Választás 2010: az országos listát állító pártok eddigi története (háttér)

Azok a pártok indíthatnak országos listát, amelyek legalább hét területi választókerületben listát tudtak indítani. Közös területi listák alapján közös országos lista indítható. Az országos listán háromszor annyi jelölt indítható, mint amennyi a megszerezhető mandátumok száma (azaz 3x58=174 fő). A parlamentbe országos listáról is be lehet jutni, de arra közvetlenül nem szavaznak a választópolgárok. Az országos listáról töredékszavazatok alapján kaphatnak mandátumot a pártok, s a töredékszavaztok két helyről származhatnak: egyrészt az egyéni választókerületekben, másrészt a területi listán nem hasznosult szavazatokból.

Összeállítás az 1990 és 2006 közötti választásokra országos listát állító pártokról:
   
1990-ben 12 párt állított országos listát, ebből 6 jutott a Parlamentbe: Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, valamint  Agrárszövetség, Hazafias Választási Koalíció, Magyar Néppárt, Magyar Szocialista Munkáspárt, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Vállalkozók Pártja.
   
1994-ben 15 párt állított országos listát, ebből 6 jutott a Parlamentbe: Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, valamint Agrárszövetség, Egyesült Kisgazdapárt, Köztársaság Párt, Liberális Polgári Szövetség - Vállalkozók Pártja, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyarországi Szociáldemokrata Párt, Magyarországi Zöld Párt, Munkáspárt, Nemzeti Demokrata Szövetség
   
1998-ban 12 párt állított országos listát, ebből 6 jutott a Parlamentbe: Fiatal Demokraták Szövetsége, Független Kisgazdapárt, Magyar Demokrata Fórum, Magyar Igazság és Élet Pártja, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, valamint Együtt Magyarországért Unió, Kereszténydemokrata Néppárt, Magyar Demokrata Néppárt, Munkáspárt, Nemzetiségi Fórum, Új Szövetség.
   
2002-ben 8 párt, illetve pártszövetség állított országos listát, ebből 4 jutott a Parlamentbe: Fiatal Demokraták Szövetsége-Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége, valamint Független Kisgazdapárt, Magyar Igazság és Élet Pártja, Munkáspárt, Új Baloldal. 
   
2006-ban 10 párt, illetve pártszövetség állított országos listát, s közülük a Parlamentbe jutott a Fiatal Demokraták Szövetsége-Kereszténydemokrata Néppárt, a Magyar Demokrata Fórum, a Magyar Szocialista Párt és a Szabad Demokraták Szövetsége. További listaállítók voltak: Centrum Párt, Kereszténydemokrata Párt-Keresztényszociális Centrum Összefogás, Magyar Kommunista Munkáspárt, Magyar Igazság és Élet Pártja-Jobbik a Harmadik Út, Magyar Vidék és Polgári Párt, MCF-Roma Összefogás Párt.

OLDALTÖRÉS: 2. Civil Mozgalom

A Civil Mozgalmat Seres Mária alapította, aki 2008 októberében magánszemélyként indított népszavazási kezdeményezést annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés. A kérdésben 2009 márciusára legkevesebb 525 ezer hiteles aláírás gyűlt össze (a törvény szerint a referendum kiírásához legalább 200 ezer hiteles aláírás szükséges), így a magyar demokrácia történelmében először sikerült népszavazás kiírásához elegendő mennyiségű aláírást egy magánszemélynek összegyűjtenie. A parlament áprilisban döntött a népszavazásról, az ezt megtámadó négy indítványt az Alkotmánybíróság elutasította, ugyanakkor azonban - mivel az Országgyűlés olyan törvénymódosítást fogadott el, amely szintén rendezni akarta a képviselői javadalmakat, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált.
   
