Vörösiszap-katasztrófa: évekkel ezelőtt sejtették, hogy baj lesz

Rendkívül fontos az elsődleges sebellátás, a seb rendszeres fertőtlenítése. A sérülteknek nem célszerű szennyezett helyen dolgozni, látszólag gyógyulófélben lévő sebbel sem. A  kis kiterjedésű sérüléseket sem szabad elhanyagolni, mivel a nem megfelelően ellátott sebek a későbbiekben súlyos problémát okozhatnak - hívja fel a figyelmet dr. Kovács Gábor infektológus főorvos. 

Azoknál a sebeknél, melyek külsőleg már gyógyulni látszanak, sok esetben a lúg tovább, mélyebbre terjed. A bőr alatti szövetekben pedig olyan elváltozások alakulhatnak ki, amelyek súlyos állapotot jelentenek, és elhanyagolt esetben az életet is veszélyeztetik.

Lezárt, a levegő oxigénje által el nem érhető helyeken úgynevezett anaerob kórokozók képesek elszaporodni, melyek nem igényelnek oxigént szaporodásukhoz.  Fontos, hogy egy akár kis, felszínesnek tűnő sérüléssel rendelkező ember is, amint lázat, izomfájdalmakat, hasmenést, hidegrázást, illetve a seb környékének megváltozását észleli, azonnal orvoshoz forduljon, mivel a kezelés elkezdésének akár néhány órás halasztása is jelentős mértékben rontja a gyógyulás esélyét  figyelmeztet a főorvos.

Újabb betegek jelentkeznek

Az ajkai kórházban kedden délelőtt még 24 sérültet ápoltak. Összesen több mint 140 beteget láttak el eddig, de a napokban már újabb problémákkal találkoztak az intézmény orvosai. Kimerüléssel, légúti és pszichés gondokkal, szemsérülésekkel is érkeznek betegek  tudtuk meg dr. Nyári Ildikó főigazgatótól.

Az ajkai kórházban fekszik sérülten a kolontári Lehman Sándor, aki azt mondja, az a lényeg, hogy a felesége és a családja él és egészséges. Azon a rettenetes napon Sanyi bácsi felesége az udvaron teregetett, amikor morajt hallott és a zaj irányába nézve látta a méteres vörös vizet. 
- A feleségem üvöltött, de úgy, hogy én olyan hangot még nem hallottam. Több mint 40 évig dolgoztam a Mal Zrt.-nél, a szárítási üzem csoportvezetője voltam. Tudtam, hogy ez micsoda. Menekültünk be a házba, de mire a hat lépcsőn felértünk, az iszap belökte az ajtót.

Berohantunk a fürdőszobába, de ott is meg-előzött bennünket az ár. A fürdőkádra kapaszkodtunk fel, aztán felsegítettem a feleségemet az ablakpárkányra, így ő megúszta sérülés nélkül  - meséli Sanyi bácsi, akinek térd alatt mindkét lába megsérült. Még nem lehet tudni, hogy kell-e műteni. Ha éjjel történik a katasztrófa, odavesznek mind, a tőlük kétháznyira lakó gyerekeik, unokáik is. A házukat már nem is bánja. Az ártéren van, valószínűleg eldózerolják. Pedig ők voltak az első építkezők a patakon túl. Sőt, Sanyi bácsi járta ki annak idején 1958-59-ben, hogy ott telkeket osszanak.

Akkor még a tározó nem is látszott. Aztán egyre nőtt, és ők sejtették, hogy ebből baj is lehet.  Mondtam, hogy ha ez elindul, akkor itt élő ember nem marad. Szivárgott és sokszor ki is öntött a csurgóvíz. Vörös volt. Máskor meg a nagy szélben a tározó tartalma hullámzott, átcsapott a falon. Többet kellett volna a karbantartásra fordítani, ez ott bent az üzemben is látszott  jelenti ki az idős ember. Egyelőre az egyik fi-uknál lakik a felesége, aztán majd csak lesz valahogy  legyint. Azt mondja, akkor fájt nagyon, amikor a tűzoltók lemosták a testét. De tudta, meg kell akadályozni, hogy egy csöpp is maradjon a bőrén, mert a lúg aztán befelé dolgozik. De akkor már késő volt, a lábai sebesek voltak.

