Válság: többezer külföldön munkát vállaló magyar térhet haza

Adrián nyolc hónapja dolgozik Ausztriában egy préselt gerendákat gyártó üzemben, céghez kötött, egyéves munkavállalási engedéllyel. A gazdasági válság miatt nincs elég megrendelése a gerendagyártónak, így a vezetőség a munkahelyek megóvása végett műszakonként 1-1 hónapra elküldi a dolgozóit pihenni , ez idő alatt jár a munkanélküli-segély az arra jo- gosultaknak. A cég garantálta, hogy 1 hónap múlva tovább foglalkoztatja az embereket, nekünk amúgy is meghatározott idejű szerződésünk van, mindenképp folytathatjuk majd a munkát - mondta el Adrián, akitől megtudtuk: a cég száz főt foglalkoztat három műszakban, ebből 20 a külföldi, közülük is hatan magyarok. A vendégmunkások közül egyesek félnek. Sok az osztrák munkanélküli, talán emiatt előfordulhat, hogy nem hosszabbítják meg a munkavállalási engedélyünket, ha letelt az egy év. De nagyon nem aggódunk, mert egyre több a megrendelés, kezdődik az építési szezon. Keresett cikk a préselt gerenda, közel 30 országba gyártunk, Amerikától Magyarországon át Olaszországig - tette hozzá. A dolgozókat az sem tántorította el optimizmusuktól, hogy a gerendák alapanyagát gyártó leobeni anyacégtől nemrégiben elküldtek 300 dolgozót.

Lászlónak februárban nem kedvezett a bürokrácia . Szintén Ausztriában dolgozott, egy leobeni étteremben. Nemrég haza kellett jönnie, mert nem hosszabbították meg az engedélyét. Konyhai kisegítő voltam gyakornoki papírral, ami 11 és fél hónapos szerződést jelent. A főnökeimmel együtt én is elégedett voltam, így maradni akartam, ezért beadtam a kérelmet a meghosszabbításra, de sajnos nem adták meg. Rögtön fel kellett számolnom ottani életem. Pár napon belül már egy osztrák dolgozó vette át a munkámat az étteremben.

László nem keseredett el nagyon, mert előrelátóan tett félre némi pénzt, és azt mondta, hogy nyár elején már megy is vissza sógorékhoz . Itthon átlagosan 100 ezer forint körüli keresetem lenne, ez elenyésző a már megszokott 350 ezer forintnyi fizetésemhez képest, még nem kerestem átmeneti állást, kicsit pihenek. A legrosszabb az volt, hogy a lakásszerződés felbontása (három hónap felmondási idő) majd egy teljes havi fizetésembe került, mint ahogy az internet és az egyéb szerződések lemondása sem volt kevés pénz. Nem olcsó hirtelen hazajönni - mondja.

Azok a magyarok érezhetik nagyobb biztonságban magukat, akiknek már van állandó munkavállalási engedélyük. Állandó munkavállalásival ugyanakkora eséllyel pályázhatok egy állásra, mint egy német. A főnök dönti el, hogy kit vesz fel. Általában nem az állampolgárságot nézik, hanem azt, hogy kinek milyen referenciája van, és mire képes a konyhában - mondta el Gábor, aki Németországban dolgozik szakácsként.

Nagy-Britanniában több ezer külföldi vesztette el állását az utóbbi hónapokban a válság miatt. Az angolok és az írek próbálják a saját polgáraikat munkához juttatni. Elvben egyenlők az esélyek, de gyakorlatban a protekcionizmus működik, a szakszervezeti tüntetések után egyértelmű, hogy sokan inkább a saját állampolgáraikat foglalkoztatják, mintsem a külföldieket - tudtuk meg Tamástól, aki egy évig dolgozott Írországban. Most azt az elvet hirdetik, hogy az angol ismeri a kultúrát, a környéket, míg egy külföldi nem is beszéli rendesen a nyelvet, és csak kihasználja az országot. Azoknak, akik diplomával, jó nyelvismerettel és szakképzettséggel vannak kint, annyira nem kell félniük. Megbecsülik a szakképzett és jó munkaerőt. Nem fogják elküldeni sem a középvezetőt, sem a festőt, ha egyszer jól dolgozik. Az elbocsátások leginkább a betanított gyári munkásokat érintik. Sokan közülük csak annyit tudnak mondani, hogy Welcome meg Goodbye , és mégis kint dolgoznak. Naná, hogy amikor el kell küldeni 100 embert egy cégtől, akkor az angolok elvárják, hogy először a külföldieket rúgják ki. Valljuk be, mi is ezt tennénk. Hiszen ezek a dolgozók nagyrészt létminimumon élnek, nem sokat költenek, így keresetük elenyésző részét teszik vissza az adott ország gazdasági körforgásába. Sokan gyűjtenek, vagy hazaküldik a pénzt. Azért azt erősnek tartom, hogy kihasználják az országot, mert lehet, hogy részei a szociális hálónak, de azért mégiscsak valamely szinten az ország is kihasználja őket, vagyis a munkáltatók fogalmazott Tamás.