A Civil Mozgalom 2009. április 24-én jött létre, mint alulról építkező politikai tömörülés; Seres Mária meghatározása szerint e civil erő legfontosabb célja az emberek közötti összefogás elősegítése és a bizalom megteremtése mellett egy valóban demokratikusan működő állam létrehozása, melyben a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

A Civil Mozgalmat Seres Mária alapította, aki 2008 októberében magánszemélyként indított népszavazási kezdeményezést annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés. A kérdésben 2009 márciusára legkevesebb 525 ezer hiteles aláírás gyűlt össze (a törvény szerint a referendum kiírásához legalább 200 ezer hiteles aláírás szükséges), így a magyar demokrácia történelmében először sikerült népszavazás kiírásához elegendő mennyiségű aláírást egy magánszemélynek összegyűjtenie. A parlament áprilisban döntött a népszavazásról, az ezt megtámadó négy indítványt az Alkotmánybíróság elutasította, ugyanakkor azonban - mivel az Országgyűlés olyan törvénymódosítást fogadott el, amely szintén rendezni akarta a képviselői javadalmakat, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált.
   
A Civil Mozgalom 2009. április 24-én jött létre, mint alulról építkező politikai tömörülés; Seres Mária meghatározása szerint e civil erő legfontosabb célja az emberek közötti összefogás elősegítése és a bizalom megteremtése mellett egy valóban demokratikusan működő állam létrehozása, melyben a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

A Civil Mozgalmat Seres Mária alapította, aki 2008 októberében magánszemélyként indított népszavazási kezdeményezést annak érdekében, hogy az országgyűlési képviselőknek csak a bizonylattal alátámasztott, elszámolható kiadásai után járjon költségtérítés. A kérdésben 2009 márciusára legkevesebb 525 ezer hiteles aláírás gyűlt össze (a törvény szerint a referendum kiírásához legalább 200 ezer hiteles aláírás szükséges), így a magyar demokrácia történelmében először sikerült népszavazás kiírásához elegendő mennyiségű aláírást egy magánszemélynek összegyűjtenie. A parlament áprilisban döntött a népszavazásról, az ezt megtámadó négy indítványt az Alkotmánybíróság elutasította, ugyanakkor azonban - mivel az Országgyűlés olyan törvénymódosítást fogadott el, amely szintén rendezni akarta a képviselői javadalmakat, a népszavazási kezdeményezés okafogyottá vált.
   
A Civil Mozgalom 2009. április 24-én jött létre, mint alulról építkező politikai tömörülés; Seres Mária meghatározása szerint e civil erő legfontosabb célja az emberek közötti összefogás elősegítése és a bizalom megteremtése mellett egy valóban demokratikusan működő állam létrehozása, melyben a törvények mindenkire egyformán vonatkoznak.

OLDALTÖRÉS: 3. Fidesz

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 1988. március 30-án alakult Fiatal Demokraták Szövetsége néven, mint a hivatalos KISZ alternatívája. Az 1988. november 20-i legális alakuló kongresszus után 1990. február 8-án jegyezték be pártként. A Fidesz az 1990-es parlamenti választásokon 21 mandátummal ellenzéki párt lett, az 1994-es választásokon 20 mandátumot kaptak, s ismét ellenzékbe kerültek. 1995-ben a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták.
   
Az 1998-as választásokon a Fidesz a szavazatok 29,47 százalékát kapta, és 148 mandátummal az új parlament legnagyobb pártja lett, az Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezette Fidesz-FKgP-MDF koalíciós kormány 2002 májusáig volt hivatalban. A párt a 2002. évi választásokon az MDF-fel közös listán indult, majd 164 mandátummal a nagyobbik ellenzéki párt lett, akárcsak a 2006-os választások után, akkor a KDNP-vel közös listán indult, s 141 tagú frakciót alakíthatott.
   
A pártot 1988-tól szóvivői testület, majd Országos Választmány irányította, ezután sorban Orbán Viktor (1993-2000), Kövér László (2000-2001), Pokorni Zoltán (2001-2002), Áder János (2002-2003 ügyvezető elnökként) majd 2003-tól ismét Orbán Viktor a párt elnöke. A párt teljes jogú tagja az Európai Demokratikus Uniónak, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, illetve a Demokratikus Közép Internacionálénak, társult tagja az Európai Néppártnak.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 1988. március 30-án alakult Fiatal Demokraták Szövetsége néven, mint a hivatalos KISZ alternatívája. Az 1988. november 20-i legális alakuló kongresszus után 1990. február 8-án jegyezték be pártként. A Fidesz az 1990-es parlamenti választásokon 21 mandátummal ellenzéki párt lett, az 1994-es választásokon 20 mandátumot kaptak, s ismét ellenzékbe kerültek. 1995-ben a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták.
   
