Lapszemle: Viktornak nehéz lesz

Ha Magyarország nem kapcsol nagyobb sebességre, szomszédjai újra messze lehagyhatják a reformok terén - írja az Új Szó című szlovákiai magyar napilap keddi kommentárjában.

"Ami Orbán Viktornak nehézség, az ebben az esetben az országnak jó lehetőség – feltéve, ha a magyar kormány beszáll a reformversenybe" - véli Gál Zsolt, a Viktornak nehéz lesz című írás szerzője. Szerinte látszólag könnyebb lett volna Budapest helyzete, ha a visegrádi szomszédságban a populisták győzelmét hozzák a választások. 

"Tudjuk, nem így lett, Prágában jobboldali győzelem született, méghozzá Magyarországon elképzelhetetlen jelszavakkal és programokkal (pl. költségvetési felelősség, tandíj, a szociális juttatások 10%-os csökkentése, nyugdíjak átmeneti befagyasztása). Ezután Szlovákiában nyertek a jobbközép erők, amelyek ha csak a 2002 és 2006 közötti reformáradat felének, harmadának megfelelő változást hajtanak végre, máris túllépik azt a szintet, amit déli szomszédunknál elképzelni sem nagyon mernek" - írja a szerző. 

"Minden jel arra mutat, hogy a politikai változások következtében beinduló gazdasági reformok – főleg Csehországban és Szlovákiában – igencsak magasra teszik a lécet a budapesti kormánynak. Annak a kormánynak, amelynek elvileg hasonló értékrendet kellene képviselnie. A gazdaságpolitika terén azonban a Fidesz már régóta nem jobboldali (ill. csak a nevében az), az elmúlt négy évben jórészt balos, populista (nemritkán szélsőbaloldali) húrokat pengetett, és így szakadékszerű különbség van közte és a cseh, szlovák és lengyel középjobb és liberális pártok között" - jegyzi meg Gál.

Rámutat: ez utóbbiak sokszor vállaltak egy sor népszerűtlen, de a fenntartható növekedés szempontjából nélkülözhetetlen reformot (tandíj, vizitdíj, nyugdíjkorhatár-emelés, a szociális segélyek megnyirbálása), nem pedig aláírásokat gyűjtöttek vagy népszavazást támogattak ellenük. A piacban hisznek, és ezért támogatják a magánosítást, a folyton a privatizáció ellen harcoló Fidesszel szemben. És soha nem ígértek 13. nyugdíjat, amit a Fidesz nemcsak megszavazott 2002-ben (ellenzékből), hanem már 14-iket is ígért a 2006-os kampányban.

"Magyarországnak az tenne jót, ha a Fidesz is a többi visegrádi jobbközép párthoz hasonló politikába kezdene, és beszállna az alakuló reformversenybe. Ehhez mindenekelőtt két dologra volna szükség. Először is végre fel kellene hagyni azzal a mentalitással, hogy fél szemmel folyton a népszerűségi mutatókat lessük, és nem teszünk semmit, ami a választóink nemtetszését válthatja ki. Ennek többnyire az a vége, hogy a kormány nem is tesz szinte semmi hasznosat. Másodszor, lejjebb kellene venni kicsit a nagy úrhatnám gőgből, és tanulni kéne a szomszédok (versenytársak) receptjeiből, ami nem szégyen, hanem erény. A 2002 és 2006 közötti szlovákiai reformok és a 2007-es 10,6%-os rekordnövekedés közötti összefüggés például annyira egyértelmű és közeli, hogy még a gyengén látónak is majd kiveri a szemét, Budapesten mégsem sűrűn hallani a szlovák típusú reformok szükségességéről" - véli Gál.

"Mert az, hogy Magyarország 5-10 évvel összes versenytársa után végre bevezeti az egységes adót, az nem úttörő reform, hanem vészesen megkésett kötelező minimum" - záródik a kommentár.

OLDALTÖRÉS: A Neue Zürcher Zeitung cikke a magyar belpolitikáról

A Neue Zürcher Zeitung cikke a magyar belpolitikáról

A Fidesz megerősíti hatalmát címmel közölt hosszú írást kedden a Neue Zürcher Zeitung (NZZ) a magyar belpolitikai helyzetről.

Alig két hónap telt el azóta, hogy a nemzeti konzervatív Fidesz kiszorította a hatalomból a diszkreditálódott szocialistákat és példátlan hatalmi helyzetre tett szert - írta a tudósító. Meglátása szerint a párt gyakorlatilag ellenzék nélkül kormányoz.

