Belföld

2008.01.25. 03:29

Különös haláleset

Vasvár - Látszólag ártalmatlan rosszullét és láz vezetett tragédiához kedd este. Egy harmincnyolc éves helyi férfi váratlanul elhunyt, orvosi segítséget nem kapott, pedig élettársa többször hívta az ügyeletet.

Bajdó Bettina

- Testvérem, Laci, és a párja, Éva, szemben laknak - mutat a szomszéd házra Krisztina, miközben a szobába kísér bennünket. - Laci már délután sem érezte jól magát, ezért ebéd után innét rögtön haza is mentek. Felszökött a láza, így hazafele menet a gyógyszertárban lázcsillapítót is vettek.

Kelemen Éva, az élettárs veszi át a szót Krisztinától. A keze remeg, a hangja el-elcsuklik a beszélgetés közben.

- Mire hazaértünk Lacival, már negyvenfokos láza volt - emlékszik vissza a szörnyű napra Éva. - Mondtam neki, hogy menjünk el orvoshoz, ám ő azt felelte, hogy előbb lepihen egy kicsit, s csak ha jobban lesz, akkor megy el a rendelőbe. Bevett egy gyógyszert, s kicsit lejjebb is ment a láza. Jobban érezte magát, még beszélgettünk, és tévéztünk is, mint más napokon - néz maga elé szomorúan a gyászoló nő.

Éva a részletekről szólva elmondja, hogy élettársa este tíz órakor ismét rosszul érezte magát, arra panaszkodott, hogy fáj a lába, de mivel szabadidejében sokat focizott, ezért egyikük sem gondolt semmi rosszra.

- Beborogattam a lábát, s bekentem kenőccsel - idézi fel az eseményeket Éva. - Éjjel egy óra előtt tíz perccel hívtam először az ügyeletet. Szerettem volna megtudni, hogy ki az ügyeletes orvos, s azt akartam, hogy jöjjön ki megvizsgálni az élettársamat. Az asszisztens viszont közölte velem, hogy az orvos egész eddig dolgozott. Kérdezte, mi a panasz, elmondtam, hogy fáj a lába, lázas, s nem érzi jól magát. Mikor meghallotta, hogy felnőttről van szó, azt mondta, ültessem bele a fürdőkádba, húzzam le a lázát, s holnap menjünk el az orvoshoz. Erre mérges lettem, s letettem a telefont.

László azonban nem lett jobban. Éjjel egy óra 28 perckor újra hívta Éva az ügyeletet, akkor László már nagyon rosszul volt: hányt, hasmenése és magas láza is volt.

- Kértem, hogy küldjék ki az orvost, mert úgy érzem, nagyon nagy a baj - meséli sírva Éva. - Erre a nővér elkezdett arról kérdezgetni, hogy Laci mikor született, mi az anyja neve, taj-száma. Nem is tudtam válaszolni, csak mondtam, hogy ne kérdezzen, hanem küldjön orvost, mert gond van. Lerohantam kinyitni a kaput és a bejárati ajtót. Mire felértem, Laci nagyon rosszul volt. Egy óra 39 perckor újra telefonáltam, hogy azonnal orvost vagy mentőt küldjenek. Segítsenek, könyörögtem. Arra sem emlékszem, hogy mit mondtak, hogy jönnek-e vagy sem. Egy óra 41 perckor újra hívtam őket, s kiabáltam, hogy azonnal csináljanak valamit, mert Laci már nem kap levegőt. Erre letámadtak, hogy eddig nem mondtam, hogy fullad. Egy óra 43 perckor hívtam a mentőt, de már késő volt, Laci nem lélegzett - csuklik el a hangja.

A mentőknél Németh József volt szolgálatban. A hívás alapján úgy vélte, nagy a baj, ezért átvette a telefont a diszpécsertől, s maga adott telefonon keresztül utasításokat az újraélesztésre.

- Azt tettem, amit mondtak a telefonba, megnyugodtam, s újraélesztettem - szorítja ökölbe a kezét Éva. - Nehéz volt, de megcsináltam. Amikor kiért a vasvári mentő, átvették tőlem az újraélesztést. Az ügyeletes orvos két óra előtt öt perccel jött ki, ránézett Lacira, s azt mondta, beállt az agyhalál, hagyják abba az újraélesztést - pedig már úton volt a rohamkocsi. Egy papír maradt csak. A boncolási jegyzőkönyv szerint a szívével volt gond. Csak annyit kértem, hogy segítsen valaki - zokog folyamatosan Éva. - Két éve ismerkedtünk meg, legalább 30 évet ígértünk egymásnak. Gyerekeket szerettünk volna, de már nem lesznek.

Aznap dr. Pataky Pál háziorvos volt az ügyeletes:

- Az élettárs éjfél és egy óra között telefonált először, összeveszett a nővérrel, lecsapta a telefont - idézi fel a történteket az orvos. - Se a nevét, se a címét nem mondta, így nem is tudtam volna kimenni hozzá. A nővér az első hívásnál fel sem keltett, tanácsot adott a nőnek, hogy mit csináljon. Influenzajárvány idején ezek természetes tünetek. Negyven perc múlva újra csörgött a telefon, akkor el is indultunk a házhoz, azonban segíteni már nem tudtunk. A 38 éves fiatalember halott volt, mire odaértünk.

Lendvai Rezső megyei betegjogi képviselő azt tanácsolja a gyászoló családnak az eset súlyossága miatt, hogy tegyenek rendőrségi feljelentést.

- Az ügyeletek azért vannak, hogy az embereknek legyen hová segítségért fordulniuk -teszi hozzá. - Az első szakembernek nagy a felelőssége, mivel ha nem jár sikerrel, bele is halhat a beteg. Nagy hibát vétettek az ügyeleten: az orvos még telefonhoz sem ment, a mentőautó Vasváron volt, mégsem hívták ki. Az udvaron levő esetkocsit sem mozgósították. Az orvos a negyedik hívás után ment csak ki, amikor már a vasvári mentők a helyszínen élesztették a beteget. Leállította őket, pedig Rábahidvégen volt a rohamkocsi, teljes felszereléssel.

Dr. Puskás Tivadar, az Országos Mentőszolgálat Nyugat-dunántúli Régiójának vezetője hangsúlyozza, hogy ők szabályszerűen jártak el, elindították a két autót, s kapcsolatban maradtak a telefonálóval is. De amikor az ügyeletes orvos kiért a helyszínre, megállapította a halál beálltát. Többször hívták az ügyeletet, utána a mentőknek szóltak, ám akkor már késő volt

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!