Antifasiszta megmozdulás a Hősök terén

Roma és antifasiszta szervezetek, civilek, közéleti személyiségek a Magyar Hősök Emlékművénél kegyeleti őrséget álltak a romák elleni támadássorozat hat halálos áldozatának tiszteletére.


A téren mintegy száz ember gyűlt össze a rendezvény kezdetekor. A 2008-ban kezdődött és másfél évig tartó romák elleni támadássorozat áldozatainak fotói, illetve a tragédiák helyszínén készített képeket ábrázoló két, papírból készített oszlop mellett álltak kegyeleti őrséget az áldozat tiszteletére.
   
A megmozduláson többek között megjelent Helmut Scholz európai parlamenti képviselő, az Európai Baloldali Párt külügyi vezetője, a német Die Linke elnökségi tagja, Teleki László MSZP-s országgyűlési képviselő, romaügyekért felelős miniszterelnöki megbízott, Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Alapítvány elnöke és Hanti Vilmos, a Magyar Ellenállók és Antifasiszták Szövetségének (MEASZ) elnöke.
   
Teleki László az MTI tudósítójának nyilatkozva úgy fogalmazott: a romák elleni támadássorozat nem volt elég figyelmezető jel a politikának, hogy olyan törvényekkel erősítse meg a kisebbségek védelmét, amely visszaszorítja a közösségek elleni atrocitásokat.
   
A gyűlöletbeszéd elleni törvény elfogadásában nem voltak partnerek a parlamenti pártok, hogy szavazatukkal erősítsék: Magyarországon nem lehet kirekesztő szavakat, mondatokat skandálni - tette hozzá.
   
A szocialista politikus azt mondta: a holokauszt tagadását büntető törvényt nem fogadta el az ellenzék, de számára az volt a legmeglepőbb, hogy a parlamenti patkóban ülő Farkas Flórián, fideszes képviselő, a Lungo Drom elnöke, és az ellenzéki oldalon ülő másik két roma származású képviselő (Varga József és Rácz István) sem szavazta meg a legfőképpen a cigányságot és a zsidókat érintő törvényt.
   
A romaügyi miniszterelnöki megbízott arra szólította fel a demokratikus pártokat, hogy ne csak kampányszlogenekben akarják segíteni a cigányságot, hanem a kormányváltásig rendelkezésre álló időben is nyújtsanak segítséget a kisebbségi közösségek védelmét szolgáló jogszabályok elfogadásában.

OLDALTÖRÉS: Folytatás

   
Horváth Aladár kijelentette: "a náci beszéddel - amelyet Európa számos országában börtönnel büntetnek, és amely ellentétes a Párizsi békeszerződéssel - a magyar igazságszolgáltatás túlzottan elnéző, miközben a vérig sértett cigány emberek, ha elveszítve fejüket erőszakot alkalmaznak a vélt vagy valós náci szellemiség ellen, az igazságszolgáltatás magyarellenes támadással vádolja őket és börtönbe zárja".

   
A roma jogvédő azt mondta: nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel júliusig előzetes letartóztatásban van az az asszony, akinek férjét és testvérét a Borsod megyei Hangácson január végén agyonverték, miközben politikusok, más bűnözők szabadlábon, vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt védekezhetnek. "Ez több mint felháborító" - jelentette ki, hozzáfűzve, egyebek között ezért is tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a rendezvényen.
   
Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke az MTI-nek azt mondta: a mindennapi életben tapasztalható a szélsőséges megnyilvánulás, és az emberek demokráciába vetett bizalma csökken, ezért bár erőtlenek a kezdeményezések, mégis fontos a közös fellépés a kirekesztésre irányuló cselekedetek visszaszorítása miatt.
   
Azt mondta: fellépésükkel megakadályozták, hogy nácik vonulhassanak fel a Hősök terén, ahol a múlt évben ezt minden következmény nélkül megtehették.
   
