Tubes-radar: új eljárásra kötelezte a minisztériumot a Legfelsőbb Bíróság

Az LB szerdai ítéletében kimondta: a Fővárosi Bíróság (FB) novemberi, jogerős ítéletének felülvizsgálata során olyan eljárási és anyagi jogszabálysértéseket állapított meg, amelyek egy megismételt elsőfokú bírósági eljárásban nem orvosolhatóak. Ezért az alperes határozatát, az elsőfokú közigazgatási határozatra is kiterjedően, hatályon kívül helyzete, és az elsőfokú közigazgatási szervet új eljárásra kötelezte. (Az FB november 27-i ítéletében jogerősen utasította el azokat a kereseteket, amelyek megtámadták a Tubes tetején lévő katonai híradóobjektumok korszerűsítését, a NATO-radar kiépítését engedélyező miniszteri határozatot. Ez ellen kértek felülvizsgálatot.)

Az LB az FB májusban hozott részítéletének felülvizsgálati kérelemmel támadott részét szintén hatályon kívül helyezte. Az alperest és az alperesi beavatkozókat a bíróság perköltség megfizetésére is kötelezte. Az ítélet ellen további felülvizsgálatnak nincs helye.
 
Az LB ítéletének indokolásában elhangzott: a bíróság a felülvizsgálati kérelmeket alaposnak találta. Jogszabálysértő volt az FB azon részítélete, amellyel magánszemélyeket zárt ki a perből. Ez nemzetközi egyezményben vállalt kötelezettséget is sértett. Az LB megállapította, hogy a novemberi jogerős ítélet, mind az eljárási, mind az anyagi jogszabályokat sérti.
 
Eljárási jogszabálysértés elsősorban azért állapítható meg, mert az eljáró bíróság a felperesek bizonyítási indítványait mellőzte - hangzott el. A radarállomás megépítése, és a rendes üzemvitel melletti használata által a környezetre kifejtett hatások vizsgálata olyan különleges szakértelmet igényel, amellyel a bíróság nem rendelkezik. A sugárzás mértéke és hatása, a NATURA 2000 területre kifejtett várható hatást, és a tervezett robbantásos talajlazítás hatása a vízbázisra, olyan szakkérdéseket vet fel, amely csak igazságügyi szakértő kirendelésével ítélhető meg - mondta ki az LB ,amely szerint az elsőfokú bíróság a szakértői bizonyítás mellőzésével jogszabályokat sértett.
 
Az indokolásban rámutattak arra is: a felperesek helyesen hivatkoztak arra, hogy a területen található építmények lebontását követően azokat nem lehet korszerűsíteni és az építési tevékenység engedélyezéséhez teljesíteni kell mindazokat az előírásokat, amelyeket az építési jogszabályok előírnak.
 
Az LB az anyagi jogszabálysértések másik csoportját a környezetvédelmi, természetvédelmi jogszabályok megsértésében jelölte meg. Az FB nem vette figyelembe, hogy a Tubesen található egyik, az ügyben érintett ingatlan NATURA 2000 terület. A megismételt építéshatósági eljárást a szerdai ítéleti indokolásában kifejtett iránymutatásnak megfelelően kell lefolytatni.
 
Vicze Csilla felperesi jogi képviselő az ítélethirdetés után az mondta: az LB döntése "a civilek, az önkormányzat és a környezetvédő szervezetek teljes sikerét jelenti". Az LB azt állapította meg, hogy az építési engedély jogszabálysértő - tette hozzá. Vicze Csilla szerint a Tubesre szabályosan gyakorlatilag nem tervezhetnek, mint fogalmazott, "úgy tűnik a Tubes megszabadult".
 
Bocskai István, HM szóvivője újságíróknak azt mondta, a tárca meglepőnek találja az ítélet abból a szempontból, hogy a HM három éve folyamatosan a bíróság előtt bizonyította: az eljárás során minden írott és íratlan szabályt betartott. Közölte, elfogadják az ítéletet, és a honvédelmi miniszter úgy döntött: az elsőfokon eljáró szervüket arra kötelezi, hogy kilencven napon belül egy olyan eljárást folytasson le, amelyben nem csak a Tubest, hanem más alternatív helyszíneket is megvizsgál.
 
