Parlamenti mérleg: ilyen volt a 2006-2010-es ciklus

A tervek szerint hétfőn utolsó ülését tartja a 2006. májusában alakult Országgyűlés. Ez elmúlt négy év alatt ötpártiból négypátivá vált a parlament, azzal, hogy tavaly májusban a kilépések miatt megszűnt az MDF-frakció. Így az induló egyről a ciklus végére 15-re nőtt a függetlenek száma a törvényhozásban.

"Menet közben" eggyel több lett az ellenzéki frakciók száma: az SZDSZ  2008. májusában kilépett a koalícióból. A parlamenti többség jelentősen megfogyatkozott négy év alatt, 2006-ban még két frakcióval 210 képviselője volt a kormányoldalnak, majd ez egy frakcióra és 188 főre fogyott, ami nem elég a szavazattöbbség önálló biztosításához.

A parlament "kezdőcsapatához" képest 22 új képviselő került be a Házba. Közülük is voltak olyanok, akik idő előtt mondtak le különféle okok miatt. 

Pálinkás József (Fidesz) helyére például - aki a Magyar Tudományos Akadémia elnöki posztjára cserélte a képviselőséget - Arnóth Sándor került a parlamentbe, aki azonban egy szerencsétlen bekiabálás miatt fél év múlva lemondott mandátumáról.

Tóth Bertalan (MSZP) a listás helyét Tasnádi Péternek adta, miután a politikust - a tartósan beteg Toller László helyett - Pécs polgármesterének választották. Tasnádi azonban még a ciklus vége előtt súlyos betegségben elhunyt, helyére Kőhegyi István került.

Ebben a parlamenti ciklusban hét képviselő halt meg, ketten - Horn Gyula és Toller László - tartósan betegek.

A képviselői mozgások alakították a frakciókat is: a Fidesz-nek, az MSZP-nek és az SZDSZ-nek is kettővel kevesebb tagja van, mint az induláskor.    

Először fordult elő a demokratikus parlament történetében, hogy olyan politikusok szólalhattak fel a plenáris ülésen - a 2010-es költségvetés általános vitájában - akik nem országgyűlési képviselők és pártjuk nem parlamenti párt. Morvai Krisztina a Jobbik, Bokros Lajos - a frakcióval már nem rendelkező - MDF nevében, mint uniós képviselők szóltak hozzá a vitához.

Az elmúlt négy évben, ami a felszólalásokat illeti, a legaktívabb képviselőnek az MDF-esből függetlenné váló Pettkó András számít, ő az abszolút "csúcstartó": legtöbbször, 550-szer kért szót, megszólalásainak időtartama több mint 32 órát tett ki. 

Lendvai Ildikó, az MSZP jelenlegi elnöke a lista 205. helyezettje, 37 felszólalása közel 7 órás volt. Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az "aktivitási listán" a 323. helyen áll, a 12 - közte több kétperces - felszólalása összesen közel 2 órát tett ki. 

Egyáltalán nem szólalt meg a plénum előtt a szocialista Steiner Pál, aki ki is töltötte a négy évet, ellentétben a szót szintén egyszer sem kért MSZP-s Tóth Bertalannal és Hunvald Györggyel; előbbi 2007. februárjában mondott le mandátumáról, utóbbi pedig 2006. szeptemberében.

"Mozgalmas" ciklusa volt Lengyel Zoltánnak, aki fideszesként kezdett, majd a függetlenek közé kellett ülnie egy magánéleti botrány miatt. Innen az MDF-frakcióba igazolt, amely végül megszűnt, az ismét független képviselő végül lemondott a mentelmi jogáról és végül a mandátumáról is egy büntetőügy miatt.

A képviselők az elmúlt négy évben háromszor is módosították nagy léptékben a saját tiszteletdíjukról, költségtérítésükről és kedvezményeikről szóló törvényt széleskörű egyetértéssel. 
 