Az 1998-as választásokon a Fidesz a szavazatok 29,47 százalékát kapta, és 148 mandátummal az új parlament legnagyobb pártja lett, az Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezette Fidesz-FKgP-MDF koalíciós kormány 2002 májusáig volt hivatalban. A párt a 2002. évi választásokon az MDF-fel közös listán indult, majd 164 mandátummal a nagyobbik ellenzéki párt lett, akárcsak a 2006-os választások után, akkor a KDNP-vel közös listán indult, s 141 tagú frakciót alakíthatott.
   
A pártot 1988-tól szóvivői testület, majd Országos Választmány irányította, ezután sorban Orbán Viktor (1993-2000), Kövér László (2000-2001), Pokorni Zoltán (2001-2002), Áder János (2002-2003 ügyvezető elnökként) majd 2003-tól ismét Orbán Viktor a párt elnöke. A párt teljes jogú tagja az Európai Demokratikus Uniónak, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, illetve a Demokratikus Közép Internacionálénak, társult tagja az Európai Néppártnak.

A Fidesz - Magyar Polgári Szövetség 1988. március 30-án alakult Fiatal Demokraták Szövetsége néven, mint a hivatalos KISZ alternatívája. Az 1988. november 20-i legális alakuló kongresszus után 1990. február 8-án jegyezték be pártként. A Fidesz az 1990-es parlamenti választásokon 21 mandátummal ellenzéki párt lett, az 1994-es választásokon 20 mandátumot kaptak, s ismét ellenzékbe kerültek. 1995-ben a párt nevét Fidesz - Magyar Polgári Pártra, 2003-ban Fidesz - Magyar Polgári Szövetségre változtatták.
   
Az 1998-as választásokon a Fidesz a szavazatok 29,47 százalékát kapta, és 148 mandátummal az új parlament legnagyobb pártja lett, az Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnök vezette Fidesz-FKgP-MDF koalíciós kormány 2002 májusáig volt hivatalban. A párt a 2002. évi választásokon az MDF-fel közös listán indult, majd 164 mandátummal a nagyobbik ellenzéki párt lett, akárcsak a 2006-os választások után, akkor a KDNP-vel közös listán indult, s 141 tagú frakciót alakíthatott.
   
A pártot 1988-tól szóvivői testület, majd Országos Választmány irányította, ezután sorban Orbán Viktor (1993-2000), Kövér László (2000-2001), Pokorni Zoltán (2001-2002), Áder János (2002-2003 ügyvezető elnökként) majd 2003-tól ismét Orbán Viktor a párt elnöke. A párt teljes jogú tagja az Európai Demokratikus Uniónak, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, illetve a Demokratikus Közép Internacionálénak, társult tagja az Európai Néppártnak.

OLDALTÖRÉS: 4. KDNP

Az újjászerveződő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1989. szeptember 30-án tartotta első országos nagygyűlését. A párt az 1990. évi parlamenti választásokon 21 mandátumot szerzett, s az Antall József vezette koalíciós kormány tagja lett. Az 1994. évi választásokat követően ellenzékbe került, de a párton belül kezdődött hatalmi harc, kizárások, kilépések következtében 1997-ben megszűnt a parlamenti frakció is. Az 1998-as választásokon a párt nem jutott be a parlamentbe, a korábban kizártak, illetve kilépettek többsége a Fidesz soraiban politizált tovább. A párt 2002-ben szerveződött újjá, s a 2006-os parlamenti választásokon - a Fidesszel közös listán - bekerült a parlamentbe, ahol 23 fős frakciót alakítottak.
   
A párt elnökei voltak: Keresztes Sándor (1989-1990), Surján László (1990-1995), Giczy György (1995-2001), Varga László (2002-2003), majd 2003 óta Semjén Zsolt. A párt tagja az Európai Demokrata Szövetségnek, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, valamint az Európai Néppártnak.