Nagy fájdalom látni a katasztrófa sérültjeinek szenvedését. Egy ország rendült meg és fogott össze, ezt érzik a tragédia túlélői is. Az lenne a fontos, hogy ne csak katasztrófa idején jöjjön létre az összefogás, bízhassunk egymásban máskor is  fogalmazott Schmittné Makrai Katalin, a köztársasági elnök fe- lesége, aki Lasztovicza Jenő, a megyei közgyűlés elnöke és dr. Rácz Jenő, a Veszprém megyei kórház főigazgatója kíséretében kedden kora délután meglátogatta az intézmény baleseti osztályán fekvő, a kolontári katasztrófában megsérült betegeket, akikkel szót is váltott.

Hetven centiméteres vörösiszapban álltam, hiába volt rajtam gumicsizma, befolyt az iszap, csúnyán roncsolódott a két lábam, de legalább ennyivel megúsztam. Nem tudom, mennyi időt töltöttem az iszapban, nagy volt a rémület  válaszolta kérdésünkre a devecseri Csibertics József, aki egyelőre nem tudja, mikor hagyhatja el a kórházat, és arra sem tudja a választ, mi lesz vele, hol él majd családjával. 

Tartom a kapcsolatot a családdal, azt mondják, jó, hogy nem látom, mi van otthon. Nem tudom, valaha vissza- megyek-e lakni Devecserbe  mondta az idős férfi.
 A veszprémi kórházban eddig összesen 41 katasztrófa- sérültet láttak el, jelenleg kilencen fekszenek az intézményben.

Pillantás a múltba

Szerkesztőségünk birtokába jutott a Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Részvénytársaság 2002. januári Híradója. Ebben  több más írás mellett  a timföld-ágazat fejlesztéseiről olvashatunk beszámolót, amely megemlíti, hogy a Széchenyi- program keretében már a második pályázatot nyerték meg, valamint befejeződött egy környezetvédelmi munka is. Terjedelmes írás foglalkozik a Közép-európai Egyetem hallgatóinak 2002. januári látogatásával. A közel 40 fős csoportot dr. Illés Zoltán, az Országgyűlés környezetvédelmi bizottságának az elnöke  mint tanár  vezette. A hallgatók Kelet- és Közép-Európából, valamint Közép-Ázsia mintegy 20 országából érkeztek  írja a beszámoló, ami ezzel a mondattal ér véget: A látogatás végén dr. Illés Zoltán úr  akit már tavaly is vendégül láttunk  elismerését fejezte ki a környezetvédelmi munkáért, elsősorban a teljes körű környezetvédelmi rendszer befejezéséért, a rekultiváció felgyorsításáért, és megköszönte, hogy lehetővé tettük a látogatást, amelyre a jövőben is számítanak.

Akik meghaltak...

A katasztrófa nyolc halálos áldozatot követelt, mindannyian Kolontáron éltek. Holtan találták Fuchs Jánosnét, Fürst Ferencnét, Fürst Ferencet, Juhász Angyalkát, Pados Zsoltot, Szanyi Józsefnét és Stumpf Annát. Kórházban halt bele sérüléseibe Kovács Imre.Aki a seben elváltozást észlel, vagy  lázat, izomfájdalmakat, hasmenést, hidegrázást érez, azonnal forduljon orvoshoz. A porkoncentráció nem éri el az egészségügyi határértéket. Lehman Sándor 40 évig dolgozott a Malnál, tudta, mi ez.

A katonák is segítenek

Devecser - Az ország minden részéből érkeztek katonák a vörösiszap által károsított területre, többek között a pápai NATO-légibázisról is. Megtudtuk, hogy a katonák teljes vegyvédelmi felszerelésben, védőszemüvegben segítenek a kármentesítésben. Házról házra járják Devecser nyugati részét, ahol a családi házakat próbálják mentesíteni.

A területen a vörösiszap főleg az alacsonyabban fekvő helyiségeket, pincéket, garázsokat, kerteket öntötte el, a házakban viszonylag kevesebb kárt okozott. A katonák kimentik az ingóságokat, próbálják az értékeket megtisztítani, a menthetetlennek ítélt holmikat pedig konténerekbe gyűjtik. A kertekből lapátokkal kitolják a vörösiszapot, majd nehézgépek veszik át a terepet és a felszínt legalább öt-tíz centiméter mélységig legyalulják, a szennyezett földet konténerekbe teszik és elszállítják a helyszínről. Katonák Devecser Esze Tamás utcájában.  Takarítanak, mentesítik a területet a vörösiszaptól.