Főbíróválasztás: ötödszörre sikerült - esküt tett Baka András

- A következő hat év közéleti klímáját jótékonyan befolyásolja, hogy Baka András a főbíró - jelentette ki Sólyom László köztársasági elnök hétfőn a parlamentben újságíróknak, azután, hogy Az Országgyűlés titkos szavazáson megválasztotta főbírójelöltjét: 309-en szavaztak igennel és 36-an nemmel. A képviselők harmadszorra szavaztak Baka Andrásról, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bírájáról, akit Sólyom László köztársasági elnök először 2008 májusában, majd idén májusban, legutóbb pedig a múlt hétfői sikertelen szavazás után jelölt erre a posztra.

- Az egy éve méltatlanul húzódó probléma most megoldódott - fogalmazott az államfő. Hozzátette: biztos benne, hogy az egész magyar igazságszolgáltatásnak öröm ez.

A következő hat év közéleti klímáját, egész Magyarország állapotát jótékonyan fogja befolyásolni, hogy Baka András a Legfelsőbb Bíróság elnöke - jelentette ki.



Sólyom László gratulál Baka Andrásnak, a Legfelsőbb Bíróság újonnan megválasztott elnökének  az Országgyűlés plenáris ülésén
Fotó: MTI/Beliczay László

Kiemelte: pozitívum az is, hogy "ma végérvényesen véget ért a Lomnici-korszak".

Baka András újságírók előtt megköszönte a támogató szavazatokat és a köztársasági elnök bizalmát. Kérdésre válaszolva közölte: nyitottabb és hatékonyabb igazságszolgáltatást szeretne.

BAKA ANDRÁS ÉLETRAJZA

Baka András 1952. december 11-én született Budapesten. 1978-ban az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán szerzett jogi doktorátust. 1978-1990 között a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Állam- és Jogtudományi Intézetének tudományos kutatója, majd 1990-1998 között az Államigazgatási Főiskola főigazgatója volt.

Az emberi jogi, kisebbségi jogi kérdések kutatója, ebben a témakörben számos publikációja jelent meg. Az 1980-as évektől az Egyesült Államok több egyetemének vendégprofesszora volt. Többször meghívták előadóként Franciaországba, az NSZK-ba.   1988 óta az állam- és jogtudomány kandidátusa.

1988-1990 között a Tudományos Dolgozók Szakszervezetének (TUDOSZ), 1989-1990 között az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülésnek (ÉSZT) volt elnöke.

1988-ban az MTA Akadémiai Ifjúsági Díjával tüntették ki kiemelkedő tudományos eredményéért.

A rendszerváltás utáni első parlamenti ciklus elején, 1990-1991-ben az MDF országgyűlési képviselője, bár a pártba nem lépett be. Ez idő alatt a parlamentben titkára volt az emberi jogi, kisebbségi és vallásügyi bizottságnak, valamint az MDF-frakció emberi jogi munkacsoportját vezette.

1991-2007 között a strasbourgi székhelyű, az Európa Tanács által felállított Emberi Jogok Európai Bíróságának tagja volt.

1996 óta tagja a Budapesti Ügyvédi Kamarának.
2008. április 15. óta a Fővárosi Ítélőtábla elnöki bírája.
2008. április 30-án Sólyom László államfő őt jelölte a Legfelsőbb Bíróság elnökének, jelölését az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) nem támogatta, s az Országgyűlésben sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados többséget. 2009. május 28-án az államfő ismét őt jelölte, de a június 15-i szavazáson sem kapta meg a szükséges voksokat.