Egy nehéz nap krónikája: Orbánt a médiatörvény miatt támadták Strasbourgban

Elvben ma a következő fél év EU-s törvényalkotásának programjáról kellene vitázniuk a képviselőknek Orbán Viktorral. Mégis úgy tűnik, hogy sokan a magyar médiatörvénnyel kívánnak foglalkozni, írta helyszíni tudósításában a hvg.hu.

A hvg.hu-nak nyilatkozó források szerint a szerdai strasbourgi plenáris ülés napirendje kapcsán az is felmerült, hogy az eredeti tervekkel szemben - vagyis a magyar soros elnökség terveinek bemutatása helyett, illetve mellett - tartsanak két vitát: külön a médiatörvényről és a prioritásokról. S noha az elképzelést közben a két legnagyobb erő, a néppártiak és a szocialisták elutasították, az ötlet jól mutatja, hogy év eleje óta a magyar belpolitikai téma foglyává vált az uniós politikai aréna.

A hvg.hu úgy értesült, hogy Orbán kedd délutáni strasbourgi érkezése óta a médiatörvény megváltoztatásának ígéretével járta körbe az EP-frakcióvezetőket. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke úgy nyilatkozott, hogy már a következő napokban megérkezik Budapestre az EU végrehajtó testületének részletes elemzése a médiatörvény kapcsán. Ráadásul német néppárti források tudni vélik, hogy Orbán azért is kénytelen a médiatörvény kapcsán kompromisszumot kötni, mert saját EP-s párttársai sem állnak sziklaszilárdan mögötte az ügyben.

Leragasztott szájjal tiltakoztak Orbán beszéde előtt

Leragasztott szájú képviselők tiltakoztak az Orbán-beszéd startján a médiatörvény ellen. "Otthon érzem magam itt, a magyar parlamentben is megszokott performanszok miatt" - kommentált Orbán. Orbán Viktor arra kérte a képviselőket, hogy ne keverjék össze a magyar belpolitikával kapcsolatos véleményüket és akcióikat és a soros EU-elnökséggel kapcsolatos ügyekkel.

"Én természetesen készen állok a harcra" - mondta a kormányfő a médiatörvénnyel kapcsolatos kritikákra utalva, de hozzátette, hogy a magyar belügyek uniós ügyekkel való összekeverését az EU is megszenvedheti. Megismételte, amit Barroso korábbi budapesti látogatása során is elmondott: nem tekinti "szkanderezésnek" a médiatörvénnyel kapcsolatos ellentéteket.

A beszédben Orbán hozzátette, megállapodást kötött Barrosóval: a magyar kormány örömmel fogadja az építő kritikákat és  jogos aggályokat a médiatörvény kapcsán az EB-től. Kijeletette, az “antikommunista küzdelemben számíthat a magyarokra Európa”.

Barroso a magyar elnökségi célokról

José Manuel Barroso szerint történelmi pillanat, mert először lesz soros elnök Magyarország, ami a felelősségérzet erősödését kell, hogy magával hozza Magyarországon. A magyar kormány által választott Erős Európa jó jelszó az EB elnöke szerint. Barroso szerint a bizottság nagy reményt fűz az erős partneri viszonyhoz a magyarok kapcsán, a gazdasági kormányzás, az energetika és egyéb célok terén. Az idei uniós gazdasági célok kapcsán a munkahelyteremtés fontosságát hangsúlyozta.

A horvát csatlakozási tárgyalások lezárása, amelyet szeretne elérni féléve alatt Magyarország, a zágrábi kormány erős elköteleződésével képzelhető csak el - mondta Barroso. Az EB-elnök a Dunára és a romákra vonatkozó stratégia fontosságát és a mellettük szóló érveket is kiemelte. Szerinte a kohéziós politikai és a regionális támogatások költségvetési arányának védelme is kiemelt jelentőségű.

A médiatörvény kapcsán az EB elnöke azt mondta, örül Orbán hozzáállásának, hogy hajlandó szükség esetén változtatni rajta. "Magyarországot pártatlanul és obejktíven kell kezelnünk, de a politikai motívumokat sem tudjuk figyelmen kívül hagyni" - tette hozzá. “Nincs kétségem az elnökség sikere tekintetében és teljes támogatásunkról biztosítjuk az EB részéről” - mondta Barroso.

Elmondta, hogy ezen a héten a magyar hatóságokhoz fordulnak a médiatörvénnyel kapcsolatos aggályok tisztázása érdekében, a bizottság ezután, a válaszok alapján alkot véleményt a jogszabályról. A bizottsági elnök felidézte budapesti látogatását, ahol Orbántól ígéretet kapott, hogy módosítják a médiatörvényt, ha a bizottság szükségesnek látja azt.

Nem belügy a médiatörvény a szocialisták vezetője szerint

"Harcosként ismerjük önt, miniszterelnök úr" - kezdte hozzászólását Martin Schulz, az európai szocialisták vezetője, aki Horn Gyulát említette még, mint a kommunizmust lebontó, szintén “nagy magyart”. "Teljesen világos, hogy európai vitáról van szó a médiatörvény kapcsán, ahogy erre ön is utalt" - tette hozzá Schulz, aki szerint a jogszabály nem demokratikus, mert csak fideszes és hozzá közeli tagok alkotják a médiahatóság vezetését. "A sajtó ellenőrzi a kormányt és nem fordítva Európában, máshogy nem lehet" - hangsúlyozta Schulz.