A Nemzeti Forradalmi Párt február közepén jelentette be, hogy az NS Front nemzetiszocialista, neonáci tömörülés megbízására a "becsület napi" megemlékezésüket március 6-án kívánják megtartani német elvbarátaik kérésére.
   
A rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési törvényre való hivatkozással megtiltotta, de a bejelentő felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz, mert a közelmúltban bejegyzett Nemzeti Forradalmi Párt a rendezvényt kampányeseményként jelentette be a Hősök terére.
   
Az Országos Választási Bizottság időközben a parlamenti választáson induló szervezetek között nyilvántartásba vette a Nemzeti Forradalmi Pártot, így a bíróság - mondván, hogy választási rendezvényre nem vonatkozik a gyülekezési törvény - hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatát.
   
A tömörülés február végén közleményben tudatta: a március 6-ra meghirdetett rendezvényük elmarad, mert a rendészeti szervek és az önkormányzatok összefogtak ellenük, "törvényesnek látszó, de átlátszó rendelkezéseikkel lehetetlenítették el a rendezvény normális lebonyolítását".
   
A szombat késő délutánig tartó eseményen pártelnökök, civil szervezetek vezetői és politikusok is részvételi szándékukat jelezték. A résztvevők a tér közepén állnak, és egymással beszélgetnek, illetve hallgatják a hangszórókból szóló holokauszt balladákat és énekeket.
   
A Hősök terén tucatnyi fekete ruhás, bakancsos fiatal is megjelent, akiket a rendőrök később az 56-osok terén igazoltattak.

OLDALTÖRÉS: Folytatás

   
Horváth Aladár kijelentette: "a náci beszéddel - amelyet Európa számos országában börtönnel büntetnek, és amely ellentétes a Párizsi békeszerződéssel - a magyar igazságszolgáltatás túlzottan elnéző, miközben a vérig sértett cigány emberek, ha elveszítve fejüket erőszakot alkalmaznak a vélt vagy valós náci szellemiség ellen, az igazságszolgáltatás magyarellenes támadással vádolja őket és börtönbe zárja".

   
A roma jogvédő azt mondta: nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel júliusig előzetes letartóztatásban van az az asszony, akinek férjét és testvérét a Borsod megyei Hangácson január végén agyonverték, miközben politikusok, más bűnözők szabadlábon, vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt védekezhetnek. "Ez több mint felháborító" - jelentette ki, hozzáfűzve, egyebek között ezért is tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a rendezvényen.
   
Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke az MTI-nek azt mondta: a mindennapi életben tapasztalható a szélsőséges megnyilvánulás, és az emberek demokráciába vetett bizalma csökken, ezért bár erőtlenek a kezdeményezések, mégis fontos a közös fellépés a kirekesztésre irányuló cselekedetek visszaszorítása miatt.
   
Azt mondta: fellépésükkel megakadályozták, hogy nácik vonulhassanak fel a Hősök terén, ahol a múlt évben ezt minden következmény nélkül megtehették.
   
A Nemzeti Forradalmi Párt február közepén jelentette be, hogy az NS Front nemzetiszocialista, neonáci tömörülés megbízására a "becsület napi" megemlékezésüket március 6-án kívánják megtartani német elvbarátaik kérésére.
   
A rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési törvényre való hivatkozással megtiltotta, de a bejelentő felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz, mert a közelmúltban bejegyzett Nemzeti Forradalmi Párt a rendezvényt kampányeseményként jelentette be a Hősök terére.
   
Az Országos Választási Bizottság időközben a parlamenti választáson induló szervezetek között nyilvántartásba vette a Nemzeti Forradalmi Pártot, így a bíróság - mondván, hogy választási rendezvényre nem vonatkozik a gyülekezési törvény - hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatát.
   
