Parlamenti nagyüzem: magánnyugdíjrendszer, póker, anyakönyv, alapítványok

Új rendszer 

Új magánnyugdíj-biztosítási rendszert fogadott el hétfőn az Országgyűlés, a változtatás részletesen szabályozza a magánnyugdíj-pénztárak átalakítási folyamatát, amelynek végén, 2013 januárjától a pénztártagok már az új típusú magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságok tagjai lesznek.

A képviselők 188 igen, 143 nem szavazat mellett, illetve 1 tartózkodással fogadták el az új szabályozást. A javaslat ellen szavazott egy szocialista képviselő, Mécs Imre (MSZP) és tartózkodott Hajdu Attila (MSZP). Megszavazta viszont nyolc fideszes, egy szabad demokrata és három független képviselő.
 
A törvény lehetővé teszi, hogy a biztosítottak még aktív életszakaszukban felmérhessék, hogy felhalmozott megtakarításuk mekkora összegű életjáradék kézhezvételét teszi lehetővé. A kiszámításához a számlaegyenleget kell megszorozni a járadékszolgáltatók által nyilvánosságra hozott járadéktényezővel.
 
A jogszabály valamennyi magánnyugdíjpénztárnak lehetőséget ad egy szabadon kiválasztott intézménybe történő beolvadásra. A jelenlegi magánnyugdíj-pénztári tagok egyéni számláján felhalmozott megtakarítás pedig teljes egészében átkerül a magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságnál vezetett egyéni számlára.
 
A járadékszolgáltatási jogosultság elérésekor a biztosítottak választhatják az inflációkövetésen alapuló járadékmegállapítást, ez az inflációindexált járadék, ami azt jelenti, hogy magán-nyugdíjpénztári rendszerből kapott ellátásuk folyamatosan megőrzi reálértékét.
 
Ezenkívül lehetőség van nagyobb kockázatok vállalására is, amit a garantált összegű járadék megállapítása jelent. A járadékosok továbbá azt is megválaszthatják, hogy csak saját maguk részére, vagy két életre szóló járadékot kérnek. 
 
A törvény fontos kitétele ugyanakkor, hogy a járadék nominális értéke egyik esetben sem csökkenhet. A járadékszolgáltatás során a férfiak és a nők egyenlő életjáradék kapnak, ugyanakkor az egyösszegű szolgáltatás elérésére a korábbiaknál szűkebb lehetőség van.
 
A szabályozás arra az esetre is kitér, ha a biztosított nincs megelégedve a piaci szolgáltatók járadékszolgáltatási kínálataival. Ekkor az állami, úgynevezett kijelölt járadékszolgáltató inflációkövető ellátását vehetik igénybe a járadékra jogosultak. 
 
Az újjáalakult magán-nyugdíjintézményt, más néven magán-nyugdíjbiztosító részvénytársaságot a tulajdonosok csak fokozott biztonsági eszköztár alkalmazásával működtethetik. A szabályozás előírja, hogy a magánnyugdíj-rendszer működtetésével kapcsolatos valamennyi kockázatra, tehát a működésre, a befektetésre, a járadékszolgáltatásra fedezetet kell biztosítani.

 Kártyatermek: 40 százalékos játékadó

Jövő év május 1-jétől a kártyajátékot szervező kártyatermeknek 40 százalékos játékadót kell fizetniük a tiszta játékbevétel után. Az Országgyűlés 179 igen, 166 nem szavazat mellett fogadta el három szocialista képviselő - Keller László, Halmai Gáborné és Juhászné Lévai Katalin - indítványát. A 177 szocialista képviselő mellett csak két független képviselő - Gulyás József és Tóth András - voksolt igennel a törvényre. Nemmel szavazott 4 MSZP-s (Juhász Gábor, Katona Béla, Mécs Imre, Molnár Albert), illetve a többi frakció jelen lévő tagjai.
 
A javaslatot még áprilisban nyújtották be a szocialista képviselők, júniusban azonban a zárószavazás előtt "félretették" a jogszabálytervezetet. A póker játékkaszinón kívüli, kártyatermekben történő megszervezését teszi lehetővé 2010. május 1-től a szerencsejáték szervezéséről szóló törvény módosítása.

OLDALTÖRÉS: Személyi kölcsönök, pénzügyi módosítások

Az Országgyűlés leszavazta a kormány javaslatát hétfőn, így egy ember egy évben 65 százaléknál magasabb teljes hiteldíjmutatóval csak egyszer vehet fel éven belüli lejáratú kölcsönt, például személyi kölcsönt maximum 250 ezer forintig. A képviselők 185 igen, 146 nem szavazat mellett, valamint 1 tartózkodással fogadták el az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosítását.
 
A jogszabály szerint jövő júniustól a pénzügyi intézmény egy naptári évben ugyanannak az ügyfélnek egy alkalommal nyújthat olyan kölcsönt, amelynek teljes hiteldíjmutatója meghaladja a hatvanöt százalékot, és összege nem haladja meg a 250 ezer forintot. A kölcsön lejárata egy alkalommal legfeljebb hat hónappal hosszabbítható meg.
 
Az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításával a parlament felső korlátot szabott a bankkártyával történő fizetés esetén felszámolt tranzakciós díjnak, ami egységesen maximum a forgalom értékének két százaléka lehet. A rendelkezések január 1-jén lép hatályba, ahogy az is, mely szerint a pénzintézetek közötti úgynevezett interchange költsége a hitelkeretre terhelt összeg 0,3 százaléka, maximum 100 forint lehet tranzakciónként, ha a fizetés betéti kártyával történik.
 
Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó változtatások lényege, hogy a szerződéseknek tételesen tartalmaznia kell az egyoldalú módosítására okot adó körülményeket. A pénzügyi intézményeknek emellett árazási elveikben meg kell határozniuk a módosítás elveit, amelyeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) ellenőriz a bankok által elfogadott magatartási kódex figyelembevételével.
 
A képviselők a zárószavazás előtt a törvénybe emelték azt az előterjesztő által benyújtott módosítást, amely semmisé teszi a fogyasztóval kötött, a vételi jog biztosítéki célú kikötésére vonatkozó szerződést, ha a vételi jog a kötelezett által lakott lakóingatlanra vonatkozik.
 
A törvény tartalmazza azt is, hogy január 1-jétől csak akkor fizetik ki a biztosítók a gépjárműkárok helyreállításához szükséges költségek bruttó összegét, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a munkálatok megnevezését, anyagköltségét, munkadíját, valamint az megfelel a számvitelről szóló törvény előírásainak. 
 
Ha a károsult számláján az említett tételek nincsenek feltüntetve, csak a helyreállításhoz szükséges költségek nettó összegét, vagy ha az értékcsökkenés feltétele fennáll, az értékcsökkenés összegét térítheti meg a biztosító.
 
A biztosítók, illetve a független biztosításközvetítők kötelesek két munkanapon belül bejelenteni a velük jogviszonyban álló, biztosításközvetítést végző személyekkel fennálló jogviszony megszűnését. A kormány ettől az intézkedéstől a közvetítők hatékonyabb nyomon követését, illetve ismételt elhelyezkedésükkel kapcsolatos problémák megoldását várja. 
 
A jogszabály emellett kötelezővé teszi a biztosítók számára, hogy szerződési feltételeikben határozzák meg, hogy a kár megtérítése során milyen jogcímen mekkora kompenzációt ajánlanak, és azt milyen okiratok alapján teszik. A törvényalkotók szándéka szerint ez a módosítás hozzájárul a kártalanítás jelenleginél átláthatóbb, tehát az ügyfél számára kedvezőbb lebonyolításához.

OLDALTÖRÉS: Kevesebb titkos irat

Minősített adatok

Radikálisan csökkenhet a magas minősítésű,  szigorúan titkos iratok száma, mivel az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta a minősített adat védelméről szóló törvényt hétfőn.