Mindjárt a ciklus elején, 2006. májusában a "költségtakarékosság jegyében" csökkentették a tisztségviselői juttatásokat és egyszerűsítették a bizottsági rendszert, kimondták, hogy a képviselők nem utazhatnak ingyen közforgalmú tömegközlekedési eszközökön. (Ma egy képviselőnek egyébként 231.900 forint az alapdíja: a díj a mindenkori köztisztviselői alapilletmény hatszorosa, ez 2006-ban 220.800 forint, majd 2008. január elsejével emelkedett a mai szintre, akkor ugyanis emelkedett a köztisztviselői illetményalap.)

A képviselők másodszori nekifutásra - a Seres Mária féle népszavazás megelőzése érdekében - tavaly alkották meg azt a szabályt, amely szerint 2010. január 1-től az országgyűlési képviselők javadalmazása adóköteles, és megszűnt a képviselői költségtérítés. A jogszabály kimondta: az alapdíj és a bizottsági vagy országgyűlési tisztségért járó pótdíj mellett jövedelemnek minősül a választókerületi pótlék és a lakhatási támogatás is, amelyekből számlák alapján írhatók le a költségek.

Az szabályok szerint, ha egy képviselő egyetlen számlát sem nyújt be, akkor teljes jövedelme adóköteles. Minden egyes képviselő saját maga dönthet úgy - mint a vállalkozók -, hogy nem gyűjt számlákat (ebben az esetben a bevételének 10  százalékát tekinti öltségnek), vagy nyilatkozik év elején, hogy számlákat gyűjt, és becslést készít arról, hogy bevételének hány százalékát tudja elszámolni az év folyamán.
 
Ősszel úgy korrigálták a nyáron elfogadott törvényt, hogy rögzítették: a bizottsági  alelnöki szinten befagyasztják a választókerületi pótlékot.

Ez utóbbi módosítást név szerinti szavazással fogadták el, és így közel tíz esetben kezdeményezték a ciklusban ilyen "típusú" voksolást - főként az ellenzék kérésére. A képviselők névsorban haladva egyenként közölték többek között, hogy milyen szavazatot adtak le az úgynevezett kórháztörvényről 2006. decemberében. Háromszor is szavaztak ezzel a módszerrel az egészségbiztosítási pénztárakról szóló törvényről, amelyet végül nagyrészt visszavontak. Név szerint szavaztak a 13. havi nyugdíj megszüntetéséről és legutóbb a párt- és kampányfinanszírozásról is.
 
A négy év alatt 88 kezdeményezés érkezett mentelmi jog felfüggesztésére, ebből 4 alkalommal adták ki a képviselőt.

OLDALTÖRÉS: Jogalkotás

Jogalkotás

Jogalkotás

Jogalkotás

A félezret meghaladó számú elfogadott jogszabállyal búcsúzik az Országgyűlés a 2006-2010-es ciklustól; a tervek szerint hétfőn tartják a választások előtti utolsó ülésnapot. A kormány javaslatait az új kabinet a szokásjog szerint visszavonja, a képviselők függőben maradt indítványai automatikusan törlődnek. Az elmúlt négy évben az Országgyűlés elfogadott több mint 550 törvényt. Hogy pontosan mennyit, az a hétfői, vélhetően utolsó ülésnapon válik véglegessé. 

Ebből 51 esetben "fogtak össze" a parlamenti erők, azaz döntöttek kétharmados szavazattöbbséggel. Utóbbiak közé tartozik többek között a száz százalékos egyetértéssel elfogadott jelnyelvi törvény, és több, a képviselői juttatásokat érintő rendelkezés, illetve a mentelmi joggal kapcsolatos szabály.

Közel 30 kétharmados előterjesztés nem kapta meg viszont a szükséges többséget, ilyen volt a közigazgatási hivatalok visszaállítása, a helyi önkormányzatokról szóló törvény módosítása. A ciklusban 22 esetben alakult ki "szavazategyenlőség", többször történt ez költségvetést érintő módosító indítványoknál.

Sólyom László köztársasági elnök a négy év alatt 24, a parlament által elfogadott törvényt küldött vissza a Háznak megfontolásra. Ezek közül az Országgyűlés a közpénzügyi csomag egyik elemét vonta vissza; hatályon kívül helyezte az egészségbiztosításról szóló törvényt, igaz, ezt a visszaküldést követően újra elfogadta, majd a sikeres népszavazás után döntött a visszavonásáról. A parlament a visszaküldött törvények közül a Közérdekvédelmi Hivatalról szóló törvényt már nem tárgyalja újra.
 
