Állatvilág

2008.06.28. 04:00

Hadiállapotban

Igazi szerelmi háromszög volt: a férfi, a nő és a macska. Az erőviszonyokat tekintve azonban helyesebb így a sorrend: a macska, a nő és a férfi.

Ambrózai Zsuzsanna-Pum András

A nő a férfitól kapta a macskát, aki akkoriban még csak barát volt, bár szeretett volna ennél több lenni. Eltelt néhány év, amikorra több is lett, beköltözött a nő életébe és lakásába is, ahol azonban addigra már a macska volt az úr. Természete ez a cirmosnak, hihetetlen intelligenciájával mindig saját hasznára tudja alakítani a dolgokat. A nő az ő szolgája volt, feladata, hogy a kényelméről és a finom falatokról gondoskodjon, és ha elégedett volt a szolgáltatásokkal, esetleg méltóztatott engedni, hogy simogassák, dédelgessék. Téved, aki azt gondolja, hogy a macska hízelgő és megalkuvó, szabad szellem ő, aki mindent ért és érez, de csak azt teszi, amihez épp kedve van.

Jött tehát a férfi, és kezdődött a hadiállapot. Harc a nőért. Eleinte még csak finoman, jelzésszerűen, ha például a kétlábúak a kanapéra ültek olvasgatni vagy tévézni, a macska egyből közéjük feküdt. Nem a nő másik oldalára, hanem elválasztóan, középre. A férfi persze lesöpörte, elsiccelte. Aztán durvább lett a helyzet, jöttek az éjszakai csaták. A macska korábban a nő lá- bán aludt, amit azonban a férfi nem tűrt. (Közbevetőleg jegyzem meg, állatorvos ismerősöm szerint kétféle macskagazda van: az egyik, aki bevallja, hogy vele alszik, a másik, aki nem vallja be, de ő is.) A macska most ki- szorult az ágyból, amit nem volt hajlandó tudomásul venni.  Néhányszor lerugdosta a férfi, ő azonban mindig visszatért, nem óvatosan,  csendesen a nő lábához bújva, hanem harccal, az alvó férfi arcára ugorva. (Fénykorában hét kiló volt a súlya...) Mondanom sem kell, hogy mindig ő győzött, reggel mindig hárman ébredtek az ágyban. Addigra a férfi már a macskaszőrre is allergiás lett, de hiába prüszkölt, vakarózott, a macskaszőrtől még az ágyban sem menekülhetett.



Kedvenc helyén, a számítógép tetején. Ő volt az úr a házban

Nem volt ez zsigeri gyűlölet, komoly fájdalmat sosem okoztak egymásnak, de minden módon próbálták bosszantani egymást. A macska még a frissen mosott ruhán is megérezte a férfi szagát, pólóit lerángatta a fregoliról, beletekeredett és ádáz dühvel tépte-marcangolta szét. Cipőjébe, ha óvatlanul elöl hagyta, minden alkalommal belepisilt. A férfit sem kellett persze félteni, egy alkalommal, amikor a macska a kanapén feküdt közte és a nő között, csattogtatni kezdte mellette az öngyújtóját. A macska azonban nem ment el, bár a láng egyre közeledett hozzá. Aztán már annyira közel ért, hogy belekapott hosszú felső szőrszálaiba, és pillanatok alatt végigfutott a hátán. Azonnal eloltották, nyoma sem maradt, de attól kezdve visszatérő fenyegetéssé vált, hogy Ne rosszalkodj, mert végigfut a hátadon a ludvérc.

Így ment ez éveken keresztül, míg a férfi feladta. Nemcsak a macskával harcolt ugyanis, hanem a nővel is, kettős volt tehát a legyőzöttsége. Elköltözött, és a macska végre egyeduralkodó lehetett a házban. Sokáig éltek még együtt a nővel kettesben, a férfi újra csak barát volt, aztán amikor a macska meghalt, a férfi temette el. Ellensége volt, de biztos vagyok benne, hogy titokban meg is siratta. 

Gidai Judit

Küldje el ön is a kedvencével megesett mulattató történeteit a [email protected]

Itt megnézheti a házikedvencekről készült galériánkat!

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!