Cohn-Bendit: Orbánt úton van ahhoz, hogy európai Chavez legyen

Daniel Cohn-Bendit, a zöldek képviselője felszólalásában azt mondta, a magyar miniszterelnök úton van ahhoz, hogy az európai Chavez legyen - ezzel a sokak által diktatorikus kormányzásáról ismert venezuelai elnökre utalt.

"Ma Orbán úr azon az úton van, hogy egy európai Chavez legyen, egy európai populista nacionalista, aki nem érti a demokratikus pluralizmust" - mondta a képviselő, hozzátéve: kiegyensúlyozott tájékoztatás kell, "különben hogy tárgyalunk Lukasenkóval, Kínával". "Európa éppen a totalizmussal szemben nőtt" - zárta szavait a zöld képviselő. "Nagyon szeretem a magyarokat és országot, '56-ban kézen fogva vitt a bátyám a magyar forradalom melletti tüntetésekre Párizsban. Orbán mellett voltam, ‘89-ben, azóta azonban más irányba fordult" - mondta Cohn-Bendit.

Bokros Radnótit idézte, Morvaitól elvették a szót

Bokros Lajos megszólalásában Radnótit idézte, majd beszámolt arról, hogy a médiatörvény csupán egy dolog, ami az Orbán-kormány vitatott intézkedéseit illeti. Bokros beszélt az alkotmánybíróság jogkörének csorbításáról, a költségvetési tanács megszüntetéséről, a filozófusi vitáról, a közszolgák elbocsátásáról és az alkotmánymódosítások nagy számáról.

"Meg kell mutatni, hogy emberközpontú politika is létezik Európában, nem csak olyan, amely a nagytőket szolgálja a dolgozó emberek zsebének kárára" - mondta a Jobbik képviselője, aki sok sikert kivánt "szabadságszerető hazájának". Morvai felszólalására egy viszontkérdés jött, amely szerint furcsa, hogy a szélsőjobbról támogatja a Jobbik és Morvai Orbánékat. Morvai Krisztina csupán fél percet kapott a válaszra, épphogy belekezdett beszédébe, máris elvették tőle a szót és kikapcsolták a mikrofonját.

Orbán "egy igazi ország" miniszterelnöke

"Egy igazi ország miniszterelnökét üdvözöljük" - mondta felszólalásában az euroszkeptikus EFD frakció tagja, Nigel Farage, aki az előző belga elnökséget tréfának nevezte. Hozzátette, örül, hogy a magyar kormányfő beszédében kikelt a kommunizmus ellen. “Csomó kommunista van itt, például a központosítás-párti Barroso és a kabinet”.
Indulatosak a hozzászólók, nehezen kezelhető a vita

Igazi indulatok korbácsolódnak az EP-teremben a médiatörvény mellett és ellen, az ülés vezetője igyekszik a kedélyeket csillapítani és a hozzászólásokat a magyar elnökség programja felé terelni - írja a hvg.hu helyszínen tartózkodó tudósítója.

Tőkés Camus szavait idézte

Buzek elnök szerint 20 spontán hozzászólás igényt jeleztek, de csak 5-re van tud időt adni. A sort Tőkés László kezdte, aki szerint a nyugati kommunista pártok a magyar forradalmárokat kárhozatatták a kommunista kormányok helyett. Orbán Viktor szabadságharcosaival szemben az álliberálisok támogatása hibás a nyugati tagállamok képviselői részéről - mondta a romániai magyar képviselő. Hozzátette, Albert Camus-nek is rá kellett jönnie, kik is a sztálinisták és az ’56-os forradalmárok oldalára állt.

Orbán: "Mi ez, ha nem a magyar nemzet megsértése?"

A magyar miniszterelnök válaszolt a korábbi felszólalásokra. "Sajnálom, hogy önöket ilyen rútul rászedték és becsapták" - mondta a médiatörvényt kritizáló képviselőknek, akik közül szerinte többen is - például Martin Schulz szocialista frakcióvezető - tárgyi tévedéseket vétetettek hozzászólásukban. Ilyennek nevezte például azt, hogy a médiatörvény alapján büntetni lehet a kiegyensúlyozatlanságot. Schulz hozzászólásával kapcsolatban viszont elmondta azt is, a képviselővel egyetért abban a tekintetben, hogy a magyar elnökséget az eredmények fogják minősíteni.

Bekiabálásokkal tarkított beszédében hozzátette, hogy nem lehet sértegetni egy nemzetet. "Azzal fenyegettek, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el" - mondta a felszólalásokkal kapcsolatban. "Mi ez, ha nem a magyar nemzet megsértése?" - tette fel a kérdést és megismételte, hogy a magyar médiatörvény ügyét el kell választani az elnökséggel kapcsolatos kérdésektől. “Sosem gondoltam, hogy a magyar elnökség diadalmenet lesz, ahol kifutóra megyünk modellként. Kemény vitákra készülök” - tette hozzá a miniszterelnök.

"A 21. században élünk: hogyan gondolják önök az internet korában, hogy a szólásszabadságot lehet korlátozni?" - kérdezte Orbán, aki hozzátette, a Fidesz szerinte a neten és a Facebookon nyerte meg a tavalyi választásokat. A kormányfő szerint szerint a demokrácia újjáépítése zajlik, nem a lerombolása. Szerint a médiatörvény legalább annyira demokratikus mint Németoszágé, ha ezt cáfolni szerenték, azt tárgyilagos vitában tegyék. Kijeletését vastaps követte.