Ezután tárjon olyan javaslatot a miniszter elé, amely alapján el lehet azt dönteni, hogy a beruházás hogyan és milyen módon valósul meg - fűzte hozzá Bocskai István. A HM - mint megjegyezte - figyelembe véve az indokolást, más helyszínekre is elkészíti a modellezést, és ezt a szakemberek megvizsgálják.

OLDALTÖRÉS: Százak ünnepelték az LB döntését Pécsett

Százak ünnepelték az LB döntését Pécsett

Százak ünnepelték az LB döntését Pécsett

Százak ünnepelték az LB döntését Pécsett

Százak ünnepelték Pécsett a Legfelsőbb Bíróság (LB) Tubes-perben hozott szerdai döntését, amelyben új eljárásra kötelezte a Honvédelmi Minisztérium (HM) építési osztályát a NATO-radar telepítésének ügyében. A Jókai téren összegyűlt tömeg tapssal és ovációval fogadta a városnak és a civileknek a budapesti bírósági tárgyalásról érkező képviselőit. Voltak, akik elhozták magukkal a lokátorellenes tüntetésekről ismert transzparenseket, zászlókat és "radar" feliratú ernyőket.
 
Vicze Csilla, a Civilek a Mecsekért Mozgalom (CMM) szóvivője, miután kiszállt a "küldöttséget" szállító mikrobuszból, úgy fogalmazott: a bíróság iránymutató, előremutató határozatot hozott, amely megítélése szerint új korszak, új szemlélet kezdetét jelentheti. Olyanét, melyben a környezet és természet védelme a korábbinál sokkal hangsúlyosabb szerepet kaphat.
 
Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere beszédében arra utalt, hogy tíz hónappal ezelőtt, polgármester-választási kampányában megígérte: "ha a választás úgy alakul, nem épül radar" a Tubesen. "Túl vagyunk a választáson, túl vagyunk a mai ítéleten, ezzel a dolog be van fejezve" - mondta.

A politikus köszönetet mondott mindazoknak, akik szerepet vállaltak a radarellenes küzdelemben. Azt mondta: Pécs nem csak kulturális fővárosi címére, hanem lelkes, civil ügyekért, városáért és környezetéért kiállni képes közösségére is büszke lehet.

"Ezért a bátor magatartásért Pécs és minden lakója megérdemli - jegyezte meg Páva Zsolt -, hogy a baranyai megyeszékhely biztonságos, szép, radarmentes város legyen a következő száz évben is".

OLDALTÖRÉS: Tubes-történet

Tubes-történet

Tubes-történet

Tubes-történet

Az MTI-Sajtóadatbank rövid összefoglalója az ügy hátteréről:

Az 1990-es évek közepére a Magyar Köztársaság légvédelmének rádiólokációs felderítő-, információs és vezetési rendszere elavult. A legtöbb berendezés működési frekvenciája nem felelt meg a bevezetésre kerülő nemzetközi szabványoknak, a polgári célú kommunikációs berendezésekkel egyre több esetben fordult elő kölcsönös interferenciás zavarás. 1994-től megkezdődött a rádiótechnikai dandár "átszervezése", új megoldást kellett kidolgozni a nemzeti légtérellenőrzés és a légvédelem rádiólokációs biztosításának hatékony és gazdaságos megvalósítására. 
 
A nemzeti elgondolás megvalósítására az Országgyűlés már 1995 őszén határozatot fogadott el, jóváhagyva a Bükk, illetve a Mecsek legmagasabb pontjaira építendő két radarállomás tervét.  A NATO egységes légvédelmi rendszeréhez olyan légvédelmi vezetési rendszerrel csatlakoztunk, amely a minimális katonai követelményeket csak részben tudta, illetve tudja teljesíteni. Magyarország 1999. évi belépését követően az Észak-atlanti Tanács 1999. július 25-én jóváhagyta a radar-rendszer fejlesztésére kidolgozott csomagot, majd hozzájárult a beszerzési folyamat indításához, biztosítva annak anyagi fedezetét.
 
A szerződés alapján a NATO biztonsági beruházási programja keretében három új katonai légtérfigyelő-radar berendezést létesítenek Magyarországon, méghozzá Bánkúton, Békéscsabán és a Mecsekben, akkori elképzelések szerint a Zengőn. Az első két helyszínen már felépültek a lokátorok, a harmadik beruházás azonban jelentősen csúszott. A munkálatok megkezdését 2001-re tervezték, s 2004-2005-re kívánták befejezni, az építési engedélyeket az Orbán-kormány idején, 2002. március 21-én kelt kormányhatározat alapján adták ki.
 