Az újjászerveződő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1989. szeptember 30-án tartotta első országos nagygyűlését. A párt az 1990. évi parlamenti választásokon 21 mandátumot szerzett, s az Antall József vezette koalíciós kormány tagja lett. Az 1994. évi választásokat követően ellenzékbe került, de a párton belül kezdődött hatalmi harc, kizárások, kilépések következtében 1997-ben megszűnt a parlamenti frakció is. Az 1998-as választásokon a párt nem jutott be a parlamentbe, a korábban kizártak, illetve kilépettek többsége a Fidesz soraiban politizált tovább. A párt 2002-ben szerveződött újjá, s a 2006-os parlamenti választásokon - a Fidesszel közös listán - bekerült a parlamentbe, ahol 23 fős frakciót alakítottak.
   
A párt elnökei voltak: Keresztes Sándor (1989-1990), Surján László (1990-1995), Giczy György (1995-2001), Varga László (2002-2003), majd 2003 óta Semjén Zsolt. A párt tagja az Európai Demokrata Szövetségnek, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, valamint az Európai Néppártnak.

Az újjászerveződő Kereszténydemokrata Néppárt (KDNP) 1989. szeptember 30-án tartotta első országos nagygyűlését. A párt az 1990. évi parlamenti választásokon 21 mandátumot szerzett, s az Antall József vezette koalíciós kormány tagja lett. Az 1994. évi választásokat követően ellenzékbe került, de a párton belül kezdődött hatalmi harc, kizárások, kilépések következtében 1997-ben megszűnt a parlamenti frakció is. Az 1998-as választásokon a párt nem jutott be a parlamentbe, a korábban kizártak, illetve kilépettek többsége a Fidesz soraiban politizált tovább. A párt 2002-ben szerveződött újjá, s a 2006-os parlamenti választásokon - a Fidesszel közös listán - bekerült a parlamentbe, ahol 23 fős frakciót alakítottak.
   
A párt elnökei voltak: Keresztes Sándor (1989-1990), Surján László (1990-1995), Giczy György (1995-2001), Varga László (2002-2003), majd 2003 óta Semjén Zsolt. A párt tagja az Európai Demokrata Szövetségnek, a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek, valamint az Európai Néppártnak.

OLDALTÖRÉS: 5. Jobbik

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) volt, amelynek tagjai hozták létre - korhatári kötöttség nélkül - a Jobbik Magyarországért Mozgalmat. A szervezet 2003. október 24-én tartott zászlóbontó ünnepi gyűlésén jelentette be, hogy párttá alakult.
   
Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik célja a "rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése". Önmeghatározása szerint "értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni". A 2006. évi parlamenti választásokon a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út pártszövetség néven 2,20 százalékot ért el. A Jobbik a 2009-es európai parlamenti választásokon - már egyedült indulva - 14,77 százalékot ért el, s 3 képviselőt küldhettek az EP-be.
   
A párt első elnöke Kovács Dávid volt, a tisztséget 2006 óta Vona Gábor tölti be. A Jobbik 2009. október 24-én alapító tagja volt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) volt, amelynek tagjai hozták létre - korhatári kötöttség nélkül - a Jobbik Magyarországért Mozgalmat. A szervezet 2003. október 24-én tartott zászlóbontó ünnepi gyűlésén jelentette be, hogy párttá alakult.
   
Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik célja a "rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése". Önmeghatározása szerint "értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni". A 2006. évi parlamenti választásokon a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út pártszövetség néven 2,20 százalékot ért el. A Jobbik a 2009-es európai parlamenti választásokon - már egyedült indulva - 14,77 százalékot ért el, s 3 képviselőt küldhettek az EP-be.
   
A párt első elnöke Kovács Dávid volt, a tisztséget 2006 óta Vona Gábor tölti be. A Jobbik 2009. október 24-én alapító tagja volt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének.

A Jobbik Magyarországért Mozgalom elődje az 1999-ben alakult, főként egyetemistákat tömörítő Jobboldali Ifjúsági Közösség (Jobbik) volt, amelynek tagjai hozták létre - korhatári kötöttség nélkül - a Jobbik Magyarországért Mozgalmat. A szervezet 2003. október 24-én tartott zászlóbontó ünnepi gyűlésén jelentette be, hogy párttá alakult.
   
