Belföld

2009.06.16. 20:34

Főbíróválasztás: újra Baka a jelölt - Politológusok az ügy hátteréről

Budapest - Ismét Baka Andrást jelölte Sólyom László államfő a Legfelsőbb Bíróság (LB) elnökének kedden. Az MSZP üdvözölte Baka András újrajelölését, és közölte: nyílt szavazást kér a parlamentben. A Fidesz úgy nyilatkozott, hogy újra meghallgatja a jelöltet. A Fidesznek nem lehetett érdeke a hétfői főbíróválasztás sikere - vélekedik az MTI által megkérdezett két politológus; a parlamenti viaskodás mellett mindketten egy, a köztársasági elnök és a pártok közötti csatát is látnak az események mögött.

MTI

Politológusok: két csata a színen

 A Fidesznek nem lehetett érdeke a hétfői főbíróválasztás sikere - vélekedik az MTI által megkérdezett két politológus; a parlamenti viaskodás mellett mindketten egy, a köztársasági elnök és a pártok közötti csatát is látnak az események mögött.

Korábban a kormányoldal érdeke lehetett, hogy ne töltsék be a főbírói posztot, most talán inkább a Fideszé - mondta az MTI-nek Kiszelly Zoltán politológus. Szerinte a szocialisták hozzájuk közel álló embert akartak pozícióba hozni, míg a Fidesz az első körös államfőválasztáshoz elegendő kétharmados parlamenti többség reményében odázhatja a döntést, mivel egy "kezelhetőbb" elnök számukra megfelelőbb személyi javaslatokat tehet.
 
"Működik a demokrácia, de konfliktusos" - minősítette a helyzetet a politológus, aki utalt arra is: a ma is üresen álló posztok - így az Állami Számvevőszék alelnöki tisztsége - betöltetlenül hagyása nem csupán a választott vezető nélkül lévő intézmények helyzetét nehezítheti, de el is bizonytalaníthatja működésüket. 

Kiszelly Zoltán utalt arra: a pártok viaskodása mellett zajlik egy "főcsata" is a törvényhozás és Sólyom László köztársasági elnök között. Ennek az a lényege szerinte, hogy az államfő "megpróbálja visszaszorítani a parlamenti pártok befolyását az egyes alrendszerekből". A pártok ezt azért nem akarják, mert ha valamely esetben sikerrel jár, akkor ugyanez megtörténhet más esetekben is - mondta.

A kisebbik rossz

Szomszéd Orsolya, a Nézőpont Intézet elemzője arra hívta fel a figyelmet, hogy a szavazás titkossága miatt csak találgatni lehet, ki miként szavazott, így elsősorban azt vizsgálhatja, kinek lehet az érdeke a mostani sikertelenség.

 "Mivel Baka András mandátuma 2015-ig szólt volna, a következő kormányzati ciklusban végig birtokolhatta volna a posztot, ezért a Fidesznek nem volt elemi érdeke a tavaly általa támogatott Baka megválasztása" - vélekedett az elemző, aki szerint a választások után az esetleg kétharmados Fidesz-többség "egy számára elfogadhatóbb főbírót is választhat". 
 
A szocialistáknak - "kisebbik rosszként" - csak abban az esetben volt érdekük Baka András támogatása, ha vele kompromisszumot tudott kötni, például helyettesének személyében vagy a bírák kinevezéséről döntő Országos Igazságszolgáltatási Tanács vezetéséről.

"Ugyanakkor könnyen meglehet, hogy nem pártérdek, hanem pártokon átívelő volt Baka elutasítása, mivel az MSZP-ben neheztelnek az őt jelölő államfőre, a polgári oldalon pedig a főbírójelöltnek a sortűzperekben kifejtett elnéző álláspontját vitatják" - tette hozzá.

A főbíróválasztás negyedik fiaskójának nagy veszteseként a köztársasági elnököt említette a politológus, mivel az államfő jelöltállítási gyakorlata ezúttal nemcsak kudarchoz vezetett, de egyenesen ellentétes hatást váltott ki. Sólyom László eredetileg azt akarta, hogy a pártok a háttéralkuk helyett a nyilvánosság előtt mondjanak szakmai véleményt a jelöltekről, most pedig, kihasználva a titkosságot, még abban sem értenek egyet, hogy ki miként szavazott - mondta Szomszéd Orsolya.

Mindketten támogatták, de csak egyik szavazta meg
 
A Köztársasági Elnöki Hivatal keddi közleménye emlékeztetett arra: a két nagy parlamenti frakció nyilvánosan támogatásáról biztosította Baka Andrást - akinek a megválasztását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács is támogatta -, a jelölt a hétfői szavazáson mégsem kapta meg a szükséges többséget.

"Ez megrendítette a parlament szavahihetőségét, és ezzel az államszervezet demokratikus működése sérült. Az államfő szerint csak a nyilatkozatokkal összhangban lévő szavazás képes orvosolni ezt a sérülést" - olvasható a közleményben.
 
Szili Katalin, az Országgyűlés elnöke szerint a parlament  jövő hétfőn vagy egy héttel később szavazhat Baka András megválasztásáról. A házelnök az MTI-nek azt mondta: tárgyalni fognak erről a házbizottság csütörtöki ülésén, ahol megvitathatják a nyílt vagy titkos szavazás kérdését is. 
 
