Kockázati közösségben

Mindezt dr. Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára fogalmazta meg a Veszprém Megyei Kereskedelmi és Iparkamara által szervezett veszp- rémi gazdasági fórumon, amely rendezvény mellé a Pannon Lapok Társasága is társul szegődött. Ilyen és ehhez hasonlóan meglepő kijelentést többet is tett az államtitkár, amikor a megyei gazdasági fórumon elemezte hazánk jelenlegi helyzetét s bemutatta a kormány gazdasági programját.

Kifejtette, csak a versenyképes gazdaság vihet előre bennünket. Ennek érdekében rengeteg feladat áll előttünk: a kiszámítható üzleti környezet megteremtése; a bürokrácia lebontása, a korrupció felszámolása; a finanszírozás köny-nyű elérhetősége; az innovatív szemlélet elterjesztése; átlátható, egyszerű és kiszámítható adórendszer; valamint a makrogazdasági stabilitás megteremtése. Az államtitkár szerint a nemzetközi versenyképességi rangsorokban sok pozíciót vesztettünk az elmúlt nyolc évben. A problémás területek az intézményi környezet és bürokrácia, a munkaerőpiac, az adórendszer, a fiskális politika, a pénzügyi piacok és finanszírozás.

Az államtitkár kifejtette, a tavalyi 3,9 százalékos pénzforgalmi szemléletű hiány trükkök sorozata segítségével állt elő. 23 milliárdot a költségvetési vagyonnal kapcsolatos befizetésekből előrehoztak 2009-re. 30 milliárddal több zárjegyvásárlást ugyancsak előrehoztak a tavalyi évre. 18,8 milliárd forint áfa- visszafizetési kötelezettséget viszont áttoltak 2010-re.

Növelték a bevételeket a magán-nyugdíjpénztári tagok állami nyugdíjrendszerbe történő visszalépésével, ami 26,3 milliárd forintot jelentett. Mindezzel együtt a jelenlegi kormány 300 milliárdos hiányt örökölt elődjétől, amire azonnali választ kellett adni, hogy ezt kordában tudják tartani ezt a költségvetési hiányok lefaragásában (120 milliárd), illetve a bankadóban (200 milliárd) vélték megtalálni.

Magyarország vállalta, hogy ez év végére 3,8, jövőre pedig három százalékra szorítják le az államháztartási hiányt. Dr. Cséfalvay Zoltán jelezte, az első olyan kormány lesznek, amelyik meg is tartja az adott szavát. Ugyanakkor megjegyezte, ezekkel az értékekkel az unió 27 országában a top 5-be kerülünk, ami azért nem kis teljesítmény. A kormány ezért meg is tesz mindent. Nem azért kell kordában tartani az államháztartási hiányt, mert ezt követeli tőlünk az IMF, hanem azért, mert ez mindannyiunk érdeke.

Hozzátette, a jövő évi célok teljesüléséhez az is kell, hogy a jelenlegi, pár tizedes gazdasági növekedés legalább 2,5 százalékos legyen. Ennek érdekében meg kell erősíteni a vállalkozásokat. A fejlődés legfőbb akadálya maga az állam, amely nem segíti kellőképpen és hatékonyan a gazdaság szereplőit. A versenyképességi rangsorban hazánk 2002 óta folyamatosan zuhan, ez a folyamat mielőbb és radikálisan megállítandó. A fentiekre a kormányprogramban és az Új Széchenyi-terv keretein belül nyújtanak megoldási javaslatokat. A miniszterelnök által vállalt egymillió munkahely megteremtése nem a kormány, hanem a vállalkozó(k) feladata, de ehhez hathatós kormányzati segítségre van szükségük, amit meg is kapnak.

Az államtitkár sorra vette, mely intézkedések járulhatnak hozzá leginkább a versenyképesség növeléséhez. Elsőként kiszámítható üzleti környezetet kell teremteni. Ha az üzleti környezet lehetővé teszi, azonnal adót kell csökkenteni, a jelenlegi adóterheléssel egy magyar vállalkozás nem lehet versenyképes. Éppen ezért a meglévő 58-féle adónemből a Fidesz-kormány tízet már első körben megszüntetésre ítélt. Az államtitkár 1220 közötti adónemet tart elfogadhatónak. Ugyanakkor az adószint csökkentésébe is belefogtak, a társasági adót 19-ről tíz százalékra mérsékelték.