Alapító nyilatkozata szerint a Jobbik célja a "rendszerváltozás befejezése, a jelenleginél igazságosabb társadalom megteremtése". Önmeghatározása szerint "értékelvű, konzervatív, módszereiben radikális, nemzeti-keresztény párt, mely programjával a nemzet egészét kívánja képviselni". A 2006. évi parlamenti választásokon a MIÉP-Jobbik a Harmadik Út pártszövetség néven 2,20 százalékot ért el. A Jobbik a 2009-es európai parlamenti választásokon - már egyedült indulva - 14,77 százalékot ért el, s 3 képviselőt küldhettek az EP-be.
   
A párt első elnöke Kovács Dávid volt, a tisztséget 2006 óta Vona Gábor tölti be. A Jobbik 2009. október 24-én alapító tagja volt az Európai Nemzeti Mozgalmak Szövetségének.

OLDALTÖRÉS: 6.LMP

A Lehet Más a Politika (LMP) 2008-ban jött létre, s a magyar politika megreformálását tűzte ki célul. Az ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom részben a Védegyletből vált ki. Az LMP 2009. február 26-án alakult politikai párttá, az alapító nyilatkozat szerint hármas (liberális, baloldali és konzervatív) értékrendet képvisel és gyakorlati politikájában szemben áll a kormányzó balliberális pártokkal. A párt először a 2009. évi európai parlamenti (EP) választáson indult (a Humanista Párttal közös listán), s a szavazatok 2,61 százalékát szerezte meg, így nem jutott mandátumhoz. A 2009 őszén tartott 3. tisztújító kongresszuson módosították a párt alapszabályát, és elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát, valamint a pártcsalád alapszabályát.
   
Szervezeti felépítését a hierarchia minimalizálásával, a minél hatékonyabb részvétel szellemében alakították ki, elnöke nincs, a mindennapi működést a választmány által kinevezett operatív vezető testület (OVT) irányítja. Az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán, 2009. október 18-án az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a tagok közé.

A Lehet Más a Politika (LMP) 2008-ban jött létre, s a magyar politika megreformálását tűzte ki célul. Az ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom részben a Védegyletből vált ki. Az LMP 2009. február 26-án alakult politikai párttá, az alapító nyilatkozat szerint hármas (liberális, baloldali és konzervatív) értékrendet képvisel és gyakorlati politikájában szemben áll a kormányzó balliberális pártokkal. A párt először a 2009. évi európai parlamenti (EP) választáson indult (a Humanista Párttal közös listán), s a szavazatok 2,61 százalékát szerezte meg, így nem jutott mandátumhoz. A 2009 őszén tartott 3. tisztújító kongresszuson módosították a párt alapszabályát, és elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát, valamint a pártcsalád alapszabályát.
   
Szervezeti felépítését a hierarchia minimalizálásával, a minél hatékonyabb részvétel szellemében alakították ki, elnöke nincs, a mindennapi működést a választmány által kinevezett operatív vezető testület (OVT) irányítja. Az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán, 2009. október 18-án az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a tagok közé.

A Lehet Más a Politika (LMP) 2008-ban jött létre, s a magyar politika megreformálását tűzte ki célul. Az ideológiájában a zöld pártokhoz közelálló mozgalom részben a Védegyletből vált ki. Az LMP 2009. február 26-án alakult politikai párttá, az alapító nyilatkozat szerint hármas (liberális, baloldali és konzervatív) értékrendet képvisel és gyakorlati politikájában szemben áll a kormányzó balliberális pártokkal. A párt először a 2009. évi európai parlamenti (EP) választáson indult (a Humanista Párttal közös listán), s a szavazatok 2,61 százalékát szerezte meg, így nem jutott mandátumhoz. A 2009 őszén tartott 3. tisztújító kongresszuson módosították a párt alapszabályát, és elfogadták az Európai Zöld Párt alapelveit tartalmazó chartát, valamint a pártcsalád alapszabályát.
   
Szervezeti felépítését a hierarchia minimalizálásával, a minél hatékonyabb részvétel szellemében alakították ki, elnöke nincs, a mindennapi működést a választmány által kinevezett operatív vezető testület (OVT) irányítja. Az Európai Zöld Párt malmői kongresszusán, 2009. október 18-án az LMP-t megfigyelő státuszban felvették a tagok közé.

