Városi segítség feltételekkel – 150 milliós előleg a Haladásnak

Mint ismert, a Haladás elsőre – másik két első osztályú csapattal, a Mezőkövesddel és a Diósgyőri VTK-vel egyetemben – sem az NB I-re, sem az NB II-re nem kapta meg az induláshoz nélkülözhetetlen klublicencet. A hiánypótlás benyújtásának határideje péntek éjfél, a Magyar Labdarúgó Szövetség várhatóan május 8-án, azaz jövő szerdán bírálja el a dokumentumokat és dönt a licenc odaítéléséről. Azaz sürget a határidő, éppen ezért Szombathely önkormányzata a kedd éjszakába nyúló közgyűlésen szavazta meg a Szombathelyi Haladás NB I-es labdarúgócsapatának rendkívüli támogatását. Az önkormányzat öt százalék tulajdonrésszel rendelkezik a klubban, és évente 50 millió forinttal támogatja. A közgyűlési döntés alapján a Haladás labdarúgócsapatának 2019-re, 2020-ra és 2021-re szóló támogatását – tehát összesen 150 millió forintot – már a közeljövőben elutalja. Kvázi tehát nem pluszpénzt ad a Haladásnak, hanem előre kifizeti a támogatást. A város mindehhez azonban komoly feltételeket is szabott. Teljesen átvilágítják a klubot, hogy meg tudják nevezni az összes felelőst, akik a kialakult helyzetért tettek. A tulajdonosok tegyék be a pénzt, ténylegesen fizessék be a számlára a pénzt. Emellett készfizető kezességet kell vállalniuk, ami azt jelenti, hogy ha nem kapják meg a licencet, akkor azonnal vissza kell fizetniük a kapott összeget.

– A licenc megszerzéséhez a stadion bérleti szerződését, valamint a saját tőkét is rendezni kell, ehhez kértünk 150 millió forintot a várostól – mondta Illés Béla sportigazgató, a többségi tulajdonos Halmill Kft. képviselője. – Az összeget megszavazták, úgy tudom, hogy a másik kisebbségi tulajdonos is segít, valamint a többségi tulajdonos Halmill is melléteszi a pénzt, amennyire még szükség van. A licenc megszerzése most mindennél fontosabb. Nem szabad elfelejteni, amikor 2007-ben tulajdonrészt vásároltunk, még 400 millió forint volt a klub költségvetése, most pedig már 1,2 milliárd, de azt látom, hogy 1,5 milliárd sem jelent garanciát az első osztályra. A Halmill Kft. egyébként 2015-ben lett többségi tulajdonos, azóta 1,1 milliárd forintot biztosított saját erőből és szponzori támogatásból, ám a közgyűlésen is elmondtam: nem ragaszkodunk a tulajdonrészünkhöz. Az elmúlt hónapokban szervezett és nyilvános hadjárat folyt ellenem, át kell gondolni, van-e értelme folytatni. Ha jön egy befektető, aki segíteni akar és tud, egy forintért is átadjuk a tulajdonrészünket, persze csak akkor, ha vállalja, hogy évi három-négyszázmillió forinttal beszáll a működtetésbe. Mi van akkor, ha senki sem jelentkezik? Nyilván meg kell beszélni, milyen lehetőségeink vannak.