"Mindegy, mit mondunk, az emberek nem hiszik el" - mondta a tekintélyes svájci napilapnak Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselő. A párt irányt vesztett és megosztott, a tagság folyamatosan fogy - mondja. Sürgősen generációváltásra van szüksége az MSZP-nek, ezért a 36 éves Mesterházy Attila pártelnökké választása jelzés értékű.

Ám a szocialistáknak éveken át a kezükben volt a lehetőség, és eljátszották azt - tette hozzá a tudósító. Meglehetősen üresen hangzik tehát - vélekedett - , amikor a képviselő az új kormány "korlátlan hatalmát" teljesen elfogadhatatlannak nevezi és igazságtalannak, hogy a Fidesz a szavazatok 53 százalékával 68 százalékos parlamenti többséghez jutott.

A magyar parlament épületét a londoni parlament "közel méretarányos másaként" írja le. A brit kormány és az ellenzék közti "fékek és ellensúlyok" rendszere azonban Budapesten jelenleg hiányzik. Az ellenzék nem csak létszámát tekintve gyenge, de teljesen hatástalan is. "Csaknem úgy tűnik, hogy Magyarország Orbán Viktor alatt a többpártrendszer eltörlése felé halad" - írta. A legnagyobb ellenzéki párt, az MSZP gyengélkedik, a két új parlamenti párt, a Jobbik és az LMP erőtlen. A "jobbszélen" elhelyezkedő riválisának a Fidesz kifogta a szelet a vitorlájából a kettős állampolgárságról és a nemzeti összetartozás napjáról szóló törvényekkel és a parlament létszámának csökkentésével. "Legnagyobb politikai vetélytársának ezzel már az első körben mattot adott" Orbán Viktor - írta a lap.

Orbán részéről stratégiai szempontból a legfontosabb sakkhúzást a személyi intézkedések képviselik, ezek tulajdonképpen a szocialisták exponenseitől való "megtisztítást" jelentik - írta a lap. Felidézte többek között a kormánytisztviselők elbocsátásáról szóló törvényt és az alkotmánybírák választási szabályainak módosítását. Úgy látja, ez utóbbi lehetővé teszi a Fidesz számára, hogy a jövőben meghatározza az alkotmánybíróság összetételét. Orbán Viktor "legnagyobb sakkhúzása" a lap szerint, hogy "a hozzá lojális" Schmitt Pált államfővé választatta. Senki sem kételkedhet komolyan abban, hogy Schmitt "zokszó nélkül" alá fogja írni a Fidesz-többség által meghozott törvényeket és alkotmánymódosításokat, ellentétben elődjével, Sólyom Lászlóval, aki gyakran visszaküldte a parlamentnek a meghozott törvényeket - írta a tudósító.
 
Az alkotmány tervezett módosításával kapcsolatban rámutatott: makacsul tartja magát az a szóbeszéd, hogy Orbán Viktor az új alkotmánnyal elnöki rendszert akar létrehozni, hogy aztán széles jogkörökkel rendelkező elnök váljon belőle. Mindenesetre ez egyelőre csak találgatás - tette hozzá.

A miniszterelnök eddig minden energiáját hatalma megerősítésére fordította, igazi kormányzást azonban eddig nem végzett - vélekedett Lengyel László politológus. Minden bizonnyal a közeljövőben sem fog - tette hozzá a szerző. Októberben önkormányzati választások lesznek, és addig nem várható egy sem a "népszerűtlen gazdasági intézkedések" közül, amelyeket belátható időn belül meg kell hoznia a kormánynak. A csalódottság és az elégedetlenség a Jobbik kezére játszana és a "jobboldali szélsőségeseknek" biztosítana eredményeket a választáson - írta a lap.

A szerző felkereste a Lehet Más a Politika (LMP) párt központját is. Úgy tűnik, a párt, akárcsak lépcsőházukban a lift, "elakadt az emeletek között", "valahol a zöld-alternatív, a liberális, a konzervatív és a globalizációellenes értékrendek között" - fogalmazott. Egy egységes politikai program kevéssé kivehető náluk, gyors felemelkedésük mégis figyelemre méltó. A jelek szerint mindenesetre nemigen áll készen arra az LMP, hogy betöltse egy "alternatív ellenzék" szerepét egy túlerőben lévő nemzeti konzervatív kormánnyal szemben - vélekedett a Neue Zürcher Zeitung.