Amely adó nem létezik, ahhoz nem kell adminisztráció sem, tehát ezzel a bürokrácia csökkentéséhez ugyancsak hozzájárultak. Egy számítás szerint hazánkban a vállalkozások éves adminisztrációs költsége 2800 milliárd forint, vagyis a GDP 10,1 százaléka: horribilis összeg. Egy olyan bürokratikus országban, mint Németország vagy Anglia, ez a szint három százalék körül mozog. Ezt a terhet nem lehet cipelni, ezért a vállalkozók adminisztratív terheinek megfelezését tűzték ki célul. Hazánkban a korrupció is burjánzik, amit sürgősen vissza kell szorítani. Fejlett országokban ezt korrupciós adónak hívják, hiszen ha az ebből származó bevétel kiesik, azt valaki más megfizeti. Kiszámítható szabályozási környezetet kívánnak teremteni.

Hazánk makropályájáról szólva leszögezte, a külső körülmények rendkívül gyorsan változtak, az előző kormány csak sodródott az eseményekkel. Az ország szuverenitását feladva az IMF által javasolt intézkedések és várakozások váltak a gazdaságpolitika sarokkövévé. Egyik legnyitottabb ország lévén, az exportszektorhoz kapcsolódó feldolgozóipar húzta vissza a növekedést, jelentős foglalkoztatási áldozatot is okozva  jelen helyzetben a kormány nem tudta beindítani a stabilizátorokat, a puskaport a háború előtt ellőtte (költségvetési lazítás). Míg mások magasból zuhantak mélybe, mi a korábbi kvázi recessziós állapotból merültünk mély depresszióba. A háztartások fogyasztási kiadásai jelentősen visszaestek, még a reálbérveszteség által indokolt szintnél is jobban.

A bruttó külső adósságunk a 2002-es 54,4 százalékos szintről 2009-re 140,5 százalékra nőtt. Az államadósságunk meghaladta a 70 százalékot. Mind a háztartások, mind az államháztartás jelentős eladósodása jórészt devizában történt, így az év eleji rendkívül gyenge árfolyam kimagasló mértékben növelte adósságállományunkat és törlesztési terheinket. A háztartások törlesztési terhét tovább növelte az országkockázati felárra hivatkozó bankok jelentős törlesztőrészlet-emelése.

A munkaerőpiacon a vállalkozások gyors leépítései jelentősen növelték a munkanélküliséget, egészen a rég nem látott, tíz százalék feletti tartományig. Az alacsony foglalkoztatottsággal kombinálva nemzetközi eltérésünk igen jelentőssé vált (a foglalkoztatás 2,5 százalékkal csökkent). A munkaerő-piaci alap kiadási oldala így jelentősen megnőtt. A jelenség elsősorban a fejlettebb, nyugat-magyarországi régiókat érintette. Az Út a munkához program elhibázott stratégiával a köz- szférába terelte az elhelyezkedni nem tudó embereket.

A közszférában foglalkoztatottak száma több mint 40 ezerrel nőtt 2009-ben, elsősorban az Út a munkához programnak köszönhetően. Az átlagbérek a közszférában 7,9 százalékkal csökkentek. Az önkormányzatok bevételei 2009-ben tovább csökkentek, hét százalékkal az előző évhez képest. A szféra deficitje, így adóssága jelentősen megnőtt. Az utóbbi évek adósságnövekedését elsősorban a folyamatos forráselvonás okozta.

A hazai és uniós támogatási forrásokhoz való hozzáférés egyszerűsítését szintén fontosnak tartotta. Megemlítette, a 200713-as pénzügyi ciklusban nyújtandó uniós támogatásokból a jelenlegi kormánynak már csak 1800 milliárd forint maradt. Míg korábban az uniós pénzek 16 százaléka fordítódott közvetlenül gazdaságfejlesztésre, addig ők a Széchenyi-tervben új alapokra helyezik az EU-s források elosztását: a meglévő pénz felét erre a célra kívánják felhasználni. Végezetül megjegyezte, egy angol szemlélet szerint a vállalkozók a nemzet jólétének megteremtői. Dr. Cséfalvay Zoltán szeretné, ha ez a hozzáállás idehaza is testet öltene.

Sok szempontból a sor végén állunk

A The World Economic Forum (WEF) 2010 2011-es felmérésének eredménye siralmas képet mutat. Az összes vizsgált tényező (111) közül hazánk sokban kedvezőtlen pozíciót ért el a 139 országot felvonultató listán. A legrosszabb tíz kategóriában elért helyezésünk: az adórendszer kiterjedtsége és hatékonysága (138. helyezés); kormányzati szabályozási terhek (134.); bizalom a politikusokban (128.); kormányzati költések pazarlósága (126.); államadósság (126.); teljes adóterhelés (115.); részvénypiacon való finanszírozhatóság (111.); pénzügyi szolgáltatások megfizethetősége (110.); cégek etikai viselkedése (105.); kockázati tőke elérhetősége (105.).