A kormány ROP-ja?

A Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Tanács a régiós program kiemelt projektjeként tizennégy fejlesztést nevesített, s terjesztett a kormány elé. Ezek közül most mindössze három kapott zöld utat: a kapuvári és a sárvári kórház rehabilitációs központtá alakítása, valamint Győr-Moson-Sopron megyében a Nagy-Pándzsa vízgyűjtő revitalizációja. Ezek kerültek nevesítésre a kétéves akcióprogramban. A sárvári projekt az önkormányzati kórház korszerűsítésével és új épületszárny kialakításával regionális szerepkörű komplex rehabilitációs központ létrehozását fogalmazta meg. Az intézményben a tervek szerint onkológiai, nőgyógyászati és reumatológiai rehabilitációt végeznek majd.

Országosan további 77 kiemelt projekt támogatásáról határozott a kormány, ám ezeknél átdolgozást tart szükségesnek. Ezeket szeptember végéig lehet újra beadni, és döntés novemberben születhet meg. A támogatott, ám továbbfejlesztésre javasolt projektek között szerepel Vas megyéből a büki gyógyfürdő fejlesztése, a szombathelyi Iseum rekonstrukciója, a körmendi várkastély értéknövelő megújítása, valamint a lukácsházi árvízi tározó megépítése.

Az ebben a formában nem támogatható projektek közé sorolta a kormány a Pannon gazdaság és projektfejlesztési programot, valamint a nyugat-dunántúli alapszintű innovációs tanácsadás megvalósítását célzó elképzelést. Az indoklás szerint ezekkel a Gazdasági Operatív Programban lehet pályázni. A kormány nem kiemelt projektként, hanem pályázati úton tartja elképzelhetőnek a celldömölki vallási turizmus infrastrukturális hátterének fejlesztését szolgáló Ora et labora program megvalósítását. Nem került be a támogatott körbe a Nyugat-dunántúli Regionális Munkaügyi Központ integrált regionális és munkaerőpiaci információs rendszer, a projektről később tárgyalnák.

A döntésekből levonható a következtetés: a kormány megengedte a régióknak, hogy saját programot készítsenek, ám azt már viszont ő dönti el, hogy kinek és mire ad uniós pénzt. A jelek szerint Nyugat-Dunántúl sokra nem számíthat.