Az államfő 13 esetben előzetes normakontrolt kért az Alkotmánybíróságtól az aláírásra váró törvényekről. Ilyen volt például a magánnyugdíjpénztárak rendszerének átalakításáról szóló jogszabály, illetve a polgári törvénykönyv gyűlöletbeszédet érintő módosítása.

Kitüntetési ügyekben az Alkotmánybíróság (Ab) döntése áthúzódott erre a parlamenti ciklusra: Sólyom László még 2006. március 13-án fordult a testülethez az állami kitüntetések miatt, mivel szerinte vannak olyanok, akiknek az elismerése az alkotmány értékrendje alapján nem támogatható. Ezzel összefüggésben tartotta aggályosnak 2007. júniusában, hogy a miniszterelnök javaslatára kitüntesse Horn Gyula kormányfőt. Az Ab néhány nappal később úgy döntött, az államfő megtagadhatja az előterjesztett kitüntetések adományozását.

Nemcsak Sólyom László, hanem pártok, szervezetek, magánemberek is fordultak fordultak az Ab-hez a ciklus alatt meghozott egyes törvények miatt. 

A testület 23 törvényt semmisített meg részben vagy teljesen az elmúlt négy évben. Ezek közé tartozik például a nemrég megsemmisített ingatlanadó, a családi pótlék adó alá vonása, vagy a bejegyezett élettársi kapcsolatról szóló törvény.
 
A Ház az utolsó ülésnapig 28 esetben nem fogadta el a tárcavezetők interpellációra adott válaszát, ebből 25 a koalíciós szakítás után, a kisebbségi kormányzás idején történt. Fontosabb "restanciát" egyébként nem hagy maga után a parlament: igaz, a kormányzati előterjesztések túlélik a ciklusváltást, de az eddigi gyakorlat szerint az új kormányok minden egyes esetben visszavonták elődjeik előterjesztéseit. Ez még akkor is így történt, amikor Gyurcsány Ferenc másodszor lett kormányfő.
 
A képviselők és a bizottságok indítványai automatikusan "törlődnek", azokat be lehet majd adni ugyanazzal a szöveggel, de már új előterjesztésként.  Várhatóan hétfőn tartja az Országgyűlés a ciklus utolsó ülést, de a házszabály szerint rendkívüli ülést a képviselők egyötödének írásbeli kérelmére, a kormány vagy az államfő kezdeményezésére össze kell hívni. A bizottságok elvileg tarthatnak üléseket a rendes ülésszak alatt.
 
Az újonnan megválasztott Országgyűlés alakuló ülését a köztársasági elnök hívja össze a választást követő egy hónapon belüli időre.

OLDALTÖRÉS: Személyi ügyek

Személyi ügyek

Személyi ügyek

Személyi ügyek

A ciklus várhatóan utolsó ülését hétfőn tartó Országgyűlés most először váltott házelnököt menet közben, a Ház öt személyi döntés adósságával búcsúzik, és az elmúlt négy évben csak többszöri nekifutásra tudták megválasztani a képviselők az államfő szinte minden jelöltjét.

A leköszönő parlament elnöke tavaly szeptemberig Szili Katalin volt, lemondása után Katona Béla került a helyére. Az Országgyűlés adós maradt az Állami Számvevőszék (ÁSZ) teljes vezetőségének és két alkotmánybírónak a megválasztásával.
 
Kovács Árpád ÁSZ-elnök megbízatása 2009. december 9-én járt le; Sándor István alelnöké 2001. augusztus 17-én, Nyikos László alelnöké pedig ugyanabban az évben november 23-án szűnt meg.

Betöltetlen két alkotmánybírói poszt: Bihari Mihály és Kukorelli István 2008. július 13-án, hivatali idejük lejártával köszönt el a testülettől.
 