Minősített adatok

Radikálisan csökkenhet a magas minősítésű,  szigorúan titkos iratok száma, mivel az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta a minősített adat védelméről szóló törvényt hétfőn.

Minősített adatok

Radikálisan csökkenhet a magas minősítésű,  szigorúan titkos iratok száma, mivel az Országgyűlés kétharmados többséggel elfogadta a minősített adat védelméről szóló törvényt hétfőn.

A jogszabály kétharmados részét 332 igen, 17 nem, a sima többséget igénylő részt pedig 333 igen és 17 nem szavazat mellett, tartózkodás nélkül fogadta el a parlament. A javaslatot a parlamenti pártok közül csak az SZDSZ nem támogatta.

A törvény célja egyebek között az, hogy ne legyen indokolatlanul sok szigorúan titkos dokumentum.
 
Az indokolatlan minősítések elkerülése érdekében számos garanciális elemet tartalmaz az új törvény. A legfontosabb ezek közül az adatvédelmi törvény módosítása, mely szerint ha az adatvédelmi biztos az eljárása során a nemzeti minősített adat minősítését indokolatlannak tartja, a minősítőt annak megváltoztatására vagy a minősítés megszüntetésére szólítja fel. A minősítő 60 napon belül a Fővárosi Bírósághoz fordulhat emiatt, de ha ezt nem teszi meg, akkor az érintett adat minősítése a 61. napon megszűnik, vagy felszólításban foglaltaknak megfelelően megváltozik. 
 
A törvény a nemzeti minősített adatoknál is bevezeti az - eddig csak a külföldi minősített adatoknál létező - iparbiztonsági ellenőrzést, és újraszabályozza annak tartalmát. Ezután ha a minősített adatot kezelő állami szerv gazdálkodó szervezet közreműködését veszi igénybe, akkor a gazdálkodó szervezetre vonatkozóan iparbiztonsági ellenőrzést kell végrehajtani, mielőtt az megkapja a minősített adatokat. Az ellenőrzés célja az, hogy kiderüljön, megteremtették-e a minősített adat kezelésének biztonsági feltételeit. A törvény a Nemzeti Biztonsági Felügyelet hatáskörébe utalja a nemzeti és a külföldi minősített adatok védelmének egységes felügyeletét.
 
A jogszabály elfogadása miatt szükség van arra, hogy újragondolják és módosítsák az államtitoksértés, illetve a szolgálati titoksértés büntető törvényi tényállását. A törvény új elemként tartalmazza, hogy civil csak akkor lenne büntethető, ha szándékosan kezeli gondatlanul a minősített adatokat.  A törvény elfogadásával jelentősen átalakul Magyarország titokvédelmi rendszere, mivel a jogszabály összehangolja a nemzeti és a NATO, illetve az EU minősített adatvédelmi rendszerét. A nemzeti adatoknál pedig átveszi ezeknek a szervezeteknek a szabályait. 
 
Az államtitokról és a szolgálati titokról szóló törvény hatályon kívül helyezésének és egy új törvény megalkotásának igénye már az előző kormányzati ciklusokban is felmerült. A kormány 2005-ben benyújtott erről egy törvényjavaslatot, amelynek általános vitáját az Országgyűlés le is folytatta, de a 2006-os országyűlési választások után a kabinet visszavonta az indítványt. 2008 szeptemberében újra benyújtotta a javaslatot. Az általános vita meg is kezdődött, de ennek lezárása - politikai viták miatt - csak most történt meg.

Egységes földgázszállítási rendszerüzemeltető jön létre

 Az eddigi külön földgázszállítói és rendszerirányítói engedély helyett egységes földgázszállítási rendszerüzemeltetési engedélyt vezet be az egyes energetikai tárgyú törvények hétfőn elfogadott módosítása. Az Országgyűlés  329 igen, 17 nem szavazattal fogadta el a villamosenergia-piaci szabályozás analógiájára készült változtatást.
 
A jogszabály a fentiek mellett tartalmazza a behozott kőolaj és kőolajtermékek biztonsági készletezéséről, valamint a villamos energiáról és a földgázellátásról szóló törvény módosítását is.
 
A változtatások elsősorban európai uniós jogharmonizációt szolgálnak, és a nemzetközi irányelveknek megfelelően lehetővé teszik a független szállítási rendszerüzemeltető (ITO) modell magyar energiapiaci szabályozásba történő átültetését.

 Segítség önálló gondnoki jognyilatkozathoz

 A gondnok önálló eljárásra való feljogosításának és a támogató kinevezésének szabályait tartalmazza az új polgári törvénykönyvvel (Ptk.) összefüggő, a nagykorú személy döntéshozatalának és jognyilatkozata megtételének segítéséhez kapcsolódó polgári nemperes eljárásokról szóló törvényjavaslat.

A képviselők 200 igen, 146 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett fogadott el hétfőn az Országgyűlés. Meghatározott feltételek esetén a bíróság feljogosíthatja a gondnokot egyes ügycsoportokban, illetve ügyekben arra, hogy a korlátozottan cselekvőképes személy helyett és nevében önállóan eljárjon, jognyilatkozatot tegyen. A feljogosítás legfeljebb 3 éves időtartamra adható meg.
 
A bíróság emellett az értelmi képessége, pszichés állapota vagy szenvedélybetegsége miatt segítségre szoruló cselekvőképes nagykorú személy számára meghatározott ügycsoportokban támogató személyt nevezhet ki. 
 
A gondnok önálló eljárásra való feljogosítása egyrészt a gondnok és a gondnokolt közös kérelmére, másrészt a gyámhatóság és a gondnok közös kérelmére történhet egy fogyatékos személyekkel való kommunikáció terén jártas szakember kérelmet alátámasztó véleménye alapján. Az új törvény nemperes eljárásban biztosítja annak lehetőségét, hogy a támogatásra szoruló személy  saját maga részére támogató kirendelését kérje a bíróságtól.
 
A gondnokoltak és gondnokaik, támogatott személyek és támogatóik, valamint az előzetes jognyilatkozatok nyilvántartását az Országos Igazságszolgáltatási Tanács Hivatala kezeli. Az új törvény 2010. május elsejével lép hatályba.

OLDALTÖRÉS: MÁV-törvény, alapítványok elektronikus nyilvántartása

Elvonás, szünetelő személyszállítás

Elfogadta az Országgyűlés a közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely elindítja a közösségi közlekedés hároméves reformját. A parlament 185 igen, 157 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt.
 
179 szocialista képviselő szavazott igennel, két MSZP-s - Szép Béla és Farkas Imre - tartózkodott ahogy az SZDSZ-es Kuncze Gábor és Pető Iván is, és a független Tóth András. Igennel szavazott még öt szabad demokrata képviselő, köztük Kóka János frakcióvezető. Nemmel voksolt a Fidesz és az KDNP, valamint az SZDSZ többi tagja és több független is.
 
A 2010-es költségvetés már elvont a MÁV-tól 40 milliárd forintot, és december 13-tól végül 24 szakaszon szünetel a vasúti személyszállítás - a törvény ennek az átalakításnak teremti meg a jogi feltételeit. A kormány az átalakítástól azt várja, hogy rövid távon legyen olcsóbb az adófizetőknek a közösségi vasúti és autóbusz-közlekedés fenntartása, középtávon teremtődjenek meg a költséghatékony gazdálkodás feltételei, hosszabb távon pedig létrejöhessen egy kényelmes és gyors vasúti és autóbusz-közlekedés, valamint 2010-ben a közösségi közlekedésre fordított összeg ne haladja meg a GDP 1 százalékát.
 
Ehhez meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamosságokat, meg kell teremteni közösségi közlekedési ágak együttműködését, és meg kell valósítani regionális alapon az integrált közlekedési rendszert.
 
