Száz zsaru keresi a romákra támadó fegyvereseket

Házi István vezérőrnagy, miután átvette a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom és a Roma Polgárjogi Alapítvány által szervezett gyertyás megemlékezéssel egybekötött demonstráción megfogalmazott petíciót, közölte: az Országos Rendőr-főkapitányság a nyomozásokról minden héten sajtótájékoztatót tart, hogy  tájékoztassa a közvéleményt. Emlékeztetett: 50 millió forintos nyomravezetői díjat tűztek ki.  A demonstráción megfogalmazott követelésekkel kapcsolatban, hogy a rendőrség garantálja a romák védelmét és védje meg a cigánytelepeken élőket, Házi István azt mondta, "a rendőrség és a demonstráció célja ugyanaz". 
 
A bűnügyi főigazgató közölte: úgy tudják a támadókat elfogni, ha a társadalom tagjai együttműködnek a rendőrséggel. Elmondta azt is, a tavaly novemberi gyilkosságok óta eddig 44 bejelentés érkezett a rendőrségre, amelyből mindössze 12 ember vállalta nevével, hogy információt tud a gyilkosságról, de ezek az ellenőrzések után nem vezettek sikerre. 

Házi István arra kérte az állampolgárokat, hogy bárki, aki információval rendelkezik, tegyen bejelentést a segélykérő számokon vagy bármely rendőri szervnél.    Véleménye szerint az elkövető skizofrén, kettős személyiséggel élő férfi lehet, aki a hétköznapi életben békés, jóravaló embernek tűnhet, miközben elköveti ezeket a gyalázatos bűncselekményeket. Így egy apró észrevétel is nyomra vezethet - tette hozzá. A bűnügyi főigazgató közölte, hogy a 30 fővel kibővített csoport az eddigi nyomozati adatokat újra elemzi, és újból megvizsgál minden egyes korábban felmerült szálat.    
 
A gyertyás megemlékezéssel egybekötött megmozduláson mintegy háromszáz ember vett részt a rendőrség Teve utcai épülete előtt, köztük a múlt szerdai tiszalöki gyilkosságban áldozatul esett 54 éves férfi családja.  A  Méltóságot Mindenkinek Mozgalom egyik alapítója, Zolnay János úgy fogalmazott: nem lehetünk higgadtak, a hatóság tehetetlen, sötét erők vonulnak fel romák ellen, és egyetlen politikai pártra, semmilyen kormányra nem számíthatunk. Hozzátette: nem lehet tovább hallgatni, mert ma már sokadszor célzott lövésekkel végeznek ki asszonyokat, fiatalokat, időseket és gyermekeket. Zolnay János azt mondta, azért vonultak a  romákkal együtt utcára, hogy senki ne forduljon a fal felé, ne maradjanak némák, mert "az agyonlőttek ügye,  a felgyújtottak sorsa" mindegyikünk problémája, az elhunytak a magyar társadalom halottjai.  Arra kérte a rendőrséget, tegyenek meg mindent, hogy a romák ne félelemben hajtsák álomra fejüket.  


Daróczi Ágnes újságíró, a strasbourgi székhelyű Európai Romák és Utazók Fóruma szervezet magyarországi delegáltja beszél az Országos Rendőr-főkapitányság előtti téren, a Méltóságot Mindenkinek Mozgalom és a Roma Polgárjogi Alapítvány közös rendezvényén. MTI Fotó: Beliczay László

A rendőrség legfelsőbb vezetésének átadott petícióban a civil szervezetek azt követelték, hogy 24 órás, állandó szolgálatot állítsanak a roma telepek szélére, illetve tudatosítsák, hogy a romák elleni támadás felderítése az egész társadalom ügye.  Setét Jenő, a Roma Polgárjogi Alapítvány igazgatója úgy fogalmazott: a rendőrség eredménytelensége emberi életekbe kerül, lassan elveszítik a romák a hitüket az állami intézményekben. Ezért "nem emelni kell a rendőrségnek a tétet", hanem megakadályozni a roma közösségek elleni támadást.  

