Orbán és az észt elnök Európa energiafüggetlenségét hangsúlyozta

A Fidesz elnöki stábjának vezetője kifejtette: egyetértettek abban, hogy az egyoldalú energiafüggőség csökkentését diverzifikációval lehet elérni, vagyis egész Közép-Európának stratégiai érdeke, hogy olyan ellátási csatornák és olyan lelőhelyek jöjjenek létre, amelyek megteremtik a térség energiafüggetlenségét, illetve véget vetnek az Oroszországtól való energiafüggőségnek.

Szijjártó Péter tájékoztatása szerint Észtország elnöke és a Fidesz elnöke elsősorban a Baltikumtól az Adriáig terjedő közép-európai térség stratégiai érdekeiről, és az ezek mentén történő együttműködésről váltott szót.
   
Hozzátette: Toomas Hendrik Ilves észtországi látogatásra hívta meg Orbán Viktort.

Sólyom László: tovább kell fejleszteni a magyar-észt gazdasági kapcsolatokat

Magyarország és Észtország  kétoldalú gazdasági kapcsolatait a válság ellenére tovább kell fejleszteni - mondta Sólyom László köztársasági elnök hétfőn a Sándor-palotában újságíróknak, miután megbeszélést folytatott az észt államfővel.

Hozzátette: a gazdasági kapcsolatok fejlesztése mellett legalább ilyen fontos, hogy a két ország tudatosan lépjen fel a balkáni és a volt szovjet országok piacain.
 
Mint mondta, a jövőben törekedni kell arra, hogy az újonnan csatlakozott tagállamok és a hamarosan csatlakozó Horvátország is erőteljesebben hallassa a hangját.

"A 2011-es magyar elnökség kiváló alkalmat ad arra, hogy az érdekeinket előtérbe helyezhessük"- fogalmazott Sólyom László.
   
Kiemelte: határozott tartalmat kell adni annak, hogy mit akar kezdeni az Európai Unió a keleti szomszédaival. 
   
Elmondta, hogy az észt köztársasági elnökkel egyetértve, Európa biztonságát tekintve alapvetőnek tartja a NATO-ban való szerepvállalást.
   
A magyar államfő közölte: az észt államfővel egyetértésre jutottak abban, hogy az egyes országokban a nemzeti kisebbségek kérdését különféleképpen kell megítélni attól függően, hogy őshonos kisebbségről, később betelepített, birodalmi érdekeket szolgáló kisebbségről, vagy pedig nyugati országokba újonnan bevándorolt kisebbségről van-e szó.
   
Hozzátette: ennek a különbségnek érvényre kell jutnia az államnyelv és a kisebbségek anyanyelv használatának viszonyában is.
   
Sólyom László közölte: sokkal szorosabb lesz Magyarország és Észtország együttműködése tudományos és kulturális kérdésekben is.
   
Toomas Hendrik Ilves észt köztársasági elnök azt hangsúlyozta, hogy a nyelvtani egyezések mellett sok más is összeköti a két országot.
   
Hozzátette: a XIX. században erősödött fel Észtország és Magyarország kulturális kapcsolata, majd, miután a két állam felszabadult a kommunizmus alól, mind a ketten tagjai lettek a NATO-nak és az EU-nak is.
   
Kiemelte: Magyarország és Észtország is azonosan lát számos lényeges kérdést.
   
Az államfői megbeszélés után az észt köztársasági elnököt fogadja Katona Béla, az Országgyűlés elnöke, majd Toomas Hendrik Ilves ellátogat az Eötvös Loránd Tudományegyetemre.
       
Ezután koszorút helyez el a Magyar Hősök Emlékművénél, majd megkoszorúzza a 301-es parcellát a Rákoskeresztúri temetőben. Kedden, az észt elnök a Corvinus Egyetemre látogat, illetve Veszprémbe, Tartu testvérvárosába is elmegy.

Az észt köztársasági elnökkel találkozott Katona Béla

Katona Béla, az Országgyűlés elnöke fogadta Toomas Hendrik Ilves-t, az észt köztársasági elnököt - közölte a Magyar Országgyűlés Sajtószolgálata az MTI-vel. A találkozón mindkét fél örömmel üdvözölte az eredményes ír népszavazást, amely az Európai Unió történetének nagyon fontos állomása. Katona Béla kiemelte, hogy ezzel a döntéssel lehetőség nyílik az unió szerepének és tevékenységének a lisszaboni szerződés szerinti megújítására. Szó volt arról is, hogy az ír szavazás pozitív eredménye felgyorsíthatja a ratifikációt Lengyelországban és Csehországban is.

A magyar házelnök és az észt köztársasági elnök kifejezte elkötelezettségét a Nyugat-Balkán országok, Szerbia, Montenegró és Macedónia euroatlanti integrációja mellett, melyre a térség stabilitása szempontjából is szükség van. A tárgyaláson érintették az EU szerepvállalását a gazdasági válság hatásainak tompításában: egyetértettek abban, hogy uniós tagként, az unió segítségével könnyebb átvészelni a nehéz időszakokat - áll a közleményben.