Milliárdok nyomában: vizsgálóbizottság tekinti át a MÁV nyolcéves gazdálkodását

Az Országgyűlés 346 igen szavazattal nem és tartózkodás nélkül fogadta el kedden azt a Kovács Zoltán (Fidesz) és Latorczai János (KDNP) által jegyzett határozati javaslatot, amelyben a két képviselő azt indítványozta: a parlament hozzon létre egy hattagú vizsgálóbizottságot a MÁV Zrt. jelenlegi gazdasági helyzetéhez vezető nyolcéves - kiemelten a MÁV Zrt. szerkezetátalakítással és a leánytársaságok privatizációjával összefüggő - döntéssorzat teljes körű feltárására.
   
A két képviselő szerint tucatnyi kérdést kell tisztázni, így azt, hogy miként alakult a MÁV csoport gazdálkodása 2002-2010 között. Szerintük vizsgálni kell a MÁV tevékenységeit leánytársaságokba kiszervező döntések előkészítését és tartalmát, többek között azt, hogy a döntésekben milyen szerepet játszott, hogy az állami tulajdonú társasági vagyonelemek és tevékenységek kiszervezésével kikerülhető az országgyűlési kontroll.
   
A kormánypártok feltárnák azt is, hogy miként hat a MÁV szerkezetátalakítása az állami vagyonra; milyen döntések előzték meg a MÁV-nál a leánytársaságok privatizációját; megtörtént-e, és ha igen, hogyan, a leánytársaságok privatizációt megelőző vagyon értékelése, becslése; készült-e hatástanulmány, elemzés, és ha igen, milyen tartalommal arról, hogy milyen hatással lesz a tartósan veszteséges állami társaságra a vagyonelemek kiszervezése, majd privatizációja.
   
A testület azzal is foglalkozik majd, hogy mi történt a privatizált leánytársaságokért kapott ellenértékkel; milyen hatása volt a MÁV eredményére, a tartósan veszteséges gazdálkodásra a szerkezetátalakítás és a későbbi privatizáció; a MÁV szerkezetátalakítását követően kialakult szervezeti és működési rendszer biztosította-e a korábban kiszervezett feladatok ellátását.
   
Kérdés az is - sorolják az előterjesztők, hogy származott-e mérhető gazdasági előnye a MÁV-nak a kiszervezésből; milyen a privatizációt követően kialakult tulajdonosi szerkezet; minősülhet-e a kiszervezés a privatizációs törvény megkerülésének, az állami vagyon törvénytelen értékesítésének.
   
A bizottság hat tagja közül kettőt delegál a Fidesz, a többi frakció egyet-egyet; az elnököt a kormánypártok adják.
   
A bizottság a megalakulását követő fél évig dolgozik, munkája végén jelentést készít és javaslatot tesz a megteendő intézkedésekre.
   
Az indoklás szerint a MÁV Cargo Zrt. leánytársaság 2008-as privatizációjával nyílt meg a lehetőség arra, hogy - azt kivonva azt az állami tulajdon köréből - nem a privatizációs törvény előírásainak megfelelően, az Országgyűlés jóváhagyásával, hanem a törvény megkerülésével történhessen meg a magánosítás. Feltételezhető - írták az előterjesztők -, hogy  mind az állam, mind a MÁV csoport vagyona indokolatlanul csökkent.