A civil szerveztek által szervezett demonstráción értelmiségiek, roma és nem roma közéleti személyiségek, valamint Gusztos Péter és Léderer András, az SZDSZ ügyvivői is részt vettek, majd gyertyát gyújtottak a nagycsécsi, a tatárszentgyörgyi és a tiszalöki áldozatok emlékére.  A múlt  szerdán agyonlőtt 54 éves, Kóka Jenő temetése szerdán délután lesz a tiszalöki temetőben - közölte az MTI-vel az özvegy, aki maga is részt vett a fővárosi  demonstráción.  

A New York Times cikke a támadásokról a következő oldalon olvasható

OLDALTÖRÉS: New York Times írás

A gazdasági bajokkal függnek össze a romák elleni támadások Magyarországon

A gazdasági bajokkal függnek össze a romák elleni támadások Magyarországon

A gazdasági bajokkal függnek össze a romák elleni támadások Magyarországon

Címlapján fényképpel illusztrált beszámolóban foglalkozott hétfőn a The New York Times a magyarországi romák elleni növekvő erőszakkal, amely legutóbb Tiszalökön követelt újabb áldozatot.Az újság a magyarországi cigányokat ért támadások megszaporodását a gazdasági bajok súlyosbodásával hozza összefüggésbe.

A romák régóta Európa legelnyomottabb kisebbségi csoportjai közé tartoznak, és a velük szembeni előítélet erőszakhullámmá duzzadt. Az utóbbi egy évben legalább hét romát öltek meg Magyarországon, és roma vezetők szerint mintegy 30 Molotov-koktélos támadást követtek el romák házai ellen, gyakran golyózápor kíséretében - írta a lap. 
 
Romaügyi szakértők úgy látják, hogy a romák körüli egyre agresszívabb légkör kialakulásában Magyarországon, akárcsak Közép- és Kelet-Európa más részein, élen járnak a szélsőjobboldali pártok. Vezetőik rájátszanak azokra a régi sztereotípiákra, amelyek szerint a romák kisstílű bűnözők, és a szociális támogatási rendszeren élősködnek az egyre nagyobb gazdasági és politikai zűrzavar időszakában. A hatóságok és a szakértők egyaránt attól tartanak, hogy a munkanélküliség növekedésével szaporodni fognak a romák elleni támadások.

 A The New York Times felidézte a romákat Csehországban és Szlovákiában ért atrocitásokat is, de arra a megállapításra jutott, hogy az erőszak sehol sem ért el olyan szintet, mint Magyarországon, ahol a durván 600 ezres roma közösség rettegésben és megfélemlítettségben él. A lap megjegyezte, hogy a kisebbség lélekszámáról eltérő becslések állnak rendelkezésre, mert a romák félnek megvallani identitásukat a felmérésekben.

 "Az utóbbi öt évben Kelet-Európa sok részén keményebben viszonyulnak a romákhoz, és az új szélsőséges irányzatok követői elkezdték úgy felhasználni a roma ügyet, ahogyan korábban nem merték, és nem is adhattak neki hangot" - mondta Michael Stewart, a Nemzetközi Roma Kutatási Hálózat koordinátora az újságnak.
 
A lap szerint a szélsőjobboldali Jobbik párt a vezetőik által "cigánybűnözésnek" nevezett témát használja fel arra, hogy támogatottságát a parlamenti bejutáshoz szükséges 5 százalék közelébe tornázza fel. Ha átlépi a küszöböt, akkor a jövő évi választásokon - első ízben - képviselői mandátumokhoz juthat. Ellenfelei a párttal szövetséges félkatonai csoportot, a Magyar Gárdát vádolják azzal, hogy felvonulásaival és nyilvános gyűléseivel romaellenes érzelmeket szít, és megfélemlíti a helyi roma lakosságot. A Magyar Gárda korábban két olyan településen - Tiszalökön és Tatárszentgyörgyön - is tartott nagygyűlést, ahol később romákat gyilkoltak meg - írta a The New York Times.