A tervek szerint hétfőn választják meg az ORTT új elnökét, ehhez az összes képviselő több mint felének támogató szavazatára van szükség. A köztársasági elnök és a miniszterelnök közös javaslatában Polyák Gábort jelölte a médiahatóság élére. Majtényi László, a testület előző elnöke 2009. november 30-ával mondott le tisztségéről.
 
A parlament adós több vizsgálóbizottság megalakításával: egyes testületeknél folyik a tagok átvilágítása, másoknál már nem tudnak tagokat sem választani. Ilyen lehet például a Sláger és a Danubius rádiók frekvenciájára kiírt ORTT-pályázat elbírálásakor felvetődött egyes pártkötődéseket és háttéralkukat vizsgáló bizottság, amelynek, ha hétfőn létrejön is, erre már nem lesz lehetősége.

A parlamentnek meg kellett volna még választania a Közbeszerzési és Közérdekvédelmi Hivatal elnökét is, de a hivatalt létrehozó jogszabályról hétfőn nem szavaz újra a Ház. A törvényt az államfő küldte vissza megfontolásra az Országgyűlésnek, mivel azonban újabb zárószavazást nem tartanak, a jogszabály nem lép hatályba.

Az elmúlt négy évben csak többszöri nekifutásra tudták megválasztani a törvényhozás tagjai az államfő szinte mindegyik jelöltjét: másodszorra született meg az állampolgári jogok országgyűlési biztosáról szóló döntés, Majtényi László elbukott, Szabó Mátét megválasztották.

Csak ötödszörre adta áldását az Ház az adatvédelmi biztos személyére: kétszer bukott el Péterfalvi Attila, egyszer-egyszer Zombor Ferenc, illetve Tóth Gábor Attila. Végül Jóri András megkapta a szükséges többséget.

Negyedszerre sikerült megválasztani a jövő nemzedékek országgyűlési biztosát; Nagy Boldizsár, Fülöp Sándor, Bogdányiné Mészáros Ágnes nem kapta meg a szükséges többséget, végül Fülöp Sándor igen.
 
A Legfelsőbb Bíróság elnökét csak az ötödik próbálkozásra szavazta meg a parlament: Baka Andrást és Havasiné Orbán Máriát kétszer-kétszer utasították el a képviselők, míg végül Baka Andrást mégis elfogadták.

Másodszorra ment át a legfőbb ügyész személyéről szóló jelölés, Horányi Miklóst elutasították, Kovács Tamást azonban megválasztották. Sólyom László - akinek ülésteremben elfoglalt helye saját kérésére 2006 őszén a parlamenti patkóból a díszpáholyba került - az elmúlt négy évben négyszer beszélt az Országgyűlésben. Az alakuló ülés megnyitása után akkor szólt még a plénumhoz, amikor a legfőbb ügyészre, illetve a Legfelsőbb Bíróság elnökére tette meg először a javaslatát.

Negyedik alkalommal az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülésének évfordulója utáni utcai megmozdulások késztették megszólalásra 2007 szeptemberében. Akkor kijelentette, hogy az alkotmányosság nem tűri az erőszakot, ezért az erőszakot és annak közvetlen érzelmi előkészítését büntetni kell. A jogállam próbájának nevezte, miként dolgozza fel az igazságszolgáltatás a 2006 szeptemberében, de főleg az október 23-i tüntetéseken történteket.
 
A ciklusban nyolcszor szavazták le a legfőbb ügyésznek, illetve helyettesének interpellációra adott válaszát: Belovics Ernőét kétszer, Kovács Tamásét hatszor; ebből négy esetben az SZDSZ-es Gusztos Péter interpellálta az ügyészség vezetőjét.

OLDALTÖRÉS: Kormányzati események

Kormányzati események

Kormányzati események

Kormányzati események

Egy bizalmatlansági indítvány, egy bizalmi szavazás, két kormányfői, 34 miniszteri eskü és két kormányzati szerkezetátalakítás; kisebbségi kormányzás 2008 tavaszától - ez a mérlege 2006-2010-es parlamenti ciklusnak a kormány oldaláról. A jelenlegi összetételű Országgyűlés a tervek szerint hétfőn tartja utolsó ülését az április 11-i választások előtt.