OLDALTÖRÉS: 7. MDF

A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-én Lakiteleken jött létre, de csak egy évvel később, 1988. szeptember 3-án alakulhatott meg hivatalosan, majd 1989. június 24-én döntöttek a párttá alakulásról. Az MDF 1990-ben megnyerte az első szabad választásokat, s Antall József vezetésével - az FKGP-vel és a KNDP-vel koalícióban - kormányra kerültek. 1994-ben a párt 38 mandátumával a legnagyobb ellenzéki párt lett. 1998-2002-ben a párt részt vett a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban. A 2002. évi választásokon a Fidesszel közös listán indultak, s 188 mandátummal a második helyen végeztek, majd az MDF 24 mandátummal az Országgyűlés harmadik pártja lett. 2006-ban éppen átlépték a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot, s 11 mandátumot szereztek. A kilépések nyomán a frakció 2009-ben megszűnt, s a képviselők függetlenként dolgoztak tovább.
   
A párt elnökei: Bíró Zoltán (ügyvezető elnök 1987-1989), Antall József (1989-1993,) Für Lajos (1994-1996), Lezsák Sándor (1996-1999), majd 1999 óta Dávid Ibolya. Az MDF tagja az Európai Kereszténydemokrata Szövetségnek, az Európai Demokratikus Szövetségnek, valamint a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek. 

A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-én Lakiteleken jött létre, de csak egy évvel később, 1988. szeptember 3-án alakulhatott meg hivatalosan, majd 1989. június 24-én döntöttek a párttá alakulásról. Az MDF 1990-ben megnyerte az első szabad választásokat, s Antall József vezetésével - az FKGP-vel és a KNDP-vel koalícióban - kormányra kerültek. 1994-ben a párt 38 mandátumával a legnagyobb ellenzéki párt lett. 1998-2002-ben a párt részt vett a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban. A 2002. évi választásokon a Fidesszel közös listán indultak, s 188 mandátummal a második helyen végeztek, majd az MDF 24 mandátummal az Országgyűlés harmadik pártja lett. 2006-ban éppen átlépték a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot, s 11 mandátumot szereztek. A kilépések nyomán a frakció 2009-ben megszűnt, s a képviselők függetlenként dolgoztak tovább.
   
A párt elnökei: Bíró Zoltán (ügyvezető elnök 1987-1989), Antall József (1989-1993,) Für Lajos (1994-1996), Lezsák Sándor (1996-1999), majd 1999 óta Dávid Ibolya. Az MDF tagja az Európai Kereszténydemokrata Szövetségnek, az Európai Demokratikus Szövetségnek, valamint a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek. 

A Magyar Demokrata Fórum 1987. szeptember 27-én Lakiteleken jött létre, de csak egy évvel később, 1988. szeptember 3-án alakulhatott meg hivatalosan, majd 1989. június 24-én döntöttek a párttá alakulásról. Az MDF 1990-ben megnyerte az első szabad választásokat, s Antall József vezetésével - az FKGP-vel és a KNDP-vel koalícióban - kormányra kerültek. 1994-ben a párt 38 mandátumával a legnagyobb ellenzéki párt lett. 1998-2002-ben a párt részt vett a Fidesz-FKGP-MDF koalíciós kormányban. A 2002. évi választásokon a Fidesszel közös listán indultak, s 188 mandátummal a második helyen végeztek, majd az MDF 24 mandátummal az Országgyűlés harmadik pártja lett. 2006-ban éppen átlépték a parlamentbe jutáshoz szükséges 5 százalékot, s 11 mandátumot szereztek. A kilépések nyomán a frakció 2009-ben megszűnt, s a képviselők függetlenként dolgoztak tovább.
   
A párt elnökei: Bíró Zoltán (ügyvezető elnök 1987-1989), Antall József (1989-1993,) Für Lajos (1994-1996), Lezsák Sándor (1996-1999), majd 1999 óta Dávid Ibolya. Az MDF tagja az Európai Kereszténydemokrata Szövetségnek, az Európai Demokratikus Szövetségnek, valamint a Nemzetközi Demokrata Szövetségnek. 