Az elfogadott változások egyike lenne, hogy a kormány az uniós elvárásokhoz igazodó elképzelései szerint rendezné a költségvetés vasúti kiadásait: a módosított vasúti törvény országos, regionális és egyéb kategóriába sorolja az ország vasútvonalait; ezeket egy külön rendeletben megjelenő eljárásrend alapján határoznák meg.
 
Az országos kategóriába tartozó vonalakat - ahol a menetrendet a miniszter állapítja meg - csak kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság, azaz a MÁV üzemeltethetné. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. a 66,5 százalékos állami tulajdonhányad mellett is élhetne szerzett jogaival - országos besorolású vonalai üzemeltetéséről nem kellene lemondania.
 
A regionális besorolású vonalakat többségi állami tulajdonú vállalkozások üzemeltethetnék; itt a menetrend kialakítása a régiók feladata lenne. Megalakulnak a Regionális Közlekedési Szakbizottságok (RKSZ), amelyek munkájában a régiók önkormányzatai, a vasúti és a közúti személyszállító közszolgáltatók, valamint a szakminisztérium közösen vennének részt. A módosítások a közép-magyarországi régiót érintő eljárásban a Budapesti Közlekedési Szövetséget is bekapcsolták.
 
Az azonos útvonalon a régiós Volánok nem közlekedtethetnek azonos feladatot ellátó autóbuszokat, és nem lehetnek párhuzamos járataik a vasúttal sem.  A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy az egyéb megnevezésű kategóriába sorolt vasútvonalak üzemeltetésére a közlekedési tárca egyedi szerződéseket kössön.

Elvonás, szünetelő személyszállítás

Elfogadta az Országgyűlés a közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely elindítja a közösségi közlekedés hároméves reformját. A parlament 185 igen, 157 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt.
 
179 szocialista képviselő szavazott igennel, két MSZP-s - Szép Béla és Farkas Imre - tartózkodott ahogy az SZDSZ-es Kuncze Gábor és Pető Iván is, és a független Tóth András. Igennel szavazott még öt szabad demokrata képviselő, köztük Kóka János frakcióvezető. Nemmel voksolt a Fidesz és az KDNP, valamint az SZDSZ többi tagja és több független is.
 
A 2010-es költségvetés már elvont a MÁV-tól 40 milliárd forintot, és december 13-tól végül 24 szakaszon szünetel a vasúti személyszállítás - a törvény ennek az átalakításnak teremti meg a jogi feltételeit. A kormány az átalakítástól azt várja, hogy rövid távon legyen olcsóbb az adófizetőknek a közösségi vasúti és autóbusz-közlekedés fenntartása, középtávon teremtődjenek meg a költséghatékony gazdálkodás feltételei, hosszabb távon pedig létrejöhessen egy kényelmes és gyors vasúti és autóbusz-közlekedés, valamint 2010-ben a közösségi közlekedésre fordított összeg ne haladja meg a GDP 1 százalékát.
 
Ehhez meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamosságokat, meg kell teremteni közösségi közlekedési ágak együttműködését, és meg kell valósítani regionális alapon az integrált közlekedési rendszert.
 
Az elfogadott változások egyike lenne, hogy a kormány az uniós elvárásokhoz igazodó elképzelései szerint rendezné a költségvetés vasúti kiadásait: a módosított vasúti törvény országos, regionális és egyéb kategóriába sorolja az ország vasútvonalait; ezeket egy külön rendeletben megjelenő eljárásrend alapján határoznák meg.
 
Az országos kategóriába tartozó vonalakat - ahol a menetrendet a miniszter állapítja meg - csak kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság, azaz a MÁV üzemeltethetné. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. a 66,5 százalékos állami tulajdonhányad mellett is élhetne szerzett jogaival - országos besorolású vonalai üzemeltetéséről nem kellene lemondania.
 
A regionális besorolású vonalakat többségi állami tulajdonú vállalkozások üzemeltethetnék; itt a menetrend kialakítása a régiók feladata lenne. Megalakulnak a Regionális Közlekedési Szakbizottságok (RKSZ), amelyek munkájában a régiók önkormányzatai, a vasúti és a közúti személyszállító közszolgáltatók, valamint a szakminisztérium közösen vennének részt. A módosítások a közép-magyarországi régiót érintő eljárásban a Budapesti Közlekedési Szövetséget is bekapcsolták.
 
Az azonos útvonalon a régiós Volánok nem közlekedtethetnek azonos feladatot ellátó autóbuszokat, és nem lehetnek párhuzamos járataik a vasúttal sem.  A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy az egyéb megnevezésű kategóriába sorolt vasútvonalak üzemeltetésére a közlekedési tárca egyedi szerződéseket kössön.

Elvonás, szünetelő személyszállítás

Elfogadta az Országgyűlés a közlekedési tárgyú törvények módosítását, amely elindítja a közösségi közlekedés hároméves reformját. A parlament 185 igen, 157 nem és 5 tartózkodás mellett fogadta el a törvényt.
 
179 szocialista képviselő szavazott igennel, két MSZP-s - Szép Béla és Farkas Imre - tartózkodott ahogy az SZDSZ-es Kuncze Gábor és Pető Iván is, és a független Tóth András. Igennel szavazott még öt szabad demokrata képviselő, köztük Kóka János frakcióvezető. Nemmel voksolt a Fidesz és az KDNP, valamint az SZDSZ többi tagja és több független is.
 
A 2010-es költségvetés már elvont a MÁV-tól 40 milliárd forintot, és december 13-tól végül 24 szakaszon szünetel a vasúti személyszállítás - a törvény ennek az átalakításnak teremti meg a jogi feltételeit. A kormány az átalakítástól azt várja, hogy rövid távon legyen olcsóbb az adófizetőknek a közösségi vasúti és autóbusz-közlekedés fenntartása, középtávon teremtődjenek meg a költséghatékony gazdálkodás feltételei, hosszabb távon pedig létrejöhessen egy kényelmes és gyors vasúti és autóbusz-közlekedés, valamint 2010-ben a közösségi közlekedésre fordított összeg ne haladja meg a GDP 1 százalékát.
 
Ehhez meg kell szüntetni az indokolatlan párhuzamosságokat, meg kell teremteni közösségi közlekedési ágak együttműködését, és meg kell valósítani regionális alapon az integrált közlekedési rendszert.
 
Az elfogadott változások egyike lenne, hogy a kormány az uniós elvárásokhoz igazodó elképzelései szerint rendezné a költségvetés vasúti kiadásait: a módosított vasúti törvény országos, regionális és egyéb kategóriába sorolja az ország vasútvonalait; ezeket egy külön rendeletben megjelenő eljárásrend alapján határoznák meg.
 
Az országos kategóriába tartozó vonalakat - ahol a menetrendet a miniszter állapítja meg - csak kizárólagos állami tulajdonban lévő társaság, azaz a MÁV üzemeltethetné. A Győr-Sopron-Ebenfurti Vasút (GYSEV) Zrt. a 66,5 százalékos állami tulajdonhányad mellett is élhetne szerzett jogaival - országos besorolású vonalai üzemeltetéséről nem kellene lemondania.
 
A regionális besorolású vonalakat többségi állami tulajdonú vállalkozások üzemeltethetnék; itt a menetrend kialakítása a régiók feladata lenne. Megalakulnak a Regionális Közlekedési Szakbizottságok (RKSZ), amelyek munkájában a régiók önkormányzatai, a vasúti és a közúti személyszállító közszolgáltatók, valamint a szakminisztérium közösen vennének részt. A módosítások a közép-magyarországi régiót érintő eljárásban a Budapesti Közlekedési Szövetséget is bekapcsolták.
 
Az azonos útvonalon a régiós Volánok nem közlekedtethetnek azonos feladatot ellátó autóbuszokat, és nem lehetnek párhuzamos járataik a vasúttal sem.  A törvénymódosítás lehetővé tenné, hogy az egyéb megnevezésű kategóriába sorolt vasútvonalak üzemeltetésére a közlekedési tárca egyedi szerződéseket kössön.

