A felnõttképzés kifejezés az Európai Unióban ismeretlen fogalom

Az EU-ban ismeretlen fogalom a felnõttképzés. Ott a folyamatos tanuláson van a hangsúly. A külhoni tapasztalatok arra mutatnak, hogy a szakismeret mellett egyre fontosabb egyéni kvalitássá válik a nyelvismeret, az információtechnikai felhasználói ismeret, a szociális érzékenység, a team-munkára való alkalmasság, a nyitottság. Az új képesítések megszerzése egyre elérhetõbbé kell, hogy váljon a már munkában állók számára is.

A nemzeti szakképzési program kialakítását az EU pályázati pénzekbõl támogatja. Nincsenek jogharmonizációs kötelességek, de prioritásokat meghatároz a dokumentum, melyek ajánlások, de megszívlelendõ ajánlások. Például azt, hogy a kormány a munkahelyi képzéseket kapcsolja be a szakképzésbe. A Maastrichti szerzõdés a 127-es cikkelyt több prioritás megjelölésével módosította. Ezek: az iparban zajló változások szakképzési alkalmazásának elõsegítése, a munkanélküliek átképzése a munkaadók igénye által meghatározott irányban, a munkaerõ-piaci integ- ráció segítése az alap- és to-vábbképzés fejlesztésével, hogy a munkavállaló be se kerüljön a munkanélküliek körébe. A képzéshez való hozzájutás támogatása a mobilitás növelésével, ami azt azt jelenti, hogy külföldi oktatási intézmények is komolyan érdekeltek lehetnek a belföldi munkaerõ képzésében. A képzési szektor és a vállalatok közötti együttmûködés elõsegítése, vagyis a cégek tartsák el a nekik megfelelõ oktatási intézményeket!

A legnagyobb gond ma az, hogy az illetékesek módszertanilag még kevés ismerettel rendelkeznek. Az biztos állítja több szakértõ , hogy a legolcsóbb, és legfájdalommentesebb megoldás a távoktatás, persze csak akkor, ha egzakt módon sikerül megfogalmazni, hogy kit tekintünk felnõttnek.