Orbán elvette Cohn-Bendit étvágyát, lezárták a vitát

Martin Schulz Orbán válaszára reagálva azt mondta, nem arról van szó, hogy Magyarországot ki szeretnék játszani Európa ellen. "Ha mind komolyan vesszük amit mond, akkor önnek is jobb,  ha átgondolja ezt a törvényt" - mondta Orbánnak válaszolva Schulz.

Ezt követően a zöldpárti Cohn-Bendit is megszólalt még, aki többször is megismételte, hogy az igazság szerinte nem mindig a többség oldalán van. Hozzátette, Orbán elvette az étvágyát és amiket a kormányfő az ülésteremben ma elmondott hazája kapcsán, az szerinte a nacionalista populizmus megnyilvánulása.

A vitát az elnöklő Buzek ezek után hangos bekiabálások közepette lezárta, Orbán Viktor pedig tapssal kisérve elhagyta a termet. A miniszterelnök a vita végén minden nagyobb politikai csoport vezetőjével kezet fogott, a néppárti Daullal ölelkezett is, de Cohn-Bendithez nem ment oda. Az EP-ülés a korábbi, különféle témákkal kapcsolatos jelentésekről szóló szavazásokkal folytatódik, Orbán eközben közös sajtótájékoztatót tart Jerzy Buzekkel.

OLDALTÖRÉS: Orbán: az elmúlt húsz évre visszatekintve a legnehezebb év előtt áll az EU

Orbán: az elmúlt húsz évre visszatekintve a legnehezebb év előtt áll az EU

Orbán: az elmúlt húsz évre visszatekintve a legnehezebb év előtt áll az EU

Orbán: az elmúlt húsz évre visszatekintve a legnehezebb év előtt áll az EU

Az elmúlt húsz évre visszatekintve a legnehezebb év előtt áll az Európai Unió - mondta Orbán Viktor szerdán Strasbourgban az Európai Parlament (EP) plenáris ülésén.

A miniszterelnök a soros magyar EU-elnökség munkaprogramját ismertetve hangsúlyozta, hogy kormánya az 56-os forradalmárok hitével akarja szolgálni az európai egység ügyét. Az egységhez azonban erő kell - figyelmeztetett, és felhívta a figyelmet arra, hogy a magyar elnökség fő jelszava az "erős Európa".
   
Magyarország is sokat tett az egységért, ezért számára történelmi igazságtétel, hogy ma Európa élén állhat - szögezte le Orbán Viktor. Emlékeztetett, hogy a II. világháborút követően Magyarország adta a legtöbb emberi életet és vért a szabadságért. Budapest bizonyította be a világnak azt is, hogy a kommunizmus nem ártalmatlan doktrína, hanem veszélyes fenyegetés a nyugati civilizációra - fejtette ki.
   
A mai legnagyobb kihívás a miniszterelnök szerint, hogy az EU úrrá legyen egy világválság viharain, és megtalálja helyét egy teljesen átalakuló, újraosztott világgazdaságban.
   
Ha Európa erős, választ tud adni a globális versenyképességi, demográfiai, környezeti és biztonsági kihívásokra - emelte ki.
   
Orbán Viktor szerint ma az irdatlan adósságtömeg az, ami gyengíti Európát. Ezt egyetlen módon lehet legyőzni, mégpedig a foglalkoztatás növelésével - tette hozzá. Az európai kódex sarokpontja a megfontolt gazdálkodás parancsa, azaz, hogy nem költünk többet, mint amennyit keresünk. Nem terhelhetjük adósságokkal gyermekeinket és unokáinkat sem - hangoztatta.
   
A válságkezelés terén a miniszterelnök szerint még további erőfeszítésekre van szükség, meg kell például teremteni az állandó stabilitási mechanizmus alapjait. Következetesebben és jobban össze kell hangolni a tagországok reformjait is - szögezte le.
   
Magyarország parlamentbarát elnökség lesz - szögezte le Orbán Viktor.
   
Arra a kérte a képviselőket, tegyenek meg mindet a hat jogszabály megszületéséért, amely a gazdaságpolitikai koordinációt szolgája.
   
Orbán Viktor úgy értékelte, hogy az európai energiapolitika áttörés előtt áll. Döntő fontosságú, hogy valóságos és átjárható energiapiac jöjjön létre Európában, és a kontinens diverzifikált beszerzési útvonalakkal rendelkezzen.
   
A romastratégiával kapcsolatban kiemelte: "Európának csak akkor lesz szíve, ha a legnehezebb helyzetben lévő társadalmi csoportok számára a szociális beilleszkedés lehetőségét megteremti".
   
"Mindannyian a tűzzel játszunk" - mondta, mert ha nem sikerül európai romastratégiát teremteni, a már letelepedett és bizonyos mértékig integrálódott roma közösségek ismét nomád életmódba kezdenek, és a probléma a ma érintett országok területéről más államokra tevődik át.
   
A további prioritásokkal kapcsolatban Orbán Viktor úgy vélte, "bővítési frász uralkodik Európában". Magyarország viszont azt szeretné, ha visszatérne a bővítési optimizmus. Mint mondta, személy szerint igazságtalannak érzi, hogy Horvátország, amely az elmúlt években jobb teljesítmény nyújtott uniós országoknál, például Magyarországnál is, még mindig kívül van az EU-n. Az elnökség szeretné az aláírásig elvinni a horvát csatlakozási szerződés ügyét.
   
Orbán Viktor elmondta: a térség jól ismerőjeként tudja, hogy Bulgária és Románia felkészült a schengeni övezet tagságára. Leszögezte: mindig ki fog állni amellett, hogy az övezet minél hamarabb fogadja be ezeket az államokat.
   
