A legjobb befektetés: megelőzni a bajt

Ha megfelelő technológiát és védőeszközt használunk, ha megfelelőek a munkakörülmények, el lehet kerülni a bajt. Ez nemcsak munkabiztonsági, hanem munkaszervezési kérdés. Ahol foglalkozási megbetegedés alakul ki, ott a körülmények nem megfelelők. Vannak fizikai kockázati tényezők, kémiai (például rákkeltő anyagok) és biológiai (baktériumok, vírusok) kockázati tényezők, illetve, amire sokan nem is gondolnak, hogy a foglalkozás egészségügy témakörébe tartozik: pszicho-szociális tényezők a különféle stresszfélék következtében. Ez az egyik fő kutatási irány. Amikor a lélek nem bírja a terhet, ráteszi a testre. Magyarországon 500-800 ilyen megbetegedést jelentenek be évente. A valóságban ennél biztosan több van - tudjuk meg Felszegi Sárától, aki a NYME Savaria Egyetemi Központ docense. Részt vesz a munkahelyi egészségfejlesztő képzésben, amely alapszakon is van és szakirányú továbbképzési formában is. Utóbbiból most végzett az első évfolyam. Eddig hetvenen szereztek itt ilyen jellegű végzettséget, ketten tudtak elhelyezkedni ebben a feladatkörben cégeknél. Az államvizsgájuk után beszélgettünk.

- Az országban elsőként hoztam létre Miskolcon 1995-ben egy foglalkozás egészségügyi központot - meséli Felszegi Sára a kezdetekről. - Ez egy alapszolgáltatási forma, ahol munka higiénés szakember, ergonómus, toxikológus, pszichológus, ideggyógyász, szemész együtt van. A kis cégek nem tudnak fenntartani egy orvost, de az ottani dolgozóknak is ugyanolyan szintű ellátás kell. A központ szolgáltatásának éves díja van. Szakembereink kijárnak a helyszínekre, évente elkészítik illetve felülbírálják a kockázatbecslést. Az egészségfejlesztési programot az határozza meg, milyen kockázati tényezők, milyen jellemző megbetegedések (például magas vérnyomás, ideggyógyászati, mozgásszervi betegség) alakulnak ki egy-egy munkahelyen.

A kockázati tényezőknek (zaj, vegyszerek, stressz, ergonómia tényezők a képernyős munkahelyeken) egészségkárosító hatása van. Mindez felveti a munkabiztonság és a foglalkozás egészségügy új kérdéseit. (Az utóbbit 1990 előtt üzemi egészségügynek hívták, élén az üzemorvossal.) 1993-ban megszületett a munkavédelmi törvény. Az üzemorvos munkaidejének 90 százalékában gyógyítással, 10 százalékban megelőzéssel foglalkozott. A foglalkozás-egészségügy célja a prevenció. A megelőzésre sokkal kevesebb pénzt kell fordítani, mint a gyógyításra.

A munkavédelem kiemelt fontosságú, minden más üzleti kategóriánál előbbre való nálunk. Célunk, hogy az embereink egészségesen távozzanak haza a családjukhoz. Ez a szempont akár az elvárt darabszámot is megelőzi indokolt esetben - mondja Légrádi Edit, a szentgotthárdi Opel gyár szóvivője. - A törvényi előírásoknak megfelelünk, nem keresünk kibúvókat. Az ellenőrzés rendszere szervezett, a gyártó és irodai területeken is képviselve van. A vezetőség minden tagja felelős 1-1 fontosabb munkavédelmi témáért, melyet havi szinten áttekint és a státuszról beszámol a többieknek. A dolgozók rendszeresen kapnak tréningeket, a konzultáció lehetősége folyamatos. A foglalkozás egészségügyi szolgáltatást külső szolgáltató látja el szakképzett orvossal és asszisztenciával a hét munkanapjain.

Az eredmény, amire a cég büszke: 2001. január 12-én volt az utolsó munkanapkieséssel járó baleset; az sem okozott maradandó károsodást.

Egész Európában, de az egész világon is ez az egyik legkiemeltebb terület, amit a menedzsment figyel - szögezi le Jámbor Zoltán, a Delphi európai HR szóvivője. - A cél a munkahelyi baleset miatti nulla kiesett nap. Komoly jelentési rendszer szolgál arra, hogy a cégvezetőség értesüljön minden balesetről, intézkedésről. Ha egy telephelyen előfordul baleset, megosztjuk a többi céggel, hogy küszöböljék ki azt a kockázatot. Elemezzük a kvázi-baleseteket is, amik megtörténhetnének. A vezetőknek kötelező végigjárni heti egy-két alkalommal az üzem területeit. Minden apró tűnő részletre figyelünk, például egy asztal alól kilógó kábel is okozhat balesetet. Veszélyforrás-térképek vannak a területeinken. Az iparban a Delphi az egyik legbiztonságosabb munkahely.