Ötven óra az érettségihez: vidéken gondot jelenthet a közösségi szolgálat kötelezettsége

Ez azt jelenti, hogy a középiskolába járó diákok 9-11. évfolyamon, arányosan szétosztva, 16-17 órát évente közösségi célú munkavégzésre kötelezettek.

A szolgálat a tanulók vagy az iskola környezetében a helyi közösség támogatását szolgálja. Olyan közcélú feladatokról van szó, amelyek során a 14-18 éves diákok egészségügyi, szociális, jótékonysági, oktatási, kulturális, környezetvédelmi tevékenységet folytatnak. Ez lehet akár idősgondozás, akár mozgáskorlátozott gyermekek, felnőttek segítése, vagy szemétszedés, parkrendezés, fák ültetése, sport, kulturális rendezvény szervezésében való közreműködés, de lehet könyvtárrendezés is.

Fogadó szervezetet lehet a helyi önkormányzat és annak társulásai által nyújtott közszolgáltatások. Emellett szociális, gyermekjólléti és gyermekvédelmi szolgáltató, illetve egészségügyi, közoktatási, felsőoktatási és muzeális, közművelési intézmények, nyilvános könyvtárak, levéltárak. A közösségi szolgálat a tanulók lakókörzetében vagy az iskola székhelyén, de legfeljebb harminc kilométeres körzetben végezhető el. A középiskola szervezi ezeket az alkalmakat, amelyekből a diák maga választ és teljesít. A szolgálat dokumentálását tanár végzi, ennek felelőse a koordinátor pedagógus akit az iskola igazgatója nevez ki.

A törvény a 2016. január elsejétől érettségizőkre érvényes. Az első évfolyam, amelyet a rendelkezés érint, most szeptemberben kezdi meg az utolsó tanévét. Sokan azt mondják, jobb ha a közösségi szolgálatot még a 12. osztály előtt elvégzik. Legrosszabb esetben, nyáron, de ha az utolsó évre hagyják, már a tűzzel játszanak. Nem biztos ugyanis, hogy összejön a szükséges ötven óra, ha az érettségire készülés mellett halogatják a szolgálatot.

Több „első nemzedékes" diák is elmondta nekem a gondolatait erről a törvényről, és az eltérő vélemények nevezője közös: maga az ötlet nem rossz, viszont a kivitelezés és a szervezés hagy kivetni valókat maga után, főleg a vidékiek számára.

Budai Anasztázia könyvtári munkát választott közösségi feladatnak: ez is egy lehetőség az önkormányzat vagy levéltárak mellett. Fotó: Unger Tamás

A sorkikápolnai Kuglics Lajos, a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium 11-es tanulója például rosszul járt, mert az utolsó tanévre maradt az szolgálat elvégzése: – Szerintem az ötven órát teljesíteni nem nagy feladat, viszont egyes diákok hatalmas előnyben vannak a többiekhez képest – mondja –, mivel saját ismertségi körükben találnak munkát, míg a többiek az alultájékoztatottság miatt csak kevés szolgálatot tudnak elvállalni. A jobb lehetőségekről nem értesülnek időben. Úgy érzem, az érettséginél országszerte lesznek felháborodott emberek a rugalmatlan rendszer és az elveszett órák miatt, de épp ezért éri meg gyorsabban végigcsinálni a közösségi szolgálatot.

Várbíró András (Lajos osztálytársa), aki szintén jövőre érettségizik szombathelyi, így ő ezáltal kevesebb akadályba ütközött a szervezés terén. Ő úgy gondolja, a középiskolások nagy része úgy is vállal diákmunkát, amiért pénzt és valósabb képet kap a felnőttek világáról.

Albert Ádám egy évvel később érettségizik, ő már ennek a törvénynek a második stádiumába tartozik. Viszont 53 órával a háta mögött nem is kell fáradnia az utolsó két évben a szolgálat elvégzésével. Pozitívabb a véleménye, mint azoknak akik elsőként csöppentek bele, de a szervezést nem dicséri: – Nagyon hasznosnak gondolom, mivel az érettségi idejére a diákok megtanulják, milyen másoknak segíteni vagy éppen egy adott helyen dolgozni. Azoknak viszont nem olyan előnyös, akik vidékiek és lakhelyükön nincs olyan intézmény, amely részt venne a programban. Így nekik a nagyvárosokba, megyeszékhelyekre kell járniuk, ami pénzt és időt is igénybe vesz ." Ha közösségi szolgálatot szeretnénk végezni néhány nagyon fontos dologra kell odafigyelnünk. Talán a legfontosabb a munka időkorlátozása, ami két kategóriára van osztva. Az első, a 16. életévüket be nem töltő diákokra vonatkozik, az ő tevékenységre fordított idejük nem haladhatja meg a heti hat és tanítási napon a két órát, tanítási szünet alatt a heti 12 és a napi három órát. A 16 és 18 év közötti tanulóknak nem vehet el naponta az idejükből négy és fél, heti szinten pedig 18 óránál többet, emellett két szolgálat között kötelesek legalább 14 óra pihenőt biztosítani maguknak.

Minden közösségi szolgálatot végző fiatalnak kötelező internetről letöltött önkéntes naplót vezetni, amelyen az intézmény által aláírt igazolás szerepel az elvégzett munkáról. Csak ilyen formában fogadják el az érettségihez szükséges dokumentumot. Ebből két példány van, az egyik, amelyet a diáknak meg kell őriznie az utolsó tanév végéig, a másikat pedig a koordinátor pedagógus őrzi meg és hitelesíti. A közösségi szolgálati naplók leadásával kapcsolatban nagyon fontos odafigyelni a határidőkre, hiszen nagyjából háromhavonta kell eljuttatni az elvégzett munka igazolását a központokba. A következő ilyen ciklus csak 26 napos (a tanévzárás miatt) 2015 május 5. és június 1-e között kiegészített szolgálati naplót június 15-éig le kell adni, majd a nyári időszakról szeptember 5-éig kell beszámolni. Az határidőket interneten és a koordinátor pedagógusoktól tudják megérdeklődni a diákok. A pontosságra itt nagyon oda kell figyelni, mert ha kicsúsznak az időkorlátból az addig gyűjtögetett szolgálati órák elvesznek.

Interneten a Közösségi Szolgálat portálon lehet értesülni a folyamatos változásokról, újdonságokról, intézményekről.