Kiemelten fontos az egységes piac megerősítése, a kohéziós politika fenntartása, valamint a kis- és középvállalatok számára kedvező üzleti környezet is. A családpolitika, a demográfiai helyzet, a Duna-stratégia is szerepel az elnökségi prioritások között, illetve az, hogy az EU vállaljon továbbra is vezető szerepet a klímaváltozás elleni küzdelemben. A miniszterelnök jelezte: szeretné, hogy az EU fellépjen a keresztényüldözés ellen,.
   
A kormányfő beszélt arról is: reális esély van arra, hogy Magyarország, amely hosszú ideig ült az EU szégyenpadján, most kikerüljön ebből a helyzetből. Hitelességét biztosítja, hogy idén az államháztartási hiány már 3 százalék alatt lesz, a belső államadósság pedig - egyetlen más uniós ország mellett - csökken.

OLDALTÖRÉS: Orbán visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat

Orbán visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat

Orbán visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat

Orbán visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat

Orbán Viktor miniszterelnök - miután zömmel liberális, baloldali, illetve zöldpárti EP-képviselők részéről heves támadások érték szerdán az Európai Parlament (EP) strasbourgi plenáris ülésén a magyar médiatörvényt - visszautasította a Magyarország demokratikus elkötelezettségét kétségbe vonó állításokat, ám előzőleg megerősítette azt az ígéretét is, hogy meg fogják változtatni a jogszabályt, ha az Európai Bizottság elemzése hiányosságokat tár fel abban.

Orbán Viktor a magyar EU-elnökségi programot ismertette az EP-ülésen, de a vitában túlsúlyba került a médiatörvény témája. Már beszédének kezdetén több EP-képviselő - többségükben zöldpártiak - fehér szalaggal leragasztott szájjal ült az ülésteremben, illetve olyan transzparenseket mutatott fel, amelyek a cenzúrára hívták fel a figyelmet. Az ülésteremben időnként némi hangzavar uralkodott, néhány közbekiabáló zöldpárti politikust német néppárti EP-képviselők csitítottak.
   
Martin Schulz, a szocialisták, Guy Verhofstadt, a liberálisok, Lothar Bisky, a radikális baloldaliak vezetője, valamint Daniel Cohn-Bendit, a zöldpártiak társ-frakcióvezetője szerint a törvény nem felel meg a médiaszabadság követelményeinek. Cohn-Bendit szenvedélyes hangú beszédben szállt szembe azzal a nézettel, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatást a kormányzatok előírhatják és megítélhetik. Cohn-Bendit "Cháveznek" titulálta Orbánt.
   
A konzervatívok nevében felszólaló Bokros Lajos szerint "a porcelánboltban nem csak a médiatörvény elefántja található": az EP-képviselő számos további magyar kormányzati lépést tett szóvá.
   
Orbán leszögezte, nem presztízskérdés az ügy: ha az Európai Bizottság elemzése alapján módosítani kell a médiatörvényt, akkor az meg fog történni. Arra kérte az EP-képviselőket, hogy lehetőség szerint ne keverjék össze a magyar belpolitika vitás kérdéseit az EU-elnökség ellátásával kapcsolatos közös feladatokkal. A kormányfő szavai tapsot váltottak ki a képviselők részéről.
   
José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület elnöke hangsúlyozta, hogy a jogi kérdéseket illetően Magyarországot is objektív módon kell megítélni, és ettől elválasztva kell foglalkozni a politikai kérdésekkel.
   
Joseph Daul, a jobbközép, kereszténydemokrata irányzatú néppárti frakciónak - a Fidesz pártcsaládjának - a vezetője kijelentette: bízik abban, hogy az Európai Bizottság betölti az uniós szerződések őrének szerepét, valamint bízik a magyar miniszterelnökben is, aki ígéretet tett a törvény módosítására abban az esetben, ha a végrehajtó testület a jogszabály egyes rendelkezéseit a közösségi joggal ellentétesnek találja.
   
Orbán elmondta, hogy súlyos tárgyi tévedések vannak a magyar médiatörvényt ért bírálatokban.
   
"Önöket csúnyán rászedték" - mondta a vádakat megfogalmazó képviselőknek. Kiemelte, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás hiánya miatt például nem lehet pénzbírságot kiszabni. Azt mondta, "nem gondolhatják komolyan", hogy az internet korában el lehet nyomni a véleményszabadságot. Szerinte a magyar nép megsértése, ha azt állítják, hogy Magyarország a diktatúra felé mozdul el, ha kétségbe vonják az ország demokratikus elkötelezettségét. Hangot adott azon véleményének, hogy a médiatörvény támadói valójában a kétharmados parlamenti többségben látnak veszélyt, mert az ilyen helyzet szokatlan Európában.
   
Szavaira azzal reagált Martin Schulz, hogy a magyar kormányzat alatt hozott törvény bírálata nem tekinthető a magyar nép elleni támadásnak. Jelezte, hogy a magyar EU-elnökséget az általa nyújtott tényleges teljesítmény alapján fogják majd megítélni.
   
A miniszterelnök a parlamenti ülést követő sajtótájékoztatón kérdésre válaszolva azt mondta, hogy a magyar médiatestület összetételével nincs semmi baj, azt a parlament választotta meg, és ez demokratikusabb eljárás, mint egyes országokban, ahol a miniszterelnök nevezi ki az ilyen testületek tagjait.

