Belföld

2006.03.20. 14:46

Vita a szocialisták elképzeléseirõl

Krilov István, Megyei körkép – A szocialisták meghirdették választási programjukat. A fejlesztési tervekrõl az MSZP-s Szabó Lajos, valamint a fiatal demokrata Kovács Ferenc beszélgetett.

Mórocz Zsolt

A szocialista párt néhány héttel ezelõtt nyilvánosságra hozta programját: a megyékre lebontott fejlesztési terv a 2007–2013 közötti idõszakra vonatkozik. A program részletesen tartalmazza a legfontosabb fejlesztési elképzeléseket.
A tervezetrõl szerkesztõségünkben egyeztetett két politikus: érdekesség, hogy mindketten képviselõjelöltek, méghozzá ugyanabban, a vasi 4-es számú választókerületben. A vitára azonban nem emiatt kaptak felkérést. Szabó Lajos, az Országgyûlés költségvetési bizottságának alelnökeként, Kovács Ferenc pedig a Fidesz megyei elnökeként vitázott az MSZP programjáról. Bár akadtak vitás pontok, néhány alapkérdésben azért egyetértettek a felek.

Szabó Lajos: A 2006–2010 közötti idõszakban megvalósuló fejlesztések eredményeként Vas megye új regionális szerepet kap, metszéspontjára kerül az észak–déli közlekedési folyosónak, amely a harmadik évezred borostyánkõ útja lesz. Ennek eredményeként képes lesz új regionális logisztikai központként mûködni a gazdaság, a tudomány, az oktatás, valamint az egészségügy területén. Kiemelt fejlesztési területként kezeljük a turizmust, ezen belül is a gyógyturizmust, a rekreációt és a történelmi, vallási és konferenciaturizmust. Több, kiemelt területen kezdõdnek meg fejlesztések ezen célok elérése érdekében, itt a gyorsforgalmú úthálózat fejlesztésére, az M8-as és az M9-es kiépítésére, a 86-os fõút négysávossá alakítására, valamint a vasúti fejlesztésekre gondolok. Az oktatás és tudomány területén ugyancsak megindulnak programok, de tervezünk egészségügyi és turisztikai fejlesztéseket is.

Kovács Ferenc: Mind a megye, mind pedig a régió területfejlesztési koncepciójának elkészítésében aktívan részt vettem. A szocialisták programjában szereplõ elképzelések java része szerepelt már a területfejlesztési tervek között, és bizony a beruházások egy részének már meg kellett volna valósulnia, vagy legalább már a közbeszerzési eljárásnál kellene tartania. Egyértelmû, hogy minden, a megyét érintõ fejlesztésre nagy szükség van, infrastrukturális szempontból hazánk egyik legelhanyagoltabb részének tekinthetõ Vas megye. Furcsa, hogy néhány olyan elemet is tartalmaz a szocialisták programja, amelyek a 2007–2013-as idõszak között biztosan nem valósulhatnak meg, egyszerûen a hosszas elõkészítõ munkák miatt lehetetlen a kivitelezés. Ilyen például az M9-es megépítése, amely 2018-ra várható. Már el kellett volna készülnie a sárvári elkerülõ útnak, erre még Medgyessy Péter tett ígéretet. Az az igazság, hogy a valóság teljesen más, mint amit a 2002-es kampányban ígértek a szocialisták. A közútfejlesztések üteme elmaradt: a Vát–Szombathely szakaszon már lehetne dolgozni, és épülhetne már a körmendi elkerülõ út is.

Szabó Lajos: A sárvári elkerülõ út következõ szakaszának építése 2006 második negyedévében kezdõdik. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Vasban az elmúlt négy évben több mint 30 milliárd forint érkezett útfejlesztésre. Jelenleg a folyamatban lévõ munkák azt teszik lehetõvé, hogy négy új határátkelõ nyíljon, és azok elérhetõvé váljanak. Burkolatmegerõsítés folyik Hegyfalu és Répcelak, valamint a 8-as számú fõúton Jánosháza és Hosszúpereszteg között, emellett rendbe tették a Celldömölk–Jánosháza környéki utakat is. Regionális operatív programokból kezdjük el a 74-es és a 84-es fõút megerõsítését. A tervek között szerepel a Sárvár– Veszprém megyehatár között lévõ út rendbetétele, a Szombathely–Csepreg– Újkér szakasz felújítása, valamint a körmendi elkerülõ szakasz építése.

