Belföld

2009.10.13. 13:24

Internet Hungary: egyre népszerűbbek a közösségi oldalak (frissítve)

Egyre több időt fordítanak a fejlett országokban élő internetezők közösségi oldalak látogatására; tavaly minden tizedik, ma már minden hatodik percüket ilyen honlapokon töltötték - mondta a tihanyi Internet Hungary konferencia egyik Egyesült Államok-beli előadója. A Blikk lapigazgatója a hírlopás elleni egységes fellépést sürgette.

MTI

Internet Hungary - szerda

Új, a bevételeket a tartalomszolgáltató és a továbbító között megosztó, a kábel- és a műholdas csatornákéhoz hasonló internetes üzleti modell lehetőségéről beszélt az Internet Hungary konferencián szerdán a Ringier Kiadó Kft. ügyvezetője.

Mihók Attila szerint gazdaságilag még mindig a "print láb" tartja el a kiadók online tevékenységét, ám az utóbbi években jelentően megcsappant a nyomtatott lapokból származó bevétel; eközben a tartalomért fizetni alig hajlandóak az emberek, az ezt finanszírozó bevételek pedig "lassacskán eltűnnek".     

"Ha a tárdalom számára fontos lesz az, hogy minőségi tartalmakat kapjon az interneten, akkor valamilyen elmozdulás kell" - tette hozzá, megtoldva ezt azzal, hogy az ingyenesség miatt kieső bevétel a színvonal rovására megy.     

Mint mondta, a magas költségek miatt a térség más államaihoz képest Magyarország médiapiaca kevésbé versenyképes, "sokkal, de sokkal többet kell dolgoznunk ugyanazért az eredményért", eközben a print kiadványokból a példányszámcsökkenés idején azért sem lehet nagyobb bevételre szert tenni, mert "nem viseli el a piac" a jelentősebb áremelést.     

"A nyereségünk lassacskán eltűnik, váltani kell" - vonta meg a mérleget Mihók Attila, aki szerint mind több kiadó fordul az online piac felé, noha annak megtérülését "nem nagyon látjuk pontosan".

A hírlopás elleni közös fellépésre hívott fel Papp Gábor, a Blikk nyomtatott és online kiadásának lapigazgatója szerdán Tihanyban, az Internet Hungary konferencia zárónapján.

Ha a "hiénák" megfojtják a tisztességesen dolgozó médiumokat, egy idő után "ellopni sem lesz mit" - mondta.     Kelet- és Közép-Európában nagyon komoly ez a probléma, de a kontinens nyugati felén a kiadók önvédelmére "vannak jó példák, nem kell elölről kezdeni a folyamatot" - jegyezte meg.        

Számos médium hatalmas pénzt, energiát fektet abba, hogy saját tartalmat kínáljon, miközben egyes orgánumok csupán annyit tesznek, hogy "etetősebb címekkel" a gyártónál is nagyobb közönséghez juttatják el ezeket az anyagokat, sokszor szó szerint emelve át az eredeti cikket - jegyezte meg. 

Papp Gábor megemlítette: van ugyan a területnek törvényi és etikai szabályrendszere, de azt "kreatívan is lehet alkalmazni".    

Mint mondta, több szakmai szervezet is jelezte már, hogy nyitott arra: kezdjenek beszélni a témáról egy mindenki számára megfelelő helyzet kialakítása érdekében.    

A nyomtatott és az internetes működés különbségeire hozott példát a tanácskozáson Dévényi István, a Heti Válasz online szerkesztője.Mint mondta, kezdetben "papíralapon szocializálódott" újságírók dolgoztak a hetivalasz.hu-n, és a még idén jelentkező átalakítással tudják mindazt a szolgáltatást kínálni, "amit hoznia kell egy modern portálnak".     Új közéleti oldalt hoznak létre, amely - szemben a kezdeti időkkel, amikor gyakorlatilag a nyomtatott hetilap online archívuma volt a honlap - a váltás után alig öt százaléknyi tartalom származik majd a print kiadásból. Közéleti személyiségek blogjának befogadásával vonzanák az olvasókat.    

Szeretnénk rövid időn belül a leglátogatottabb jobboldali portállá válni - jegyezte meg Dévényi István, aki azt is elmondta: felfogásuk szerint a kisebb médiumoknak nem feltétlenül kell elsőnek lenniük egy-egy sztoriban, érdemesebb fél órával később, de már háttérinformációkkal, elemzéssel körbebástyázva publikálni egy adott történetet.