Törvény az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról

 Az Országgyűlés 202 igen, 146 nem szavazattal és 1 tartózkodás mellett elfogadta az alapítványok elektronikus nyilvántartásáról, valamint a  nyilvántartásból történő adatszolgáltatásról szóló törvényjavaslatot. A 2011. január elsején hatályba lépő jogszabály az alapítványok adatainak országos, nyilvános, közhiteles és elektronikus nyilvántartásban való rögzítésének és az ezen adatokhoz való hozzáférésnek a szabályait tartalmazza.
 
Az igazságügyi tárca célja az elektronikus eljárás bevezetésével az, hogy a bejegyzés, a változás bejegyzése, a törlés, az adatkezelés ideje csökkenjen. Az alapítványok nyilvántartásának informatikai üzemeltetését az Országos Igazságszolgáltatási Hivatal végzi. A hivatal gondoskodik az elektronikus adattovábbítás és a nyilvántartás informatikai biztonságáról. Továbbra is megmarad annak a lehetősége, hogy a nyilvántartásba vétel iránti kérelmeket papír alapon nyújtsák be.

OLDALTÖRÉS: Egészségügyi törvénymódosítások

 Az Országgyűlés 193 igen, 151 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A 13 törvényt és egy törvényerejű rendeletet módosító javaslat egyik legfontosabb rendelkezése, hogy jövő év januárja helyett 2011-tól válik teljesen szabaddá a patikaalapítás.
 
Rendelkezik továbbá a jogszabály az egészségügyi bírságról, amelyet azokban az esetekben szabhatnak ki, ha megsértik a közegészségügyi, járványügyi, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményeket, vagy azon egészségügyi szolgáltatókra róhatnak ki ilyen bírságot, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó szakmai, jogszabályi rendelkezéseket. Az április 1-jétől bevezetendő bírság minimuma 30 ezer, felső határa ötmillió forint lehet. A bírságot a jogerős határozattól számított 22. munkanapig kell megfizetni.
 
Az úgynevezett salátatörvény-csomag lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egészségügyi és személyazonosító adatokat - szükséges ideig és mértékben - kezeljenek az arra feljogosított szervek. A jogszabály szerint az egészségbiztosítási szerv az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében szükséges mértékben és ideig kezelheti a betegek egészségügyi és személyazonosító adatait, amelyeket továbbítani kell a rákregiszter részére, gyerekek esetében a gyermekonkológiai regiszternek. Az adatfeldolgozás befejezésétől számított nyolc napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott elhunytak adatait meg kell semmisíteni.
 
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt is módosító jogszabály lehetőséget ad az Egészségbiztosítási Felügyeletnek a próbavásárlásra, de módosítja, rendezi, pontosítja a várólistákra vonatkozó szabályokat, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök (gyse) befogadásának rendszerét.
 
Ide vonatkozóan változás lesz egyebek között abban, hogy az egészségbiztosító a korábbi negyedéves gyakoriság helyett a jövőben félévente újraképzi a fixesítési eljárásban a gyse támogatási csoportjait. A támogatott gyse teljes körét minden hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel honlapján közzé kell tennie az egészségbiztosítónak. A törvénymódosítás lehetővé teszi például azt, hogy a támogatotti körbe tartozó segédeszközöket ezentúl nemcsak a patikák, hanem az ilyen eszközöket forgalmazó szaküzletek is házhoz szállítsanak.

 Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt is módosító jogszabály bevezeti a vagyoni biztosítékot, amelyet az egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó szolgáltató köteles adni. Vagyoni biztosíték - amely lehet bankgarancia és/vagy pénzügyi letét - mértéke nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző finanszírozási évben az egészségbiztosítási finanszírozásból származó bevétel egynegyede. Ellátási szerződés nem köthető azzal a szolgáltatóval, amely többek között csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.
 
A jogszabály szerint a jövőben lehet reklámozni "egészségnevelési" programokat, mint az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási vagy a dohányzásról történő leszokást támogató kampányokat, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógyszeripari termékeket.

 Az Országgyűlés 193 igen, 151 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A 13 törvényt és egy törvényerejű rendeletet módosító javaslat egyik legfontosabb rendelkezése, hogy jövő év januárja helyett 2011-tól válik teljesen szabaddá a patikaalapítás.
 
Rendelkezik továbbá a jogszabály az egészségügyi bírságról, amelyet azokban az esetekben szabhatnak ki, ha megsértik a közegészségügyi, járványügyi, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményeket, vagy azon egészségügyi szolgáltatókra róhatnak ki ilyen bírságot, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó szakmai, jogszabályi rendelkezéseket. Az április 1-jétől bevezetendő bírság minimuma 30 ezer, felső határa ötmillió forint lehet. A bírságot a jogerős határozattól számított 22. munkanapig kell megfizetni.
 
Az úgynevezett salátatörvény-csomag lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egészségügyi és személyazonosító adatokat - szükséges ideig és mértékben - kezeljenek az arra feljogosított szervek. A jogszabály szerint az egészségbiztosítási szerv az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében szükséges mértékben és ideig kezelheti a betegek egészségügyi és személyazonosító adatait, amelyeket továbbítani kell a rákregiszter részére, gyerekek esetében a gyermekonkológiai regiszternek. Az adatfeldolgozás befejezésétől számított nyolc napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott elhunytak adatait meg kell semmisíteni.
 
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt is módosító jogszabály lehetőséget ad az Egészségbiztosítási Felügyeletnek a próbavásárlásra, de módosítja, rendezi, pontosítja a várólistákra vonatkozó szabályokat, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök (gyse) befogadásának rendszerét.
 
Ide vonatkozóan változás lesz egyebek között abban, hogy az egészségbiztosító a korábbi negyedéves gyakoriság helyett a jövőben félévente újraképzi a fixesítési eljárásban a gyse támogatási csoportjait. A támogatott gyse teljes körét minden hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel honlapján közzé kell tennie az egészségbiztosítónak. A törvénymódosítás lehetővé teszi például azt, hogy a támogatotti körbe tartozó segédeszközöket ezentúl nemcsak a patikák, hanem az ilyen eszközöket forgalmazó szaküzletek is házhoz szállítsanak.

 Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt is módosító jogszabály bevezeti a vagyoni biztosítékot, amelyet az egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó szolgáltató köteles adni. Vagyoni biztosíték - amely lehet bankgarancia és/vagy pénzügyi letét - mértéke nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző finanszírozási évben az egészségbiztosítási finanszírozásból származó bevétel egynegyede. Ellátási szerződés nem köthető azzal a szolgáltatóval, amely többek között csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.
 
A jogszabály szerint a jövőben lehet reklámozni "egészségnevelési" programokat, mint az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási vagy a dohányzásról történő leszokást támogató kampányokat, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógyszeripari termékeket.

 Az Országgyűlés 193 igen, 151 nem és 3 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló törvényjavaslatot. A 13 törvényt és egy törvényerejű rendeletet módosító javaslat egyik legfontosabb rendelkezése, hogy jövő év januárja helyett 2011-tól válik teljesen szabaddá a patikaalapítás.
 
Rendelkezik továbbá a jogszabály az egészségügyi bírságról, amelyet azokban az esetekben szabhatnak ki, ha megsértik a közegészségügyi, járványügyi, élelmezés- és táplálkozás-egészségügyi követelményeket, vagy azon egészségügyi szolgáltatókra róhatnak ki ilyen bírságot, akik nem tartják be a rájuk vonatkozó szakmai, jogszabályi rendelkezéseket. Az április 1-jétől bevezetendő bírság minimuma 30 ezer, felső határa ötmillió forint lehet. A bírságot a jogerős határozattól számított 22. munkanapig kell megfizetni.
 