OLDALTÖRÉS: 8. MSZP

 A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én alakult meg, miután az MSZMP XIV. kongresszusán az állampártból kivált reformerők új pártot alapítottak. Az október 7-i I. kongresszuson Nyers Rezsőt választották elnökké, majd 1990-98 között Horn Gyula volt a párt elnöke. Az 1990. évi választásokon az MSZP 33 mandátumot szerzett, és ellenzékben politizált. Az 1994-es parlamenti választáson abszolút győzelmet aratott: 209 mandátumot ért el, majd Horn Gyula elnökletével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult. A párt az 1998-as választások után - 134 mandátummal - a legnagyobb ellenzéki párt lett. 2002-ben 178 mandátumot szereztek, s az SZDSZ-szel koalíciós kormányt alakítottak. 2006-ban 190 mandátummal ismét győztek, és újra MSZP-SZDSZ koalíciós kabinet alakult. A koalícióból 2008. május 1-jétől a szabaddemokraták kiléptek, ettől kezdve az MSZP kisebbségben kormányoz.
   
1998-tól a párt elnökei voltak: Kovács László (1998-2004), Hiller István (2004-2007), Gyurcsány Ferenc (2007-2009), majd 2009 óta Lendvai Ildikó. A párt teljes jogú tagja a Szocialista Internacionálénak, valamint az Európai Szocialisták Párjának.

 A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én alakult meg, miután az MSZMP XIV. kongresszusán az állampártból kivált reformerők új pártot alapítottak. Az október 7-i I. kongresszuson Nyers Rezsőt választották elnökké, majd 1990-98 között Horn Gyula volt a párt elnöke. Az 1990. évi választásokon az MSZP 33 mandátumot szerzett, és ellenzékben politizált. Az 1994-es parlamenti választáson abszolút győzelmet aratott: 209 mandátumot ért el, majd Horn Gyula elnökletével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult. A párt az 1998-as választások után - 134 mandátummal - a legnagyobb ellenzéki párt lett. 2002-ben 178 mandátumot szereztek, s az SZDSZ-szel koalíciós kormányt alakítottak. 2006-ban 190 mandátummal ismét győztek, és újra MSZP-SZDSZ koalíciós kabinet alakult. A koalícióból 2008. május 1-jétől a szabaddemokraták kiléptek, ettől kezdve az MSZP kisebbségben kormányoz.
   
1998-tól a párt elnökei voltak: Kovács László (1998-2004), Hiller István (2004-2007), Gyurcsány Ferenc (2007-2009), majd 2009 óta Lendvai Ildikó. A párt teljes jogú tagja a Szocialista Internacionálénak, valamint az Európai Szocialisták Párjának.

 A Magyar Szocialista Párt (MSZP) 1989. október 7-én alakult meg, miután az MSZMP XIV. kongresszusán az állampártból kivált reformerők új pártot alapítottak. Az október 7-i I. kongresszuson Nyers Rezsőt választották elnökké, majd 1990-98 között Horn Gyula volt a párt elnöke. Az 1990. évi választásokon az MSZP 33 mandátumot szerzett, és ellenzékben politizált. Az 1994-es parlamenti választáson abszolút győzelmet aratott: 209 mandátumot ért el, majd Horn Gyula elnökletével MSZP-SZDSZ koalíciós kormány alakult. A párt az 1998-as választások után - 134 mandátummal - a legnagyobb ellenzéki párt lett. 2002-ben 178 mandátumot szereztek, s az SZDSZ-szel koalíciós kormányt alakítottak. 2006-ban 190 mandátummal ismét győztek, és újra MSZP-SZDSZ koalíciós kabinet alakult. A koalícióból 2008. május 1-jétől a szabaddemokraták kiléptek, ettől kezdve az MSZP kisebbségben kormányoz.
   
1998-tól a párt elnökei voltak: Kovács László (1998-2004), Hiller István (2004-2007), Gyurcsány Ferenc (2007-2009), majd 2009 óta Lendvai Ildikó. A párt teljes jogú tagja a Szocialista Internacionálénak, valamint az Európai Szocialisták Párjának.