Az MSZP frakcióvezetője közölte: a párt frakciója üdvözli, hogy az államfő ismét Baka Andrást jelölte főbírónak, és arra kéri a parlamenti frakciókat, tegyék lehetővé, hogy már június 22-én, hétfőn nyílt szavazással döntsön a parlament a jelöltről.Mesterházy Attila úgy fogalmazott: az MSZP-frakció, ahogy ezen a héten, úgy jövő hétfőn is támogatni fogja Baka Andrást, de a parlamenten belül kialakult szégyenletes helyzet miatt továbbra is azt kéri a többi parlamenti frakciótól, hogy nyílt szavazással, gombnyomással döntsenek.

Sajtótájékoztatók garmadája

Nyakó István, az MSZP szóvivője kedden kijelentette, hogy a MSZP szerint a Fidesz akadályozta meg Baka András legfelsőbb bírósági elnökké történő megválasztását. Az MSZP országos elnökségének véleményét ismertetve közölte: az ellenzéki párt a kétharmados többség reményében a Fidesz érdekeit szolgáló főbírót akar megválasztatni a parlamentben, ezáltal is az uralma alá akarja hajtani az igazságszolgáltatást. Szijjártó Péter, a Fidesz szóvivője azt mondta, hogy a párt frakcióülésén újból meghallgatják Baka Andrást.
 
A fideszes politikus Mesterházy Attila MSZP-frakcióvezető sajtótájékoztatójára utalva azt mondta: ha igaz, hogy a szocialisták egyeztettek a köztársasági elnökkel Baka András jelöléséről, akkor az igazságszolgáltatás elleni még durvább támadás, hogy hétfőn mégsem szavazták meg a jelöltet a parlamentben. Ennek oka valószínűleg az lehet, hogy megannyi szocialista politikus áll bíróság előtt, és azt gondolják, a bírói szervezet fejetlenségével, anarchiájával, vezetetlenségével lehet megúszni az ügyeket - tette hozzá.
 
Mesterházy Attila kedd délelőtt azt mondta: az MSZP a nyílt szavazásra vonatkozó kezdeményezésével akarta megelőzni azt, ami történt, mivel korábban olyan hírek láttak napvilágot, amelyek arra utaltak, hogy a Fidesz-frakció másképpen fog szavazni, mint ahogy bejelentette. Arra kérdésre, honnan értesültek arról, hogy a Fidesz nemmel fog szavazni, Mesterházy Attila elmondta: több sajtóorgánumban is megjelentek olyan hírek, amelyek azzal vádoltak Sólyom Lászlót, hogy alkut kötött a szocialista frakcióval. Hozzátette: ez irreális feltételezés, hiszen a szocialista frakció nemtetszését már korábban is az váltotta ki, hogy az államfő nem egyeztetett a jelöltről, és ehhez a gyakorlathoz Sólyom László továbbra is tartotta magát.

 Dávid Ibolya arra kéri a pártokat, ne tekintsék hazugságvizsgáló gépnek az Országgyűlést, és pillanatnyi érdekeik alapján ne rúgják fel a titkos szavazás demokratikus intézményét a főbíróválasztás kapcsán. Az MDF elnöke közölte: azt szeretné, hogy a pártok együtt kérjék fel az államfőt új jelölt vagy új jelöltek állítására.
 
Mint mondta, azt kéri a pártoktól, hogy "miután az Országgyűlés felelőssége (...), hogy kit választanak titkosan, kétharmaddal és hat évre, ezért együtt kérjük fel elnök urat, hogy új jelöltet vagy új jelölteket és gyorsan jelöljön, majd tartsa tiszteletben a parlamenti döntés eredményét".
 
Halász Zsuzsa, a KDNP szóvivője közölte, hogy pártja tiszteletben tartja Sólyom László döntését, hiszen a köztársasági elnöknek joga van saját belátása szerint jelöltet állítani. Hangsúlyozta ugyanakkor: a KDNP számára elfogadhatatlan az MSZP javaslata, hogy személyi kérdésben nyílt szavazás legyen.

Ez történt hétfőn

 Hétfőn az Országgyűlés Baka Andrást annak ellenére nem választotta meg a Legfelsőbb Bíróság elnökének, hogy a két nagy frakció támogatásáról biztosította a jelöltet. Az eredménytelen titkos szavazás után a Fidesz és az MSZP egymást vádolta hazugsággal, a köztársasági elnök pedig kemény szavakkal kommentálta a szavazást, azt mondta: meg kell gondolni, mi értelme van újra jelölni főbírót egy ilyen parlamentnek. Úgy fogalmazott, hogy a parlament nagyon súlyos csapást mért a magyar igazságszolgáltatásra és a jogállamiságra is, és az eredménnyel a parlament szavahihetősége rendült meg.
 
Baka Andrást, a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságának korábbi magyar bíráját Sólyom László államfő először 2008 májusában jelölte erre a posztra, de a jelölt akkor sem kapta meg a megválasztásához szükséges kétharmados parlamenti támogatást.

Hétfőn 184-en voksoltak igennel és 108-an nemmel, és 54 érvénytelen szavazat volt, a kétharmadhoz viszont 257 képviselő támogatása kellett volna. (Tavaly májusban 170 igen és 191 nem mellett nem választották meg Baka Andrást.) Ezzel a szavazással együtt az elmúlt több mint egy év során az Országgyűlés már negyedik alkalommal nem tudott új főbírót választani.

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!