OLDALTÖRÉS: Politológusok: pártpolitikai alapon ítélték meg Orbán Viktort

Politológusok: pártpolitikai alapon ítélték meg Orbán Viktort

Politológusok: pártpolitikai alapon ítélték meg Orbán Viktort

Politológusok: pártpolitikai alapon ítélték meg Orbán Viktort

A magyar Országgyűléshez hasonlóan a brüsszeli Európai Parlament vitáit is a különböző pártcsaládok közötti ellentétek határozzák meg, így Orbán Viktor miniszterelnök szerdán elmondott beszédének fogadtatását is alapvetően ez befolyásolta - állapították meg az MTI által megkérdezett politológusok.

Orbán Viktor az EP szerdai ülésén ismertette a magyar uniós elnökség programját, amelyet kedvezően fogadtak a frakciók, többen azonban élesen kritizálták a magyar kormányt a médiatörvény miatt.
   
Az elemzők emlékeztettek: a kormányfő nyitóbeszédének első, hosszabbik részében a magyar elnökség általános prioritásaival foglalkozott, majd ezt követően - elsősorban a hozzászólalásokra válaszolva - tért ki a magyar médiatörvény ügyére.
   
Szánthó Miklós, a Nézőpont Intézet elemzője úgy látja, amíg Orbán Viktor az elnökség programjának fontos pontjait - például a romastratégiát, az energiapolitikát és a bővítés támogatását - ismertetve visszafogott hangvételt használt, addig a hozzászólásokra adott válaszában már karakánabb, erélyesebb tónust ütött meg.
   
Kiemelte: a magyar kormányfő egységes támogatást kapott a soros elnökségi programhoz, míg a magyar médiatörvény ügyében jellemzően baloldali, illetve zöld képviselők támadták, míg a néppárti képviselők támogatásukról biztosították Orbán Viktort.
   
A Nézőpont Intézet elemzője szerint a magyar miniszterelnök - a médiatörvényt övező politikai vitákhoz képest szokatlan módon - konkrétumokkal cáfolta az elhangzott vádakat, miközben többször ugyanazon ország eltérő pártállású képviselői különböztek össze saját hazai szabályozásukon. A médiatörvényről szóló európai vita "hétköznapi politikai adok-kapok mocsarába süllyedése" pedig a magyar kormány kifejezett politikai érdeke is lehet - fűzte hozzá.
   
Juhász Attila, a Political Capital vezető elemzője szerint Orbán Viktor beszéde végén igyekezett elébe menni a kritikáknak és magyar belpolitikai kérdésként definiálta a médiatörvényről szóló vitát, így próbálva leértékelni a téma súlyát.
   
Az elemző szerint a beszéd fogadtatása kettős volt: az elnökségi program kifejezetten pozitív, támogató fogadtatásban részesült, a médiatörvényt ugyanakkor több esetben is éles hangvételű bírálat érte. Orbán Viktor válaszában azt a taktikát választotta, hogy a médiatörvény kritikáját Magyarország elleni támadásként értelmezte, így az országot vehette védelmébe és nem a bírált törvény mellett kellett érvelnie - fejtette ki.
   
Filippov Gábor, a Magyar Progresszív Intézet elemzője szerint Orbán Viktor "hazai megszólalásaiban megszokottá vált tőkeellenes kirohanásokat nélkülöző beszéde" lényegében az európai közvélemény megnyugtatását és a magyar kormány alkalmasságának bizonyítását célozta.
   
A kormányfő a médiatörvény kérdésében megerősítette az általa néhány hete már körvonalazott megegyezés lehetőségét, beszéde első részének higgadt hangneme ugyanakkor zavarba ejtő feszültségben állt a kétségkívül éles, de a legkevésbé sem váratlan kritikákra adott reakciójával - mutatott rá a Magyar Progresszív Intézet elemzője.
   
Hozzátette: Orbán Viktor láthatóan kizökkent a megszólalás helyszínéhez igazított mértéktartó államférfiú szerepéből, és kioktató hangnemű, helyenként agresszív replikáival kioltotta előző beszéde hatását, de legalábbis gyengítette a saját párbeszéd- és kompromisszumkészségéről kialakított képet.
   
Filippov Gábor szerint a miniszterelnöknek az sem volt segítségére, hogy az Európai Néppárt mellett gyakorlatilag csak csekély tekintéllyel rendelkező képviselők vették őt védelmébe, köztük a jobbikos Morvai Krisztina, vagy az euroszkeptikus, az EB elnökét lekommunistázó Nigel Farage.
   
Szánthó Miklós megjegyezte: az Európai Unió egésze számára rendkívül fontos, hogy a soros magyar elnökség képes legyen menedzselni a gazdasági válságra adott válaszmechanizmusokat, többek között a tagállamok pénzügyi terveit első ízben összehangoló úgynevezett pénzügyi szemesztert.
   
Hozzátette: Magyarországnak és az Európai Bizottságnak ezért közös érdeke, hogy az elnökség tevékenységéről sikerüljön leválasztani a belpolitikai kérdéseket.
   
Juhász Attila szerint a médiatörvény ügye azonban ennek ellenére is minden bizonnyal napirenden marad az európai közbeszédben, és egyre valószínűbb, hogy a magyar kormány változtat a jogszabályon, ha az Európai Bizottság szükségesnek tartja.

OLDALTÖRÉS: Buzek: pozitív vélemények hangzottak el az elnökségről

Buzek: pozitív vélemények hangzottak el az elnökségről

Buzek: pozitív vélemények hangzottak el az elnökségről

Buzek: pozitív vélemények hangzottak el az elnökségről

Nagyon pozitív vélemények hangzottak el az Európai Unió soros magyar elnökségének programjáról az Európai Parlament szerdai plenáris vitájában, Strasbourgban - foglalta össze a témára vonatkozó képviselői véleményeket Jerzy Buzek EP-elnök a vitát lezárva. A magyar elnökség minden javaslatát elfogadták - emelte ki.
   