A Zengő-beruházás ellen 2003 végétől társadalmi tiltakozás bontakozott ki, egyrészt az ott található különleges természeti értékek (például a veszélyeztetett bánáti bazsarózsa) miatt, másrészt mert az engedélyezési folyamatban a helyi önkormányzatoknak és az állampolgárok szervezeteinek érdemi véleménynyilvánításra nem volt lehetőségük. A környezetvédelem iránt különösen elkötelezett Sólyom László államfő is személyesen tiltakozott a Zengő-terv ellen. Ennek nyomán a kormány 2004 közepén szakértőkből álló vizsgálóbizottságot alakított, s ennek javaslatára 2005 februárjában úgy döntött, hogy a Zengőre tervezett NATO-radarállomás az 1999-ben jóváhagyott, majd azt követően engedélyezett módon nem épülhet meg. Gyurcsány Ferenc kormányfő a megvalósításra új tervet, új koncepciót és alternatív lehetőségek feltárását kérte. Ilyen megoldásnak végül 2005. november 23-án a Nagy-Tubes hegy mellett döntöttek.

A 611 m magas Tubes Pécs külterületén, a Keleti-Mecsek vonulata és a Jakab-hegy között található, a Mecsek második legmagasabb csúcsa. A Tubes a Misina-Tubes természetvédelmi terület része, 1974 óta a helyi védett Városi Parkerdő része is. A gerinc és a déli hegyoldal a Mecsek növénytanilag legértékesebb területe, több mint ötven védett növényfaja közül kettő fokozottan védett. A terület része az EU Natura-2000 különös védelem alá javasolt területeknek. (A csúcs alatt épült HM és Pannon-GSM tulajdonú objektumok miatt ugyanakkor a terület tájvédelmi szempontból erősen roncsolódott.)

A NATO 2006 májusában katonai-szakmai szempontból elfogadta a háromdimenziós lokátor tubesi helyszínét. Pécsett a döntés tiltakozásokat váltott ki, s december 1-jére összegyűlt az elegendő számú pécsi aláírás népszavazás kiírásához. A 2007. március 4-én megtartott referendum azonban az elégtelen részvétel miatt érvénytelen lett, bár a szavazók többsége elutasította a beruházást.

2007. április 21-én a Honvédelmi Minisztérium kiadta az építési engedélyt, ezt Pécs város megfellebbezte. Júniusban Szekeres Imre honvédelmi miniszter aláírta a másodfokú, jogerős építési engedélyt. Decemberben Pécs város képviselő-testülete módosította építési szabályozási tervét, hogy megakadályozzák a NATO-radar felépítését és felfüggesztették a miniszter által kiadott építési engedélyt, az ügy a Legfelsőbb Bíróságra került.
 
2009. május 11-én az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek minősítette a pécsi városi önkormányzat által 2006 és 2008 között alkotott, tiltó módosító rendeleteket, továbbá megsemmisítette a város építési szabályzatáról illetve annak módosításáról szóló önkormányzati rendeleteket is. November 27-én a Fővárosi Bíróság felülvizsgálati eljárásában jogerősen elutasította a Tubes tetején lévő katonai híradóobjektum korszerűsítését, a NATO-radar kiépítését engedélyező miniszteri határozatot támadó beadványokat. 

2009. december 17-én a pécsi önkormányzat lezáratta a Tubesre vezető utat. Páva Zsolt polgármester bejelentette: megakadályozzák a hegyre tervezett katonai radarállomás építését, amelyre egyébként a Honvédelmi Minisztériumnak jogerős engedélye van. A civilek és Pécs önkormányzata a Legfelsőbb Bírósághoz fordultak a döntés felülvizsgálatát kérve.
 
2010. március 17-én a Legfelsőbb Bíróság új eljárásra kötelezte a Tubesre tervezett NATO-radar ügyében a Honvédelmi Minisztérium (HM) építési hatósági osztályát. A civilek teljes sikerként értékelik az ítéletet, a HM más helyszíneket is megvizsgál.