Az úgynevezett salátatörvény-csomag lehetőséget teremt arra, hogy bizonyos egészségügyi és személyazonosító adatokat - szükséges ideig és mértékben - kezeljenek az arra feljogosított szervek. A jogszabály szerint az egészségbiztosítási szerv az egyes daganatos betegségekkel kapcsolatos epidemiológiai és népegészségügyi, valamint ellátásmegfelelőségi vizsgálatok tervezése, értékelése érdekében szükséges mértékben és ideig kezelheti a betegek egészségügyi és személyazonosító adatait, amelyeket továbbítani kell a rákregiszter részére, gyerekek esetében a gyermekonkológiai regiszternek. Az adatfeldolgozás befejezésétől számított nyolc napon belül a regiszterekben nem nyilvántartott elhunytak adatait meg kell semmisíteni.
 
A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló törvényt is módosító jogszabály lehetőséget ad az Egészségbiztosítási Felügyeletnek a próbavásárlásra, de módosítja, rendezi, pontosítja a várólistákra vonatkozó szabályokat, a gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök (gyse) befogadásának rendszerét.
 
Ide vonatkozóan változás lesz egyebek között abban, hogy az egészségbiztosító a korábbi negyedéves gyakoriság helyett a jövőben félévente újraképzi a fixesítési eljárásban a gyse támogatási csoportjait. A támogatott gyse teljes körét minden hónap 20. napjáig tájékoztató jelleggel honlapján közzé kell tennie az egészségbiztosítónak. A törvénymódosítás lehetővé teszi például azt, hogy a támogatotti körbe tartozó segédeszközöket ezentúl nemcsak a patikák, hanem az ilyen eszközöket forgalmazó szaküzletek is házhoz szállítsanak.

 Az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló törvényt is módosító jogszabály bevezeti a vagyoni biztosítékot, amelyet az egészségügyi ellátási szerződés alapján ellátást nyújtó szolgáltató köteles adni. Vagyoni biztosíték - amely lehet bankgarancia és/vagy pénzügyi letét - mértéke nem lehet kevesebb, mint a tárgyévet megelőző finanszírozási évben az egészségbiztosítási finanszírozásból származó bevétel egynegyede. Ellátási szerződés nem köthető azzal a szolgáltatóval, amely többek között csőd-, felszámolási eljárás vagy végelszámolás alatt áll, vagy amelynek az adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó-, vám- vagy társadalombiztosítási tartozása van.
 
A jogszabály szerint a jövőben lehet reklámozni "egészségnevelési" programokat, mint az egészségügyi államigazgatási szerv által egyedileg engedélyezett védőoltási vagy a dohányzásról történő leszokást támogató kampányokat, valamint az ezekhez kapcsolódó gyógyszeripari termékeket.

OLDALTÖRÉS: Megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv

Jövő év április elsejével megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azokat 2010. július 31-ig kell leadni; az egyszerűsített munkavállalást elektronikus úton kell bejelenteni. Az Országgyűlés 175 igen, 163 nem, 4 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn este az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt.
 
A rövid időtartamú háztartási, valamint mezőgazdasági  idénymunkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkáltató a nettó bér alapulvételével 30 százalék közterhet fizet, egyébként az általános szabályok irányadók a közterhek mértékére.
 
A jövőben egyszerűsített adminisztrációval lehet foglalkoztatni a valódi alkalmi munka, a mezőgazdasági idénymunka, a magánszemély háztartásában végzett munka, és idegenforgalmi idénymunka esetében; a munkavállalók az adott évben több munkáltatónál is létesíthetnek időkorlát nélkül, egyszerűsített foglalkoztatási keretbe tartozó munkaviszonyt.  A mezőgazdasági idénymunka kivételével munkaszerződést kell kötni írásban legkésőbb a munka megkezdéséig.
 
A munkáltató az elektronikus bejelentést választása szerint megteheti a választása szerint központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, mobiltelefonon internet-szolgáltatás nélkül, és a magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is. A változtatás célja egyebek mellett az volt, hogy az új rendszer tehermentesítse a munkaügyi központokat és a munkavállalókat is, mivel nem kell kiváltani a munkavállalói könyvet.

Jövő év április elsejével megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azokat 2010. július 31-ig kell leadni; az egyszerűsített munkavállalást elektronikus úton kell bejelenteni. Az Országgyűlés 175 igen, 163 nem, 4 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn este az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt.
 
A rövid időtartamú háztartási, valamint mezőgazdasági  idénymunkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkáltató a nettó bér alapulvételével 30 százalék közterhet fizet, egyébként az általános szabályok irányadók a közterhek mértékére.
 
A jövőben egyszerűsített adminisztrációval lehet foglalkoztatni a valódi alkalmi munka, a mezőgazdasági idénymunka, a magánszemély háztartásában végzett munka, és idegenforgalmi idénymunka esetében; a munkavállalók az adott évben több munkáltatónál is létesíthetnek időkorlát nélkül, egyszerűsített foglalkoztatási keretbe tartozó munkaviszonyt.  A mezőgazdasági idénymunka kivételével munkaszerződést kell kötni írásban legkésőbb a munka megkezdéséig.
 
A munkáltató az elektronikus bejelentést választása szerint megteheti a választása szerint központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, mobiltelefonon internet-szolgáltatás nélkül, és a magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is. A változtatás célja egyebek mellett az volt, hogy az új rendszer tehermentesítse a munkaügyi központokat és a munkavállalókat is, mivel nem kell kiváltani a munkavállalói könyvet.

Jövő év április elsejével megszűnik az alkalmi munkavállalói könyv, azokat 2010. július 31-ig kell leadni; az egyszerűsített munkavállalást elektronikus úton kell bejelenteni. Az Országgyűlés 175 igen, 163 nem, 4 tartózkodás mellett fogadta el hétfőn este az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvényt.
 
A rövid időtartamú háztartási, valamint mezőgazdasági  idénymunkára irányuló egyszerűsített foglalkoztatás keretében alkalmazott munkavállaló után a munkáltató a nettó bér alapulvételével 30 százalék közterhet fizet, egyébként az általános szabályok irányadók a közterhek mértékére.
 
A jövőben egyszerűsített adminisztrációval lehet foglalkoztatni a valódi alkalmi munka, a mezőgazdasági idénymunka, a magánszemély háztartásában végzett munka, és idegenforgalmi idénymunka esetében; a munkavállalók az adott évben több munkáltatónál is létesíthetnek időkorlát nélkül, egyszerűsített foglalkoztatási keretbe tartozó munkaviszonyt.  A mezőgazdasági idénymunka kivételével munkaszerződést kell kötni írásban legkésőbb a munka megkezdéséig.
 
A munkáltató az elektronikus bejelentést választása szerint megteheti a választása szerint központi elektronikus szolgáltató rendszeren keresztül, mobiltelefonon internet-szolgáltatás nélkül, és a magánszemély munkáltató háztartásában végzett, illetve növénytermesztési idénymunka esetén telefonon is. A változtatás célja egyebek mellett az volt, hogy az új rendszer tehermentesítse a munkaügyi központokat és a munkavállalókat is, mivel nem kell kiváltani a munkavállalói könyvet.

OLDALTÖRÉS: Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal

Felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az Országgyűlés erről 179  igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött hétfőn. A hivatal autonóm államigazgatási szerv lesz, költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A nemrég elfogadott jövő évi költségvetésből ez még hiányzik, viszont szerepel abban a Közbeszerzések Tanácsa 158,3 millió forint támogatással és 1,649 milliárd forint bevétellel. A hivatal a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja.
 
Az új hivatal szervezete négy részből épül fel, ezek: a Közbeszerzési Döntőbizottság; a Közérdekvédelmi Igazgatóság; a Közbeszerzési Igazgatóság; valamint a titkárság. A hivatal mellett véleményező, javaslattevő szervként működik a Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület. A hivatalt az elnök, a Közbeszerzési Döntőbizottságot annak az elnöke, a Közérdekvédelmi Igazgatóságot annak igazgatója, míg a Közbeszerzési Igazgatóságot és a titkárságot a főtitkár vezeti.
 
