem ez az első felkérése a megyében, dolgozott Pornóapáti, Sé, Szombathely, Vasszécseny, Torony templomaiban is. Most dr. Perger Gyula plébános, a látogatóközpont igazgatója bízta meg a falambériába foglalt nagy méretű pannók (táblaképek) tisztításával és felületi konzerválásával.

A művész el­mondta: legelőször restaurátori tervet kellett készíttetni a kormányhivatalon keresztül, szakértő bevonásával. A Dorffmaister-­képeknél M. Nagy Évát kérték fel a dokumentumok elkészítésére. Tarr György kifejtette: Mikes János néhai püspök az 1920-as, 1930-as években kiemeltette a festményeket a falból egy akkori restaurálás alkalmával. Akkor letisztították az olajképeket, ám nem mindig helyes technikával: túltisztítás nyomai fedezhetők fel azokon a helyeken, ahol vékonyabb a festékréteg. A szakember elmondta: nagyjából bútormagasságban fedezhetők fel nagyobb hibák, lyukak az alkotásokon, amelyeken kívül a fali rögzítési pontok helyét, a furatokat is eltüntetik a most zajló munka során. Kiemelte ugyanakkor, hogy a festmények jó állapotban vannak, ám jelenleg csak a csillárok szórt fényénél élvezhető a látványuk, annyira elsötétedett a festményt borító lakkréteg – amely természetes anyagból, fenyőgyantából készült, az idő múlásával áttetszősége elveszett, barna árnyalatúra váltott. A kutatási ablakokkal, próbatisztításokkal tűnik ki igazán az évek nyoma: kivehetők az alakok, sokkal világosabb a kompozíció.

Tarr György elárulta: érdekes felfedezést tettek a festmények átvizsgálásakor. Az összes festményen felfedezhető nyitott könyv, lapjain olvashatatlan írással. Az infravörös felvételeken jól látszik, hogy ezek a betűszerűségek valójában átfestések: az alsóbb réteg antiqua betű­típussal írt latin szöveget rejt – a restaurálást követően pedig az eredeti feliratokat láthatjuk majd.