2010.10.14. 20:27
Hende: nagy zsírdarabok esnek le a NATO szervezetéről
Nagy zsírdarabok esnek le a NATO szervezetéről - jellemezte Hende Csaba honvédelmi miniszter csütörtökön Brüsszelben azokat a döntéseket, amelyek az észak-atlanti szervezet intézményrendszerének karcsúsításáról szólnak.
A miniszter felidézte Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár azon kijelentését, hogy a takarékosság és a hatékonyságnövelés jegyében tervezett intézményi összevonások és létszámcsökkentések révén "a zsírba, de nem az izomzatba" kell belevágni, sőt, ha lehet, az izomzatot lehetőség szerint erősíteni kell.
Hende beszámolt arról, hogy a védelmi miniszterek ülésén magyar részről három vonatkozást emeltek ki a NATO-képességekkel kapcsolatos nemzeti kötelezettségvállalások, illetve teljesítmények közül.
Az első a légi szállítással kapcsolatos. A miniszter emlékeztetett arra, hogy az előző kormány kilépett a helikopterfelújításra vonatkozó, úgynevezett vilniusi többnemzeti kezdeményezésből. Nyáron az új kormány úgy döntött, hogy Magyarország visszalép ebbe a kezdeményezésbe. Ennek köszönhetően hét felújított helikopterhez jut az ország, 2012-től pedig három darab szállító helikoptert fog Afganisztánba telepíteni.
A másik terület a rögtönzött robbanóeszközök elleni küzdelem. Magyarország a kiképzésben vállal feladatokat: a szentendrei központi kiképző bázison már több tanfolyamot szerveztek. Magyarország az ilyen képzés akkreditált módszertani központjává kíván válni a NATO- belül.
Végezetül Hende Csaba elmondta, hogy Szolnokon nemzetközi fizetős alaptanfolyamot hoztak létre az úgynevezett különleges műveletek oktatására, és az Egyesült Államok azt ígérte, hogy felszereléssel támogatni fogja ezt a kezdeményezést.
OLDALTÖRÉS: Martonyi: be kell építeni a NATO rendszerébe a rakétavédelmet
Martonyi: be kell építeni a NATO rendszerébe a rakétavédelmet
Martonyi: be kell építeni a NATO rendszerébe a rakétavédelmet
Martonyi: be kell építeni a NATO rendszerébe a rakétavédelmet
Be kell építeni a NATO rendszerébe az európai rakétavédelmet - foglalt állást Martonyi János magyar külügyminiszter csütörtökön Brüsszelben, az észak-atlanti szervezet külügy- és védelmi minisztereinek együttes tanácskozásán, újságíróknak nyilatkozva.
Fontosnak mondta, hogy megértessék a közvéleménnyel: a rakétatámadás eshetősége nem holnap fenyeget ugyan, de a NATO új, hosszú évekre szóló stratégiájának fel kell készülnie e potenciális veszélyhelyzet kezelésére, ezért van szükség az európai rakétavédelem kiépítésére.
Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár elképzelései szerint a csapatok védelmét már ma is szolgáló, meglévő rakétavédelmi rendszereket elviselhető költséggel össze lehetne kapcsolni és tovább lehetne fejleszteni úgy, hogy az Európa gyakorlatilag teljes lakott területét oltalmazza. Ehhez a katonai infrastruktúra zömét az Egyesült Államok adná, de a védelmi rendszerbe az oroszok is bekapcsolódhatnának.
A rakétavédelem tervéről a NATO november 19-20-i lisszaboni csúcstalálkozóján kívánnak hivatalosan dönteni. A csütörtöki miniszteri tanácskozások nyomán világossá vált, hogy a szövetség egyes tagjai részéről nem is annyira a rakétavédelem helyeslését illetően van némi bizonytalanság, hanem annak megítélésében, hogy a rakétavédelem kifejlesztésével párhuzamosan rá kell-e lépnie a NATO-nak az Európában tárolt amerikai nukleáris fegyverek fokozatos kivonásának útjára.
Németország erre igenlő választ szeretne adni, és Guido Westerwelle német külügyminiszter most arról beszélt, hogy a lisszaboni csúcsot a leszerelés jegyében kell megrendezni. Hervé Morin francia védelmi miniszter szerint azonban a rakétavédelem semmiképpen nem helyettesítheti, legfeljebb kiegészítheti a nukleáris elrettentést. Franco Frattini, az olasz diplomácia irányítója úgy vélekedett: a franciákat aggasztja, hogy a fokozatos nukleáris leszerelés általános tendenciájának kibontakozása esetén csökkenne azon államok súlya, amelyek atomütőerőt tartanak fenn.
A lisszaboni csúcs másik fő témáját, a NATO stratégiai koncepciójának a tervezetét is megvitatták a csütörtöki brüsszeli miniszteri tanácskozáson. Martonyi János elmondta, hogy az új, elfogadandó koncepció az egyensúlyokra épül, több értelemben is.
Egyensúly van abban, hogy a koncepciótervezet egyfelől megőrzi a NATO hagyományos alapfunkcióját - a tagállamok megvédését támadás ellen -, másfelől kezelni kívánja a nem hagyományos, újszerű biztonsági kockázatokat is. Ugyanígy egyensúlyelemként fogható fel, hogy megmarad a szervezet védelempolitikai jellege, de az új koncepció szintén megfogalmazza a más nemzetközi szervezetekkel partneri kapcsolatokra való törekvés célkitűzését.