A tömörülés február végén közleményben tudatta: a március 6-ra meghirdetett rendezvényük elmarad, mert a rendészeti szervek és az önkormányzatok összefogtak ellenük, "törvényesnek látszó, de átlátszó rendelkezéseikkel lehetetlenítették el a rendezvény normális lebonyolítását".
   
A szombat késő délutánig tartó eseményen pártelnökök, civil szervezetek vezetői és politikusok is részvételi szándékukat jelezték. A résztvevők a tér közepén állnak, és egymással beszélgetnek, illetve hallgatják a hangszórókból szóló holokauszt balladákat és énekeket.
   
A Hősök terén tucatnyi fekete ruhás, bakancsos fiatal is megjelent, akiket a rendőrök később az 56-osok terén igazoltattak.

   
Horváth Aladár kijelentette: "a náci beszéddel - amelyet Európa számos országában börtönnel büntetnek, és amely ellentétes a Párizsi békeszerződéssel - a magyar igazságszolgáltatás túlzottan elnéző, miközben a vérig sértett cigány emberek, ha elveszítve fejüket erőszakot alkalmaznak a vélt vagy valós náci szellemiség ellen, az igazságszolgáltatás magyarellenes támadással vádolja őket és börtönbe zárja".

   
A roma jogvédő azt mondta: nyolc napon túl gyógyuló sérülésekkel júliusig előzetes letartóztatásban van az az asszony, akinek férjét és testvérét a Borsod megyei Hangácson január végén agyonverték, miközben politikusok, más bűnözők szabadlábon, vagy lakhelyelhagyási tilalom alatt védekezhetnek. "Ez több mint felháborító" - jelentette ki, hozzáfűzve, egyebek között ezért is tartotta fontosnak, hogy részt vegyen a rendezvényen.
   
Hanti Vilmos, a MEASZ elnöke az MTI-nek azt mondta: a mindennapi életben tapasztalható a szélsőséges megnyilvánulás, és az emberek demokráciába vetett bizalma csökken, ezért bár erőtlenek a kezdeményezések, mégis fontos a közös fellépés a kirekesztésre irányuló cselekedetek visszaszorítása miatt.
   
Azt mondta: fellépésükkel megakadályozták, hogy nácik vonulhassanak fel a Hősök terén, ahol a múlt évben ezt minden következmény nélkül megtehették.
   
A Nemzeti Forradalmi Párt február közepén jelentette be, hogy az NS Front nemzetiszocialista, neonáci tömörülés megbízására a "becsület napi" megemlékezésüket március 6-án kívánják megtartani német elvbarátaik kérésére.
   
A rendezvény megtartását a rendőrség a gyülekezési törvényre való hivatkozással megtiltotta, de a bejelentő felülvizsgálati kérelemmel fordult a bírósághoz, mert a közelmúltban bejegyzett Nemzeti Forradalmi Párt a rendezvényt kampányeseményként jelentette be a Hősök terére.
   
Az Országos Választási Bizottság időközben a parlamenti választáson induló szervezetek között nyilvántartásba vette a Nemzeti Forradalmi Pártot, így a bíróság - mondván, hogy választási rendezvényre nem vonatkozik a gyülekezési törvény - hatályon kívül helyezte a rendőrség tiltó határozatát.
   
A tömörülés február végén közleményben tudatta: a március 6-ra meghirdetett rendezvényük elmarad, mert a rendészeti szervek és az önkormányzatok összefogtak ellenük, "törvényesnek látszó, de átlátszó rendelkezéseikkel lehetetlenítették el a rendezvény normális lebonyolítását".
   
A szombat késő délutánig tartó eseményen pártelnökök, civil szervezetek vezetői és politikusok is részvételi szándékukat jelezték. A résztvevők a tér közepén állnak, és egymással beszélgetnek, illetve hallgatják a hangszórókból szóló holokauszt balladákat és énekeket.
   
A Hősök terén tucatnyi fekete ruhás, bakancsos fiatal is megjelent, akiket a rendőrök később az 56-osok terén igazoltattak.