– A vasi választó tehát készpénznek veheti, hogy 2006 harmadik negyedévében megkezdõdik a 86-os fõút négysávossá alakítása?

Kovács Ferenc: Az az igazság, hogy már a közbeszerzésnél kellene tartani...

Szabó Lajos: Ezt nagyon érdekes olyan politikusoknak a szájából hallani, akik „nagyon sokat tettek” azért, hogy Vas megye és Szombathely regionális szerepe ne a megfelelõ módon alakuljon, hiszen ezeknek az utaknak a megépítését már jóval régebben el lehetett volna kezdeni. Megkezdõdik az átalakítás. A legnagyobb ellenzéki párt képviselõi, amikor tehettek volna érte, nem tettek, most természetes, hogy egy picit keveslik, ami történt.

Kovács Ferenc: Szó sincs errõl. Hamis dolog azt állítani, hogy korábban nem történt semmi a megyében. Elég, ha az ember megtekinti Szombathely körgyûrûit, amelyet az Orbán-kormány idején sikerült megépíteni. Akkor lehetett bármit is produkálni, ha voltak kész tervek, amelyekhez lehetett pénzt szerezni. Ehhez pedig kiváló szakemberek kellettek. Ezért lehetett elõrelépni például az õrségi vasútvonal újraépítésében, más kérdés, hogy az említett vasútvonal villamosításának már rég kész kellene lennie. Azon viszont csodálkozom, hogy képviselõtársam azt állítja, hogy mi akadályoztuk Szombathely regionális szerepének az erõsödését, azzal, hogy nem történtek fejlesztések. Azt gondolom, elég, ha Szombathely határában körülnézünk a körgyûrûnél. Látványosak az eredmények.

– Említették a vasúthálózatot. Az MSZP milyen fejlesztéseket tervez?

Szabó Lajos: Már folyik a Boba–Ukk– Zalaegerszeg–Zalalövõ– Bajánsenye vasútvonal villamosítása, a Gyõr–Pápa–Celldömölk vasútvonal pályarekonstrukciója, a Hegyeshalom–Csorna– Porpác vasútvonal villamosítása és pályarekonstrukciója, a Szombathely–Zalaszentiván– Nagykanizsa és a Szombathely–Szentgotthárd vonal villamosítása és pályarekonstrukciója, és a tervek között szerepel a Szombathely– Kõszeg vonal rekonstrukciója is.

Kovács Ferenc: Ismerve az MSZP programját, szembetûnõ, hogy Szombathely szerepét szeretnék erõsíteni, de az látszik, hogy miként. A Szombathely–Sopron vonalat a MÁV átadta a GySEV-nek, s ugyanez történt most a Szentgotthárd–Szombathely vonallal is. Az állam végsõ soron egy magántársaság rendelkezésére bocsátotta a vonalat, amely hosszú távon így kapcsolódik majd be az európai mozgástérbe, és így lesz európai kapocs, de igazából nem szûken vett állami feladatvállalásként.

Az imént a szakembereket dicsérték. Jó szakemberbõl pedig mindenki, pártszíntõl függetlenül úgy vélekedik, hogy kevés van. Mi szerepel erre vonatkozóan az MSZP programjában?

Szabó Lajos: Vas megye regionális szerepe összefügg Szombathely szerepével. Ezért is mondjuk azt, hogy az oktatás és tudomány területén egymással összehangolt fejlesztés valósuljon meg. A központi regionális programok keretében 16,5 milliárd forintból mintegy 50 iskola felújítása és 12 iskola átépítése valósulhat meg Szombathelyen és vidéken. Fontos a szakképzés fejlesztése, ezért a szombathelyi Térségi Integrált Szakképzõ Központ mellett egy újabb TISZK létrehozását tervezzük a megyében. Szombathelyen, a volt huszárlaktanya területén egy tudományos innovációs fejlesztési centrum megépítése szerepel az elképzelésekben, 2007–2013 között. Szombathely regionális szerepének erõsítéséhez tartozik a BDF egyetemmé fejlesztése, és Kõszegen a Társadalomtudományok és Európai Tudományok Intézete egyetemi master képzési központtá tétele.