A 2006-2010-es ciklusban két miniszterelnöki esküt is meghallgathattak a képviselők: Gyurcsány Ferenc kormánya 2006. június 9-én alakult meg 12 tárcavezetővel, a három évvel később felállt Bajnai-kormány pedig jelenleg 15 miniszterrel működik.

A Bajnai-kormány tagjai közül csak hárman - Gráf József agrárminiszter, Hiller István oktatási és Szekeres Imre honvédelmi tárcavezető - maradtak végig ugyanabban a "hivatalban". Bár Kiss Péter induló csapat tagja volt, négy év alatt most a harmadik miniszteri feladatot látja el: a kancellária irányítójából előbb szociális tárcavezető, majd társadalompolitikai miniszter lett. Szintén több miniszter poszton kipróbálta magát Lamperth Mónika, Molnár Csaba és Draskovics Tibor. A kormányátalakítások miatt a Házban négy év alatt összesen 34 miniszteri eskü hangzott el.

Gyurcsány Ferenc kifejezetten aktív miniszterelnök volt a parlamenti szereplés tekintetében: utolsó teljes évében, 2008-ban 31 alkalommal szólalt fel a plénum előtt, és majdnem hét órát beszélt.  Bajnai Gordon kevesebb parlamenti szereplést vállalt: az elmúlt 10 hónapban kevesebb, mint öt órát beszélt. A legtöbbet miniszterelnöki eskütételének napján - de még az előtt, jelöltként - beszélt, a bizalmatlansági indítvány parlamenti vitájában összesen több mint 40 perces volt a mondanivalója. Bajnai Gordon sokkal kevesebbszer élt a napirend előtti felszólalás lehetőségével, mint elődje. Míg Gyurcsánynak majdnem egyórás ilyen felszólalása is volt, Bajnai egyhuzamban csak 25 percre vette igénybe a képviselők figyelmét.

Bajnai Gordon a tavaszi ülésszak, és egyben a parlamenti ciklus utolsó ülésén, hétfőn ismét felszólal. Az általa vezetett válságkezelő kormány tevékenységét összegzi majd.
 
2006. október 6-án, az őszödi beszéd nyilvánosságra kerülését követően tartották a magyar Országgyűlés első bizalmi szavazását és erősítették meg a kormányfőt: Gyurcsány Ferenc miniszterelnök kezdeményezésére szavaztak a kormányprogramról és a kormányfőről. A név szerinti voksoláson a képviselők 207 igen szavazattal, 165 ellenében szavaztak bizalmat a miniszterelnöknek, aki a szavazás előtt mondott beszédében bocsánatot kért az ország helyzetével való szembenézés hiánya és a május 26-i balatonőszödi beszédének nyers, indulatos szavai miatt.

Ebben a ciklusban "használták" először a bizalmatlansági indítvány intézményét is:  2009. április 14. a parlament 204 igen, nem szavazat nélkül, 8 tartózkodással szavazta meg a Gyurcsány Ferenc "elleni" bizalmatlansági indítványt, és választotta miniszterelnökké Bajnai Gordont.

A két kormány kétszer is kért parlamenti felhatalmazást a szerkezetének megváltoztatásához: először 2006. május 30-án, amikor egyebek között megszüntették a közigazgatási államtitkári posztot; másodszor akkor, amikor 2008. Gyurcsány Ferenc a koalíció felbomlása után a kormány átalakítását szerkezetátalakítással is összekötötte.

Először történt meg a rendszerváltás óta az is, hogy független képviselőből miniszter lett: Gyenesei István 2008-ban lett a Gyurcsány-kormány önkormányzati minisztere. Először próbálta ki az Országgyűlés azt is, hogy milyen a kisebbségi kormányzás: 2008. április 30-ával az SZDSZ visszahívta a minisztereit, május 1-től működött az egypárti, szocialista kisebbségi kabinet.    

A mérleghez hozzátartozik az is, hogy a kormány és parlamenti többség a Fidesz által kezdeményezett sikeres, 2008. március 9-i ügydöntő népszavazás következményeként törvényt módosított, és ezzel eltörölte a vizitdíjat, és a kórházi napidíjat.