A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján - illetve azzal összhangban - egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában, továbbá évente jelentést készít az Országgyűlés számára a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtásáról. Ebben összefoglaló ismertetést ad különösen a lezárt vizsgálatokról, a más szerveknél kezdeményezett eljárásokról és azok eredményéről.
 
A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírság a központi költségvetés központosított bevétele. A hivatal saját bevétele a hirdetmények szerkesztéséből, elektronikus továbbításából, átalakításából, valamint az ellenőrzési díjból származó bevételek. Ugyancsak a központi költségvetés központosított bevétele a Közérdekvédelmi Igazgatóság által kiszabott bírság teljes összege. 
 
A hivatal elnökét az Országgyűlés hat évre választja. Az elnököt a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. Az elnök nem választható újra, hivatali ideje alatt államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét - a Közbeszerzések Tanácsa véleményének kikérésével - a hivatal elnöke nevezi ki hat évre. Ugyancsak a hivatal elnöke és hat évre nevezi ki a közérdekvédelmi igazgatót, de előtte ki kell kérnie a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület véleményét. A hivatalnak a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseivel összefüggő döntéselőkészítési és végrehajtási, valamint az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó és szerkesztői tevékenységét a Közbeszerzési Igazgatóság végzi.
 
A hivatal tevékenységével kapcsolatos összehangolási feladatokat, valamint az adminisztratív tevékenységet a titkárság végzi. A főtitkárt az elnök határozatlan időre bízza meg. A Közbeszerzések Tanácsa tizennyolc tagból áll. A közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú - 6-6 - tag képviseli. A közérdekű célok képviseletére a következők delegálnak tagokat a tanácsba: a legfőbb ügyész, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint az igazságügyért felelős miniszter. Az ajánlatkérőket képviselők: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy, a helyi önkormányzatok országos szövetségei, az építésügyért felelős miniszter valamint az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt két személy, melyek közül az egyik személy a közszolgáltató ajánlatkérők érdekeit képviseli. A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Közbeszerzések Tanácsában a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.
 
A Közbeszerzések Tanácsa tagjainak megbízatása három évre szól, a tagok megbízatási idejének lejártát követően a tagok újra jelölhetők. A Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület öt tagból áll, tagjait a miniszterelnök javaslatára -  a jelenlévő képviselők több mint felének a szavazatával - az Országgyűlés választja meg, a  megbízatásuk három évre szól. Bármely tag betekinthet a lezárt vizsgálati eljárások irataiba, javaslatokat tehet az elnöknek a jogalkalmazási gyakorlat alakítására, a vizsgált ügyek kiválasztásának szempontjaira.

Az új törvény szabályainak többsége ez év utolsó, illetve az új év elő napján lép hatályba. A hatálybalépése nem érinti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalban lévő elnökének, és elnökhelyettesének megbízatását. A hatályba lépést követő harminc napon belül a miniszterelnök köteles a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület tagjaira a jelölést megtenni. A testület tagjait 2010. március 1. előtt meg kell választani. A testület az alakuló ülését jövő év április 15-ig köteles megtartani.

Az új törvény bő terjedelemben módosítja a közbeszerzési törvényt is.

Felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az Országgyűlés erről 179  igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött hétfőn. A hivatal autonóm államigazgatási szerv lesz, költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A nemrég elfogadott jövő évi költségvetésből ez még hiányzik, viszont szerepel abban a Közbeszerzések Tanácsa 158,3 millió forint támogatással és 1,649 milliárd forint bevétellel. A hivatal a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja.
 
Az új hivatal szervezete négy részből épül fel, ezek: a Közbeszerzési Döntőbizottság; a Közérdekvédelmi Igazgatóság; a Közbeszerzési Igazgatóság; valamint a titkárság. A hivatal mellett véleményező, javaslattevő szervként működik a Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület. A hivatalt az elnök, a Közbeszerzési Döntőbizottságot annak az elnöke, a Közérdekvédelmi Igazgatóságot annak igazgatója, míg a Közbeszerzési Igazgatóságot és a titkárságot a főtitkár vezeti.
 
A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján - illetve azzal összhangban - egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában, továbbá évente jelentést készít az Országgyűlés számára a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtásáról. Ebben összefoglaló ismertetést ad különösen a lezárt vizsgálatokról, a más szerveknél kezdeményezett eljárásokról és azok eredményéről.
 
A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírság a központi költségvetés központosított bevétele. A hivatal saját bevétele a hirdetmények szerkesztéséből, elektronikus továbbításából, átalakításából, valamint az ellenőrzési díjból származó bevételek. Ugyancsak a központi költségvetés központosított bevétele a Közérdekvédelmi Igazgatóság által kiszabott bírság teljes összege. 
 
A hivatal elnökét az Országgyűlés hat évre választja. Az elnököt a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. Az elnök nem választható újra, hivatali ideje alatt államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét - a Közbeszerzések Tanácsa véleményének kikérésével - a hivatal elnöke nevezi ki hat évre. Ugyancsak a hivatal elnöke és hat évre nevezi ki a közérdekvédelmi igazgatót, de előtte ki kell kérnie a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület véleményét. A hivatalnak a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseivel összefüggő döntéselőkészítési és végrehajtási, valamint az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó és szerkesztői tevékenységét a Közbeszerzési Igazgatóság végzi.
 
A hivatal tevékenységével kapcsolatos összehangolási feladatokat, valamint az adminisztratív tevékenységet a titkárság végzi. A főtitkárt az elnök határozatlan időre bízza meg. A Közbeszerzések Tanácsa tizennyolc tagból áll. A közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú - 6-6 - tag képviseli. A közérdekű célok képviseletére a következők delegálnak tagokat a tanácsba: a legfőbb ügyész, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint az igazságügyért felelős miniszter. Az ajánlatkérőket képviselők: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy, a helyi önkormányzatok országos szövetségei, az építésügyért felelős miniszter valamint az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt két személy, melyek közül az egyik személy a közszolgáltató ajánlatkérők érdekeit képviseli. A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Közbeszerzések Tanácsában a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.
 
A Közbeszerzések Tanácsa tagjainak megbízatása három évre szól, a tagok megbízatási idejének lejártát követően a tagok újra jelölhetők. A Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület öt tagból áll, tagjait a miniszterelnök javaslatára -  a jelenlévő képviselők több mint felének a szavazatával - az Országgyűlés választja meg, a  megbízatásuk három évre szól. Bármely tag betekinthet a lezárt vizsgálati eljárások irataiba, javaslatokat tehet az elnöknek a jogalkalmazási gyakorlat alakítására, a vizsgált ügyek kiválasztásának szempontjaira.

Az új törvény szabályainak többsége ez év utolsó, illetve az új év elő napján lép hatályba. A hatálybalépése nem érinti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalban lévő elnökének, és elnökhelyettesének megbízatását. A hatályba lépést követő harminc napon belül a miniszterelnök köteles a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület tagjaira a jelölést megtenni. A testület tagjait 2010. március 1. előtt meg kell választani. A testület az alakuló ülését jövő év április 15-ig köteles megtartani.

Az új törvény bő terjedelemben módosítja a közbeszerzési törvényt is.

Felállhat a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal. Az Országgyűlés erről 179  igen, 163 nem és 4 tartózkodással döntött hétfőn. A hivatal autonóm államigazgatási szerv lesz, költségvetése az Országgyűlés költségvetési fejezetén belül önálló címet alkot. A nemrég elfogadott jövő évi költségvetésből ez még hiányzik, viszont szerepel abban a Közbeszerzések Tanácsa 158,3 millió forint támogatással és 1,649 milliárd forint bevétellel. A hivatal a Közbeszerzések Tanácsa általános jogutódja.
 