Az elnökség szakmai vonatkozására koncentráló képviselői felszólalások egyetértettek a gazdasági témák középpontba helyezésével, továbbá többségében támogatták a magyar prioritások választását, köztük kiemelten is az európai romastratégiát és a bővítési terveket. Több felszólalás emelte ki annak fontosságát is, hogy a közép-európai országok kezdeményezései kapjanak méltó helyet az uniós politikában.
   
A magyar program több pontját már Orbán Viktor ismertetője alatt több ízben tapssal méltatták a képviselők.
   
Sokan felhívták a figyelmet a célok megvalósításának fontosságára is.
   
Az Európai Bizottságot képviselő José Manuel Durao Barroso elnök és Maros Sefcovic ambiciózusnak minősítették a programot, és a testület támogatásáról biztosították azt. Barroso azt is kiemelte: az összes tagállamnak és az uniós intézményeknek is támogatniuk kell a magyar elnökséget a célkitűzések elérésében, a gazdasági növekedés biztosításában és a munkahelyteremtésben.
   
A bizottsági elnök jelezte: gyümölcsöző, partneri együttműködésre készül az elnökséggel elsősorban a gazdasági koordináció és az energiapolitika terén. Sürgette egyúttal, hogy az EU-tagországok ne halogassák a szerkezeti reformokat, és vegyék ki részüket az úgynevezett európai szemeszter sikeressé tételében.
   
Buzek sajtótájékoztatóján kijelentette, a magyar kormány megbízható és tisztességes partnerre számíthat az uniós parlament intézményében. Bizonyosságát fejezte ki, hogy a magyar elnökség sikeres lesz.
   
Joseph Daul, a fideszes EP-képviselőket is magában foglaló néppárti frakció elnöke a vitában - más felszólalókkal együtt - egyetértett azzal, hogy Magyarország nehéz időben veszi át az elnökséget. Hangoztatta azt is, hogy meggyőződése szerint - a többi uniós intézmény támogatását is élvezve - Magyarország és a Tanács meg tud birkózni valamennyi kihívással.
   
Martin Schulz, a szocialista képviselőcsoport vezetője hangoztatta: sok olyan pontot talált a programban, amelyben kiválóan együttműködhetnek.
   
Guy Verhofstadt, a liberális frakció vezetője leszögezte, hogy csoportja teljes mértékben támogatja az elnökség prioritásait. Egyetértett azzal, hogy a gazdasági célkitűzések elérése erősítheti az uniót.
   
Fontosnak nevezte a volt belga kormányfő egy európai kötvénypiac kiépítését. Orbán Viktor erre a vita végén úgy reagált, hogy ezt a magyar elnökség is "szükségszerűnek és hosszú távon elkerülhetetlennek" látja. Hozzátette: meg kell viszont győzni a tagországok kormányait, hogy ezt ne használják fel a szerkezeti reformok "megspórolására".
   
A programról beszélő magyar képviselők közül Herczog Edit (MSZP) nagyon fontosnak nevezte, hogy az EU foglalkozzon az energiabiztonság kérdésével. Mint mondta, a közelgő energia-csúcsértekezleten a magyar elnökség legfontosabb feladata a szükséges infrastruktúra megalapozása lesz. A kormánynak szerinte el kell érnie, hogy minden tagállam egységesen támogassa a nukleáris hulladék kezelésével kapcsolatos biztonság növelését.
   
Járóka Lívia (Fidesz) üdvözölte az uniós romastratégia prioritássá nyilvánítását, és hangoztatta: a romák integrálása nem csupán emberi jogi kérdés, hanem gazdasági szükségszerűség is. Mint mondta, olyan stratégiára van szükség, amely célcsoportját gazdasági és nem etnikai alapon határozza meg, erősíti az esélyegyenlőségi irányelv végrehajtását, és tekintetbe veszi a kirekesztés területi jellegét, enyhítve a mikrorégiókban élők külön hátrányát is.
   
Orbán Viktor a vitát követő sajtótájékoztatóján kijelentette, a kormány mindent megtesz azért, hogy célkitűzéseit a lehető legnagyobb mértékben teljesítse.
   
Figyelemre méltónak nevezte azt is, hogy a témáról elhangzó felszólalások kivétel nélkül támogatták a magyar programot.
   
A vita végén a miniszterelnök leszögezte: nem örül annak, hogy a Magyarországgal szembeni kritikai vélemények európai politikai kérdésekkel keverednek össze, de készen áll arra, hogy - amennyiben a képviselők ezt igénylik - két szálon folyó vitát folytasson.
   
"Semmilyen belpolitikai vagy magyar ügyet érintő támadás nem fog eltéríteni attól, hogy az európai uniós programunkat és prioritásainkat végigvigyük... Az a célom, hogy az egyik legnehezebbnek ígérkező európai uniós félévből az Európai Unió egyik legsikeresebb féléve legyen" - jelentette ki Orbán Viktor.

OLDALTÖRÉS: Az európai liberálisok üdvözlik Barroso fellépését

Az európai liberálisok üdvözlik Barroso fellépését

Az európai liberálisok üdvözlik Barroso fellépését

Az európai liberálisok üdvözlik Barroso fellépését

Guy Verhofstadt, az Európai Parlament (EP) liberális frakciójának vezetője nyilatkozatban üdvözölte, hogy az Európai Bizottság gyorsan fellépett a magyar médiatörvény ügyében.

