Horváth Csaba: az Országgyűlésnek kell a helyzetet rendeznie

Horváth Csaba keddi budapesti sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte: az Alkotmánybíróság nemcsak a budapesti parkolási rendeletről mondta ki, hogy nem felel meg a hatályos jogszabályoknak, hanem az ország valamennyi önkormányzati parkolási rendeletéről. A posztjáról hétvégén távozó főpolgármester-helyettes szerint az Országgyűlésnek és nem a helyi önkormányzatoknak kell 2010. június 30-ig rendezni a kérdést. Hozzátette: a parlamentnek a kétharmados önkormányzati törvényt kell módosítani úgy, hogy beépítse abba az Ab által előírt garanciális elemeket. Horváth Csaba szerint ez "feszes munkát" igényel az Országgyűléstől, hiszen a választások közeledtével, jövőre rövidebb ideig ülésezik a parlament. A képviselő elképzelhetőnek tartja, hogy a törvényhozásnak rendkívüli ülésen kell döntenie a kérdésről.

Arra a kérdésre, hogy biztos-e abban, hogy 2010. június 30-a után nem lesz ingyenes a parkolás a fővárosban, a szocialista politikus felidézte, hogy két évvel ezelőtt Rómában a lakosság nyomására megszüntették a fizető parkolást, ezt két hétig bírták a lakosok, mivel állandó volt a közlekedési káosz az olasz fővárosban. Hozzátette: két hét után a rómaiak követelték a fizető parkolás visszaállítását. Ha az Országgyűlés nem hozná meg a jogszabályt, mert például a politikai a választási küzdelemben nem tud döntést hozni, akkor 2010. június 30-val minden önkormányzati rendelet hatályát veszti, így megszűnik a fizető parkolás, ami beláthatatlan káosszal járna - vélekedett.

Az Alkotmánybíróság kedden alkotmányellenesnek találta a fővárosi parkolás jelenlegi szabályozását; így ennek értelmében amennyiben jövő év június 30-ig nem alkotják meg az új, jogállami rendelkezéseket, ingyenessé válik a parkolás Budapesten. Az Ab kimondta a közúti közlekedésről és a helyi önkormányzatokról szóló kétharmados törvények egyes parkolásra vonatkozó, az önkormányzatokat e tárgykörben rendeletalkotásra felhatalmazó passzusainak, és több fővárosi közgyűlési rendeletnek az alkotmányellenességét. Továbbá az Ab megállapította az Országgyűlés mulasztásos alkotmánysértését azért, mert hiányosan szabályozta a közútkezelő jogait gyakorló helyi önkormányzatok, illetve a Fővárosi Közgyűlés rendeletalkotási jogkörét.