Az új hivatal szervezete négy részből épül fel, ezek: a Közbeszerzési Döntőbizottság; a Közérdekvédelmi Igazgatóság; a Közbeszerzési Igazgatóság; valamint a titkárság. A hivatal mellett véleményező, javaslattevő szervként működik a Közbeszerzések Tanácsa, valamint a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület. A hivatalt az elnök, a Közbeszerzési Döntőbizottságot annak az elnöke, a Közérdekvédelmi Igazgatóságot annak igazgatója, míg a Közbeszerzési Igazgatóságot és a titkárságot a főtitkár vezeti.
 
A hivatal a tisztességes eljárás védelméről szóló törvény rendelkezései alapján - illetve azzal összhangban - egyebek mellett ajánlást dolgoz ki a költségvetési és gazdálkodási szervezetek részére a közérdeksértő magatartások megelőzésére, feltárására, közreműködik a kormány korrupció elleni stratégiájának kidolgozásában és végrehajtásában, továbbá évente jelentést készít az Országgyűlés számára a tisztességes eljárás védelméről szóló törvényben meghatározott feladatok végrehajtásáról. Ebben összefoglaló ismertetést ad különösen a lezárt vizsgálatokról, a más szerveknél kezdeményezett eljárásokról és azok eredményéről.
 
A Közbeszerzési Döntőbizottság által kiszabott bírság a központi költségvetés központosított bevétele. A hivatal saját bevétele a hirdetmények szerkesztéséből, elektronikus továbbításából, átalakításából, valamint az ellenőrzési díjból származó bevételek. Ugyancsak a központi költségvetés központosított bevétele a Közérdekvédelmi Igazgatóság által kiszabott bírság teljes összege. 
 
A hivatal elnökét az Országgyűlés hat évre választja. Az elnököt a köztársasági elnök és a miniszterelnök együttesen jelöli. Az elnök nem választható újra, hivatali ideje alatt államtitkári illetményre és juttatásokra jogosult. A Közbeszerzési Döntőbizottság elnökét - a Közbeszerzések Tanácsa véleményének kikérésével - a hivatal elnöke nevezi ki hat évre. Ugyancsak a hivatal elnöke és hat évre nevezi ki a közérdekvédelmi igazgatót, de előtte ki kell kérnie a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület véleményét. A hivatalnak a közbeszerzésekről szóló törvény rendelkezéseivel összefüggő döntéselőkészítési és végrehajtási, valamint az ennek végzéséhez szükséges adatgyűjtő, nyilvántartó és szerkesztői tevékenységét a Közbeszerzési Igazgatóság végzi.
 
A hivatal tevékenységével kapcsolatos összehangolási feladatokat, valamint az adminisztratív tevékenységet a titkárság végzi. A főtitkárt az elnök határozatlan időre bízza meg. A Közbeszerzések Tanácsa tizennyolc tagból áll. A közérdekű célokat, az ajánlatkérőket és az ajánlattevőket azonos számú - 6-6 - tag képviseli. A közérdekű célok képviseletére a következők delegálnak tagokat a tanácsba: a legfőbb ügyész, a Gazdasági Versenyhivatal elnöke, az európai uniós források felhasználásáért felelős miniszter, a gazdaságpolitikáért felelős miniszter, a környezetvédelemért felelős miniszter, valamint az igazságügyért felelős miniszter. Az ajánlatkérőket képviselők: a Miniszterelnöki Hivatalt vezető miniszter, a társadalombiztosítás igazgatási szerveinek felügyeletét ellátó személy, a helyi önkormányzatok országos szövetségei, az építésügyért felelős miniszter valamint az országos gazdasági kamarák, az országos szakmai kamarák és a Magyar Tudományos Akadémia által együttesen kijelölt két személy, melyek közül az egyik személy a közszolgáltató ajánlatkérők érdekeit képviseli. A közbeszerzési eljárás ajánlattevőinek általános érdekeit a Közbeszerzések Tanácsában a munkáltatók országos érdekképviseletei és az országos gazdasági kamarák által kijelölt hat személy képviseli.
 
A Közbeszerzések Tanácsa tagjainak megbízatása három évre szól, a tagok megbízatási idejének lejártát követően a tagok újra jelölhetők. A Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület öt tagból áll, tagjait a miniszterelnök javaslatára -  a jelenlévő képviselők több mint felének a szavazatával - az Országgyűlés választja meg, a  megbízatásuk három évre szól. Bármely tag betekinthet a lezárt vizsgálati eljárások irataiba, javaslatokat tehet az elnöknek a jogalkalmazási gyakorlat alakítására, a vizsgált ügyek kiválasztásának szempontjaira.

Az új törvény szabályainak többsége ez év utolsó, illetve az új év elő napján lép hatályba. A hatálybalépése nem érinti a Közbeszerzési Döntőbizottság hivatalban lévő elnökének, és elnökhelyettesének megbízatását. A hatályba lépést követő harminc napon belül a miniszterelnök köteles a Közérdekvédelmi Tanácsadó Testület tagjaira a jelölést megtenni. A testület tagjait 2010. március 1. előtt meg kell választani. A testület az alakuló ülését jövő év április 15-ig köteles megtartani.

Az új törvény bő terjedelemben módosítja a közbeszerzési törvényt is.

OLDALTÖRÉS: Megmentették a sportközalapítványokat

Az Országgyűlés "megmentette" a Mező Ferenc és a Wesselényi Miklós Sportközalapítványokat hétfőn. A parlament sportbizottsága javaslatára 342 igen, nyolc nem szavazattal és két tartózkodás mellett módosították a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt, míg a sporttörvény módosítását 343 igen, hat nem szavazattal és két tartózkodással hagyták jóvá.
 
A sporttörvény rögzíti, hogy a sportközalapítványok működése az államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik arányától független.  Ez azért fontos, mert a törvények szerint egy éven belül kötelező kezdeményezni a megszüntetést, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli eredetű bevétel - juttatás, adomány - aránya két éven át 80 százalék alatti. Az előírt bevételi arányt egyik sportközalapítvány sem éri el.
 
Az szja törvény módosítása biztosítja, hogy az alapítványok által nyújtott ösztöndíj, támogatás, segély adómentes legyen. Az előterjesztő nevében a fideszes Szalay Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Wesselényi alapítvány által kezelt Gerevich-ösztöndíjat ötszáz sportoló, 240 sportvezető kapja, emellett az élsportolói, olimpiai jutalmazásban is részt veszek, valamint biztosítja a központi sportiskola finanszírozását.
 
Hozzátette: a Mező Ferenc alapítvány a versenysporttól visszavonult sportolókat támogatja, és az úgynevezett Ezüstgerely pályázati program is hozzá tartozik.

Az Országgyűlés "megmentette" a Mező Ferenc és a Wesselényi Miklós Sportközalapítványokat hétfőn. A parlament sportbizottsága javaslatára 342 igen, nyolc nem szavazattal és két tartózkodás mellett módosították a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt, míg a sporttörvény módosítását 343 igen, hat nem szavazattal és két tartózkodással hagyták jóvá.
 
A sporttörvény rögzíti, hogy a sportközalapítványok működése az államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik arányától független.  Ez azért fontos, mert a törvények szerint egy éven belül kötelező kezdeményezni a megszüntetést, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli eredetű bevétel - juttatás, adomány - aránya két éven át 80 százalék alatti. Az előírt bevételi arányt egyik sportközalapítvány sem éri el.
 
Az szja törvény módosítása biztosítja, hogy az alapítványok által nyújtott ösztöndíj, támogatás, segély adómentes legyen. Az előterjesztő nevében a fideszes Szalay Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Wesselényi alapítvány által kezelt Gerevich-ösztöndíjat ötszáz sportoló, 240 sportvezető kapja, emellett az élsportolói, olimpiai jutalmazásban is részt veszek, valamint biztosítja a központi sportiskola finanszírozását.
 