Kovács Ferenc: Szombathely szerepét és a helyét Magyarországon úgy tudjuk erõsíteni,ha a Berzsenyi Dániel Fõiskolából valóban egyetemet tudunk szervezni.A szakmai vezetésnek el kell döntenie, hogy milyen irányba akar elindulni, ezt azonban mindenképpen a piaci viszonyoknak kell meghatároznia. Az már biztosnak látszik, hogy ennyi pedagógusra nincs szüksége az országnak.
A huszárlaktanyáról: Szombathely megkapott több épületet, így most már a város úgy gazdálkodhat vele, ahogy akar, a helyzet azonban nem olyan egyszerû, mivel mûemlék épületrõl van szó. Az Apáczai Csere János Alapítvány által kezelt épületnek az alapcélja az volt, hogy fõiskola vagy egyetemi célt szolgáljon. Akkor jár el helyesen a város és az alapítvány, ha ebbe bevonja a fõiskolát, és közösen oldják meg a problémát. Megfelelõ területet kaphat az intézmény olyan plusz képzési formák beindításához, amelyek az egyetemmé váláshoz szükségesek.
A kisiskolákról. Az elmúlt négy év a kisiskolák ellehetetlenülésérõl szólt. Eleve nehéz helyzetben vannak azok az önkormányzatok, amelyek iskolát mûködtetnek, mivel több kormányzati ígéretnek a beváltása gyakorlatilag az önkormányzatok kasszáját terheli. Ilyen terhek mellett már nemigen jut arra, hogy felújítsák az iskolák épületeit.

– Ha már az önkormányzatoknál tartunk: a közigazgatás reformjára meddig kell várni?

Szabó Lajos: Az önkormányzati rendszer 1990-ben alakult ki, és mivel kétharmados törvény, nagyon nehéz hozzányúlni. A közigazgatási rendszer reformjában konszenzusra kell jutnunk, ebben a kérdésben a meghatározó politikai erõknek meg kell állapodniuk az elkövetkezõ ciklusban.

Kovács Ferenc: Az egész államháztartás reformjáról kell beszélnünk, és úgy hiszem, hogy ez egy annyira komplex problémakör, hogy ebben valóban meg kell találnunk a konszenzust.

– Az embernek az az érzése, hogy ez akkora feladat, hogy nem mernek hozzányúlni. Abban egyet tudnak érteni, hogy maradjon a kistérség– megye–régió hármas tagolás?

Kovács Ferenc: Személyes véleményem szerint ekkora nagyságrendû megyében, mint Vas megye, inkább a megyének kellene erõsnek lennie, és nem kellene ennyi kistérség.

A koalíciós partner nem számol a megyével. És a szocialisták?

Szabó Lajos: Bonyolult kérdés, nem lehet egy általános megoldást ráhúzni egy térségre sem. Magyarországon a magyar megoldást kell megtalálni, amely azt eredményezi, hogy a lehetõ leghatékonyabban tudjuk ellátni a közigazgatási feladatainkat, az embereknek a lehetõ legkevesebb kényelmetlenséget okozzon az átalakítás. Az alapelvekben konszenzusra kell jutnunk. A kidolgozás munkálatai minden pártban folynak, és bizony párton belül is vannak viták. Úgy kell a változásokat végrehajtani, hogy az önkormányzati jogosítványok az eredeti célt tudják szolgálni. Nem feltétlenül az önkormányzatiságban kell változtatni, hanem sokkal inkább a közigazgatási eljárásokban. A kistérség–megye– régió tagolás egyébként mûködõképesnek tûnik.

Kovács Ferenc: Az Európai Unióban nincsen normatíva, nem mondják meg, mit hogy kell csinálni, a magyar modellt kell felépítenünk. Véleményem szerint például a Vas megye nagyságú megyékben megyei szinten egészséges koordinálni például az egészségügyet, az oktatáspolitikát, a szociálpolitikát, mivel gyakorlatilag ezen a szinten van a kezelhetõ stádiumában. Meggyõzõdésem, hogy ezeket a feladatokat erre a szintre kellene összpontosítani, s ezzel megoldódna hosszú távon akár az apró iskolák problémaköre is.

– Szóba került az egészségügy. Mi szerepel a szocialisták Vas megyére vonatkozó programjában?