"Amikor az EU olyan alapértékeiről van szó, mint a média szabadsága, nincs vesztegetni való idő, cselekedni kell" - hangsúlyozta a volt belga kormányfő.
   
José Manuel Barroso, az uniós végrehajtó testület vezetője kedden jelentette be Strasbourgban, hogy még ezen a héten levelet küldenek a magyar kormánynak, és abban újra kifejtik a médiatörvénnyel kapcsolatos ellenvetéseiket. Barroso - mint mondta - "tisztázó választ vár" a magyar kormánytól a törvénnyel kapcsolatos uniós aggodalmakra.
   
Verhofstadt erre reagálva üdvözölte, hogy a brüsszeli bizottság nem késlekedik a fellépéssel. Emlékeztetett arra, hogy a liberálisok kérték az uniós végrehajtó testület gyors cselekvését, mert megítélésük szerint az új magyar médiatörvény veszélyezteti a média szabadságát.
   
Ugyancsak nyilatkozott a kérdésben Lothar Bisky, a magát Európai Baloldalnak nevező EP-képviselőcsoport vezetője. Szerinte a magyar médiatörvény felér azzal, hogy "a rókát beengedik a baromfiudvarba". Érvelése szerint a magyar kormányfő - parlamenti többsége birtokában - példa nélkül álló ellenőrzési jogosítványokkal ruházhatja fel és saját embereivel töltheti meg a médiahatóságot.

OLDALTÖRÉS: Tabajdi Orbánnak: a sikeres elnökséghez a kormányfőnek változtatnia kell

Tabajdi Orbánnak: a sikeres elnökséghez a kormányfőnek változtatnia kell

Tabajdi Orbánnak: a sikeres elnökséghez a kormányfőnek változtatnia kell

Tabajdi Orbánnak: a sikeres elnökséghez a kormányfőnek változtatnia kell

"Mindannyian azt szeretnénk, hogy a magyar uniós elnökség sikeres, Magyarország nemzetközi megítélése pedig kedvező legyen fél év múlva. Ehhez azonban Orbán Viktor miniszterelnöknek gyökeresen változtatnia kellene a hazai politikában képviselt programján és politikai stílusán" - áll abban a közleményben, amelyet Tabajdi Csaba, az MSZP európai parlamenti delegációjának vezetője tett közzé az Orbán Viktor miniszterelnök és a magyar európai parlamenti képviselők keddi strasbourgi találkozóján elhangzottakról.

"Minden patrióta, így a Magyar Szocialista Párt európai parlamenti képviselői is a magyar uniós elnökség sikerében érdekeltek. A magyar elnökség sikere érdekében a magyar szocialista európai parlamenti képviselők továbbra is készen állnak a partnerségen alapuló együttműködésre. Erre az együttműködésre az Európai Parlament erőviszonyai, valamint a konszenzuson alapuló európai döntéshozatali rendszer miatt elengedhetetlenül szükség van" - mondta a képviselő a találkozón a közlemény szerint.
   
"Az MSZP európai parlamenti delegációja az együttműködési készsége mellett azonban nem mond le a bírálat jogáról, ha azt tapasztalja az uniós elnökség során, hogy a kormány a demokratikus értékeket csorbítja, az ellenzéki jogokat figyelmen kívül hagyja, vagy az alapvető emberi- és állampolgári jogokat súlyosan korlátozza" - tette hozzá.
   
"Aggasztónak tartjuk, hogy a magyar kormány belpolitikai, gazdaságpolitikai és nemzetpolitikai tevékenységével kapcsolatban az utóbbi időben megfogalmazott súlyos vádakra Orbán Viktor miniszterelnök semmilyen érdemi választ nem adott. Orbán Viktor kijelentette, hogy csak a saját logikája szerinti eredmények érdeklik, és nem tartja fontosnak, miként fogják értékelni a magyar elnökséget az EU más tagállamaiban. Ez az álláspont elfogadhatatlan, mert nemzetközi megítélésünk negligálását jelenti" - áll a közleményben.
   
"Aggasztónak, s egyben árulkodónak tartjuk továbbá, hogy a miniszterelnök, illetve a Jobbik európai parlamenti képviselői által az ülésen megfogalmazott nézetek csaknem teljes átfedésben vannak " - fogalmazott a delegációvezető.
   
A többi MSZP-s EP-képviselő, azaz Göncz Kinga, Gurmai Zita, Herczog Edit és saját nevében a delegációvezető üdvözölte, hogy "nagy késéssel, az országgyűlési választások után nyolc hónappal és a magyar uniós elnökség második hetében végre létrejöhetett a találkozó a magyar miniszterelnök és az európai parlament magyar képviselői között". Utalt arra, hogy "az egyeztetésre a MSZP EP-képviselői a kezdetektől fogva rendelkezésre álltak, ahogy azt a delegáció 2010. április 26-án kelt nyílt levelében is megfogalmazta".

OLDALTÖRÉS: A magyar néppárti EP-képviselőcsoport üdvözölte, hogy támogatták a magyar elnökségi programot

A magyar néppárti EP-képviselőcsoport üdvözölte, hogy támogatták a magyar elnökségi programot

A magyar néppárti EP-képviselőcsoport üdvözölte, hogy támogatták a magyar elnökségi programot

A magyar néppárti EP-képviselőcsoport üdvözölte, hogy támogatták a magyar elnökségi programot

Nyilatkozatban üdvözölte szerdán az Európai Parlament (EP) magyar néppárti képviselőcsoportja, hogy a szerdai strasbourgi EP-ülésen a képviselők egyöntetű támogatásukról biztosították a magyar kormányt az "Erős Európa" EU-elnökségi program végrehajtásában.