Hozzátette: a Mező Ferenc alapítvány a versenysporttól visszavonult sportolókat támogatja, és az úgynevezett Ezüstgerely pályázati program is hozzá tartozik.

Az Országgyűlés "megmentette" a Mező Ferenc és a Wesselényi Miklós Sportközalapítványokat hétfőn. A parlament sportbizottsága javaslatára 342 igen, nyolc nem szavazattal és két tartózkodás mellett módosították a személyi jövedelemadóról (szja) szóló törvényt, míg a sporttörvény módosítását 343 igen, hat nem szavazattal és két tartózkodással hagyták jóvá.
 
A sporttörvény rögzíti, hogy a sportközalapítványok működése az államháztartáson belüli és kívüli eredetű bevételeik arányától független.  Ez azért fontos, mert a törvények szerint egy éven belül kötelező kezdeményezni a megszüntetést, ha a közalapítvány vagyonán belül az államháztartáson kívüli eredetű bevétel - juttatás, adomány - aránya két éven át 80 százalék alatti. Az előírt bevételi arányt egyik sportközalapítvány sem éri el.
 
Az szja törvény módosítása biztosítja, hogy az alapítványok által nyújtott ösztöndíj, támogatás, segély adómentes legyen. Az előterjesztő nevében a fideszes Szalay Ferenc emlékeztetett arra, hogy a Wesselényi alapítvány által kezelt Gerevich-ösztöndíjat ötszáz sportoló, 240 sportvezető kapja, emellett az élsportolói, olimpiai jutalmazásban is részt veszek, valamint biztosítja a központi sportiskola finanszírozását.
 
Hozzátette: a Mező Ferenc alapítvány a versenysporttól visszavonult sportolókat támogatja, és az úgynevezett Ezüstgerely pályázati program is hozzá tartozik.

OLDALTÖRÉS: Elektronikus anyakönyv, emelt szintű érettségi

2011-től elektronikus lesz az anyakönyv

2011-től elektronikus lesz az anyakönyv

2011-től elektronikus lesz az anyakönyv

Az elektronikus anyakönyvi nyilvántartás mellett a külső helyszínen történő házasságkötés szabályait is tartalmazza a 2011. január 1-jén hatályba lépő anyakönyvi eljárásról szóló törvény, amelyet hétfőn fogadott el az Országgyűlés. A képviselők 200 igen, 150 nem szavazattal és két tartózkodás mellett támogatták a jogszabály elfogadását, miszerint az elektronikus anyakönyv az anyakönyvi bejegyzéseket elektronikus formában tartalmazó központi nyilvántartás.
 
Az anyakönyveket elektronikusan és településenként papíralapon kell vezetni a születésről, a házasságról, a bejegyzett élettársi kapcsolatról, valamint a halálesetről. Szinte teljes mértékben felszabadulnak az anyakönyvi illetékesség szabályai, így bármely anyakönyvvezetőnél kérhető, például a névváltoztatás, az anyakönyvi kivonat. A törvény azonban rendelkezik arról, ha mozgó járművön születik, vagy hal meg valaki, akkor ennek tényét az az anyakönyvvezető jegyzi be, akinek az illetékességi területén az anya a járművet elhagyta, illetve a holttestet leemelték.
 
A jogszabály rögzíti: a települési önkormányzatnak térítésmentesen kell biztosítania a házasságkötésre alkalmas hivatali helyiséget, a jegyző engedélyezheti azonban, hogy a frigy, illetve a bejegyzett élettársi kapcsolat hivatali helyiségen kívüli megkötését. Ennek feltétele a felek nyilatkozata arról, hogy a tanúk és - ha szükséges - a tolmács jelenlétét biztosítják, továbbá gondoskodnak az anyakönyvvezető helyszínre és a hivatali helyiségbe való utazásáról.
 
Hogy a külső helyszínen történő házasságkötés lebonyolításért mennyi pénzt számolhatnak fel, arról az önkormányzatnak rendeletben kell határoznia. A törvény hatálybalépése után nem lehet esküdni, vagy bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíteni majd karácsonykor, emellett január 1-jén, március 15-én, húsvétkor, május 1-jén, pünkösdkor, július 1-én (a köztisztviselők napján), augusztus 20-án, október 23-án, november 1-jén sem.    

Módosul a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló törvény is, így lakcímbejelentés bármely települési önkormányzat jegyzőjénél teljesíthető. A tulajdonosnak vagy szállásadónak lehetősége lesz arra, hogy személyesen jelenjen meg a lakcímbejelentéskor a bejelentkezővel együtt, vagy hozzájárulását az ügyfélkapun keresztül előzetesen is megadhatja. Ha a szállásadó nem él ezzel a lehetőséggel, akkor a bejelentéshez szükséges hozzájárulást a lakcímjelentő lap aláírásával adhatja meg. A tulajdonos vagy a szállásadó nyilatkozhat arról is, hogy a lakcímbejelentésről a bejegyzéssel egyidejűleg értesítést kér.

Módosul a közoktatási törvény

A felsőoktatási intézményekbe való belépés feltétele a kormány és a felsőoktatási intézmények által meghatározott tárgyakból az emelt szintű érettségi lesz 2014 szeptemberétől - döntött az Országgyűlés a közoktatási törvény módosításának hétfői elfogadásával. A Ház 199 igen, 147 nem szavazattal és 2 tartózkodás mellett szavazta meg az előterjesztés feles részeit; a kétharmados részeket 201 igen, 147 nem, 2 tartózkodás mellett utasította el.

Utóbbiak arról rendelkeztek volna, hogy a közoktatási intézmények vezetőinek, azaz az igazgatók kinevezéséhez szükséges az intézményi közösségek (diákönkormányzat, szülői munkaközösség, iskolaszék stb.) támogatásának megszerzése a vezetői programhoz.

Alapképzésre történő jelentkezéshez a felsőoktatási intézmények - a kormány által meghatározott érettségi vizsgatárgyak közül választva - közösen fogalmazzák meg javaslatukat arról, hogy mely vizsgatantárgyakból szükséges az emelt szintű érettségi vizsga letétele.
 
A felsőoktatási intézmények javaslata valamennyi alapképzési szak esetén tartalmazza azt a tárgyat, amelyből az emelt szintű érettségi vizsga letétele mindenképpen indokolt. Az új rendelkezéseket első alkalommal a 2014 szeptemberében kezdődő alap, illetve osztatlan képzések első évfolyamán tanulmányukat megkezdőknél kell alkalmazni.
 
A módosítást értelmében a felsőoktatási intézmény határozza meg, hogy milyen érettségi vizsgaeredményre, és milyen középiskolai tanulmányi eredmény elérésére van szükség a felvételi kérelem teljesítéséhez. A törvény alapján a kormány határozza meg, hogy mely esetben lehet megkövetelni az egészségügyi, illetve a pályaalkalmassági vizsgálaton való részvételt, s azokat az érettségi vizsgatárgyakat, amelyekből a felsőoktatási intézmények választhatnak.    

Az érettségi bizonyítvány középiskolai végzettséget tanúsít, és - a felsőoktatásról szóló törvényben meghatározottak szerint  - felsőoktatási intézménybe való felvételre, továbbá jogszabályban meghatározottak szerint szakképzésbe való bekapcsolódásra, valamint munkakör betöltésére, tevékenység folytatására jogosít - áll a jogszabályban. 
 
Az érettségi egyes tantárgyaiból letett vizsga - az érettségi  vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint - megismételhető. A törvény alapján a felsőoktatási intézmények a felvételi kérelem elbírálásakor a középiskolai tanulmányok során kapott osztályzatokat és a középiskolai tanulmányi versenyeken elért eredményeket - jogszabályban meghatározottak szerint - figyelembe veheti, illetve figyelembe veszi.

A pedagógus-továbbképzés programjának biztosítania kell, hogy a résztvevő - a gyakorlati követelmények kivételével - az előírt követelményeket felkészítésen való részvétel nélkül, önképzés keretében is elsajátíthassa.