Internet Hungary - kedd

Létének öt éve alatt a közösségi média az ellenőrizhető adatokat szolgáltató piacokon több felhasználót mondat magáénak, mint a másfél évtizede meglévő elektronikus levelezés; akadnak ugyanis, akik nem írnak, olvasnak e-mailt, annak viszont szükségességét érzik, hogy "jelen legyenek" online közösségekben - jegyezte meg Horváth László a konferencia nyitónapján, kedden  

Mint mondta, ez azért is jelentős változás, mert ezeken az oldalakon nem lehet a hagyományos reklámokkal boldogulni, hiszen a közönség nem hirdetésekre, hanem a többiekkel való kapcsolattatásra vágyik, ezért itt az szerezhet előnyt, aki el tudja érni, hogy a felhasználók beszélgessenek az általa kínált termékről, szolgáltatásról.     Példaként Barack Obama elnökjelölti kampányát említette, amelyben a közösségi média "átvette a hatalmat a hagyományos pártstruktúrák felett".    

Hozzátette: a jelek szerint pártfüggetlenül működnek a világhálós választási harc eszközei; példaként említette, hogy a demokrata párti Obama kampánytanácsadói most a másik nagy politikai erő, a republikánusok által delegált virginiai kormányzónak dolgoznak, mégpedig jó eredménnyel.

Oszkó az infokommunikációs rendszerről

Az infokommunikációs szektor lehet a válság utáni felívelés egyik nyertese - hangoztatta a konferencián Oszkó Péter pénzügyminiszter.

Ehhez nem csupán infrastrukturális beruházásokra van szükség, de azt is ki kell találni, "hogyan tudunk ennek a hihetetlen lehetőségnek okos felhasználói lenni", ez pedig az oktatásra, de akár a szabályozókra is feladatokat ró - mondta. Példaként említette, hogy meg kell tanulniuk az embereknek, hogyan bánjanak hatalmas, látszattudást kínáló ismerethalmazokkal. Véleménye szerint óvatosnak kell lenni a rendelkezésre álló információkkal.    

"A válság lényegében az alkalmazkodási képességek próbája" - mondta, hozzátéve, ez a szempont sokkal lényegesebb az aktuális piaci részesedésnél, amely "szét tud porlani egyik pillanatról a másikra".    

Kulcskérdésnek azt nevezte a pénzügyminiszter, melyik az az üzleti modell, vállalati gondolkodás, amelyik egy válság sikeres túlélésére számíthat.

Baja: nincs átfogó képünk, hogyan modernizálhatjuk az országot

Nincs átfogó képünk arról, hogy az internet segítségével miként modernizáljuk Magyarországot - jelentette ki Baja Ferenc, a Miniszterelnöki Hivatal államtitkára.

Összességében "inkább sikeres" volt az utóbbi évtized infrastruktúrafejlesztése, de az internet elterjedtsége még mindig nem eléggé "robusztus" - mondta az államtitkár, a következő időszak feladatát úgy határozva meg, hogy "internetet mindenkinek, mindenütt".    

A térséggel összehasonlítva a magyarok se felkészültebbek, se felkészületlenebbek nem volt az információs társadalom kihívásaira,  ugyanakkor "csak kapargattuk, nem láttuk teljes mélységében" a váltás következményeit. Fontos, de csak az első lépés volt, hogy technikai oldalról közelítettük meg ezeket a folyamatokat, ezután "új szempontokat kell előtérbe állítani" - mondta Baja Ferenc, a tudományos kutatás fontosságára hívva fel a figyelmet. Ha nem sikerül társadalmi támogatást szerezni ehhez a fejlődéshez, nem tudunk "lépést váltani a felzárkózásban" - tette hozzá, megjegyezve, hogy az olvasási és internethasználati adatok alapján Magyarország "szinte négy részre szakadt".    

Hangsúlyozta: az e-közigazgatást e-közszolgáltatássá kell fejleszteni, hogy az emberek minden hivatalos ügyüket egyetlen helyen tudják elintézni.    

A kormány civil szervezeteket kér fel arra, hogy a választások idejére alakítsanak ki olyan szakmai-közpolitikai-társadalmi konszenzust, amelyet "a következő kormány haszonnal a magáévá tehet", és erre alapozhatja a következő tíz év fejlesztéseit ezen a területen - mondta Baja Ferenc.

 

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!