A képviselőcsoport egyúttal ismételten elutasította "a médiatörvénnyel kapcsolatban felhozott és már több alkalommal megcáfolt alaptalan vádakat".
   
A nyilatkozat szerint a felszólalók különösen a gazdasági növekedésre, a pénzügyi stabilitás megerősítésére, a munkahelyteremtésre és a versenyképesség fokozására irányuló elképzeléseiről fejezték ki támogatásukat a soros elnökségnek. Számos képviselő dicsérte az európai romastratégia kialakításával és Horvátország csatlakozási folyamatának mielőbbi lezárásával kapcsolatos elnökségi törekvéseket - írták a magyar néppárti EP-képviselők. Felhívták a figyelmet arra: Martin Schulz szocialista frakcióvezető is megnyugtatónak nevezte, hogy a magyar kormány stabil belpolitikai támogatással rendelkezik, így elkerülhetőek a múltban több elnökség esetén begyűrűző belpolitikai válságok.

OLDALTÖRÉS: Fidesz: kiderült, Magyarország pontosan tudja a feladatát

Fidesz: kiderült, Magyarország pontosan tudja a feladatát

Fidesz: kiderült, Magyarország pontosan tudja a feladatát

Fidesz: kiderült, Magyarország pontosan tudja a feladatát

Az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke szerint szerdán Strasbourgban kiderült, hogy Magyarország felkészült az EU-elnökségre, és pontosan tudja a feladatát. Balla Mihály az MTI-nek nyilatkozva ugyanakkor hangsúlyozta, voltak olyan kérdések, amelyekben a magyar miniszterelnöknek meg kellett védenie a magyar érdekeket.

Orbán Viktor kormányfő az Európai Parlament szerdai ülésén, Strasbourgban ismertette a magyar uniós elnökség programját, majd több felszólaló képviselő is élesen kritizálta a magyar kormányt a médiatörvény miatt.
   
Balla Mihály az MTI-nek azt mondta, a legfontosabb, hogy a magyar elnökségi programot egyhangúlag támogatta az Európai Parlament összes frakciója.
   
A kormánypárti képviselő ugyanakkor rámutatott, voltak olyan kérdések, amelyekben Orbán Viktornak mint Magyarország miniszterelnökének, ki kellett állnia az ország mellett, meg kellett védenie a magyar érdekeket.
   
A médiatörvényt ért kritikákkal kapcsolatban megjegyezte, hogy azok elsősorban a liberális és a szocialista frakció részéről hangzottak el. Véleménye szerint a szerdai meghallgatáson kiderült, hogy az európai közösségen belül sokkal fontosabb, az elnökségi feladatokkal összefüggő kérdések vannak, mint a médiatörvény. A vitatott kérdések azonban a demokrácia sajátosságai, és ezeket meg kell tárgyalni, meg kell beszélni - tette hozzá.
   
Amiről a szerdai napnak szólnia kellett, az az, hogy Magyarország felkészült, pontosan tudja EU-elnökségi feladatát - összegezte álláspontját Balla Mihály.

OLDALTÖRÉS: MSZP: tragikus volt a miniszterelnök strasbourgi szereplése

MSZP: tragikus volt a miniszterelnök strasbourgi szereplése

MSZP: tragikus volt a miniszterelnök strasbourgi szereplése

MSZP: tragikus volt a miniszterelnök strasbourgi szereplése

Tragikusnak tartja az MSZP elnöke Orbán Viktor szerdai Európai Parlament (EP) előtti szereplését. Mesterházy Attila szerint ha a kormányfő nem változtat stílusán, az Magyarország nemzetközi elszigetelődéséhez vezethet.

A szocialista pártelnök az MTI-nek azt mondta, a plenáris ülésén az európai parlamenti képviselők is ízelítőt kaphattak "a miniszterelnök védjegyévé vált arrogáns, kioktató és cinikus stílusból", amely azonban idegen az unió politikai kultúrájától és a nemzetközi kapcsolatokban megszokottól.
   
Mesterházy Attila hozzátette: Magyarországnak szövetségesekre, partnerekre van szüksége, a kormányfő magatartásával azonban csak ellenségeket lehet szerezni. "Fontos hangsúlyozni, hogy Strasbourgban nem Magyarország, hanem Orbán Viktor és kormánya, az elmúlt nyolc hónapban bemutatott politikája kapott erős kritikát" - fogalmazott.
   
Az MSZP elnöke ugyanakkor kijelentette, pártja változatlanul a soros elnökség sikerében érdekelt, és támogatja azt az elnökségi programot, amelyet az előző és a jelenlegi kormány, illetve az elnökségi trió megalkotott. Ez jó tematika - mondta, megjegyezve: nemcsak az elnökségi célok megvalósulását veszélyezteti, de életveszélyes, Magyarország nemzetközi presztízsét rombolja, ha uniós elnökségünket éles kritikát kiváltó intézkedések és kormányzati nyilatkozatok árnyékolják be.
   
Magyarországnak szövetségesekre van szüksége a gazdasági növekedés beindításához, a munkahelyteremtéshez, a nemzetközi bizalom helyreállításához - fejtette ki Mesterházy Attila, hozzáfűzve: ahogyan a miniszterelnök válaszolt az EP ülésén megfogalmazott kritikákra, biztosan nem segíti ezt.