Szabó Lajos: Az elmúlt négyéves ciklusban a terveink között szerepelt a Markusovszky kórháznak a pénzügyi rendbetétele, valamint a címzett támogatások megszerzése a kórháznak. Az elkövetkezendõ idõszakban tovább kívánjuk fejleszteni a Markusovszky kórház sürgõsségi ellátási tömbjének a megépítésével a megye egészségügyi ellátó rendszerét. Megkezdõdik a haemodinamika finanszírozása, amely újabb szolgáltatást tesz lehetõvé Vasban. Szombathelyen egy rákgyógyító és rákkutató onkológiai központ létrehozását tervezzük 2007 és 2013 között. Továbbá nagyon fontosnak tartom az egészségügyben, hogy ne csak gyógyításról beszéljünk, hiszen egy megelõzött betegség jobb, mint egy meggyógyított. Itt pedig a gyógyfürdõk és a gyógyászati rekreációs célú fejlesztések kerülnek középpontba.

Kovács Ferenc: Elõször is: az egészségügy az alkotmány szerint az államnak a felelõssége, feladata. Vas megyénél maradva: köszönettel tartozunk a Markusovszky kórház dolgozóinak, hiszen Magyarországon példaértékû mûködést produkáltak az elmúlt nyolc évben. Fontos tudni, hogy a haemodinamikai beruházás döntõ része gyakorlatilag abból az önerõbõl valósult meg, amelyet az intézmény a mûködése során meg tudott spórolni. A legmodernebb sugárdiagnosztikai és sugársebészet-technikai berendezéseket sikerült megvásárolni, így lehetõség lesz arra, hogy a daganatos betegségek kezelésének regionális központjává fejleszthessék fel a Markusovszky kórházat. Az egészségügyhöz hozzátartozik az is, amit a képviselõtársam említett: az idõs beteg, magányos embereknek az ápolása, ezen a területen is több példaértékû intézményi rekonstrukciót tudtunk végrehajtani, és valóban kormányzati ciklusokon átívelõ módon.

– Áttérhetünk végül az idegenforgalom és a turizmus témakörre. Mit terveznek Vasban a szocialisták?

Szabó Lajos: Vas megye tradicionálisan idegenforgalmi központ, hiszen az elmúlt évtizedben „elkerülte” megyénket a nehézipar. Megmaradtak azok a természetileg érintetlen területek, amelyek képesek idevonzani a turistákat, gyógyulni vágyókat. Magyarországnak egy elöregedõ Európában különleges szerepe van, és lesz. El kell érnünk azt, hogy ennek az elöregedõ Európának egy olyan szolgáltatást tudjunk nyújtani, amit nagyon szívesen vesznek majd igénybe a nyugat-európai lakosok. Ezért tartjuk kiemelten fontosnak a rekreációs célú fejlesztéseket: Bük, mint kiemelt fejlesztési terület, de emellett Celldömölk, Sárvár, Szombathely, Szentgotthárd termálfejlesztései is elõtérbe kerültek. A regionális operatív programok keretében a turisztika területén szerepel például a Rába vízi turizmus fejlesztése, a karnevál, a konferencia- és fesztiválturizmus fellendítése Szombathelyen és Kõszegen, az Õrségi Vásár hagyományainak felélesztése, Celldömölkön egy magyar skanzen létrehozása, valamint a vallási turizmus fellendítése Celldömölk és Csehimindszent térségében. Ezek a helyi adottságokra épülõ fejlesztések. Számos elképzelésünk van Vas megyében.

Kovács Ferenc: Általában egész Vas megyérõl elmondható, hogy – az üdülési csekk rendszerének kiterjesztése miatt – megnõtt a belföldi turisták aránya. Az elmúlt négy évnek a turizmus területén gyakorlatilag az volt az egy pozitívuma... Gyönyörû megyénkben szép számmal vannak látványos elemek, de ez önmagában nem elég, a helyi látványosságokat a mai világban termékké kell átalakítani, a terméknek pedig marketing kell. Az elmúlt négy esztendõben viszont nem volt erre forrás. Vannak tehát olyan értékeink, amelyek valóban megérik azt, hogy turizmust szervezzünk rá, de ahhoz, hogy ezek mûködjenek, kellene valami átfogó rendszer. A jelenlegi szûkös anyagi viszonyok mellett viszont nincs erre lehetõség. Óriási szerencsének tartom, hogy az elmúlt idõszakban a Vas megyei gyógyvizeinkre olyan beruházási összegek jutottak, amelyek alapján világhírû és világszínvonalú fürdõkké tudtak válni.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!