Egyre többen olvasnak bulvárt

A szakember hangsúlyozta: a nyomtatott bulvár piacán a nagy áttörés 1998-ban történt, amikor a három legolvasottabb napilap közül kettő már bulvárlap volt.
   
Közlése szerint az Ipsos a fogyasztók korcsoportváltozását is vizsgálta a nyomtatott bulvárlapok terén. Míg 2003-ban a fiatalabb korcsoportokba tartozók és az alacsonyabb végzettségűek, az idén már a felsőbb végzettséggel rendelkezők és az idősebbek olvasnak inkább bulvárlapokat. A felmérés kimutatta, hogy a bulvárt kedvelők, az azt nem kedvelők és az az iránt közömbösek tábora nagyjából egyenlő Magyarországon.
   
A bulvárt kedvelők előszeretettel olvasnak sztármagazinokat, női lapokat, és egyben intenzív internetezők is. A bulvárt nem kedvelők inkább a közéleti lapok felé fordulnak és átlagos internetfogyasztóknak minősülnek. Továbbá minél több bulvárt olvas valaki, annál inkább szeret informálódni a televízióból, az internetről - mondta Melles Katalin, hozzátéve, ez jó hír kell, hogy legyen a nyomtatott lapok piaca számára.
   
A bulvár köszöni, jól van - mondta előadásában Kovács Márton, az Ipsos Hungary másik kutatója, rámutatva ezzel arra, hogy bár a bulvártartalmak internetes fogyasztóinak köre már nem bővül, de azok, akik fogyasztják, egyre több időt fognak eltölteni bulvárhírek olvasásával.
   
Máth András, a Ringier lapkiadó vállalat kutatási igazgatója azt mondta: a legnagyobb, országos bulvár napilapok olvasottsága 2007-ig bővült, de azóta stabilan tartják olvasottságukat. Rámutatott arra: a hazai bulvárpiac kiépülésével párhuzamosan a hirdető cégek is fokozatosan megkedvelték a bulvárfelületeket, mivel számukra ez a fajta médium nagy olvasói tömeget és biztos elérést jelent.
   
A konferencián lapkiadók, szerkesztőségek, televíziók, médiaügynökségek és hírportálok képviselői osztják meg nézetüket a hazai bulvárpiac helyzetéről.