Orbán a Bildben: Európa csodálkozni fog

A legnagyobb példányszámú német bulvárlap tudósítói főleg gazdasági kérdésekről faggatták Orbán Viktort, aki elmondta: a következő hat hónapban az euró megmentése és a közös európai gazdaságpolitika új formájának a kialakítása lesz a fő feladat. Ezek ugyanis az Európai Unió előtt álló legnagyobb akadályok. "Annyit mondhatok: Európa ennek során is számíthat Magyarországra!" - jelentette ki a miniszterelnök. Szerinte nem az euró van válságban, hanem egyes szuverén államok adósságai fenyegetik a közös valutát.
   
Hitelminősítő intézetek Magyarország jövőjét is szkeptikusan ítélik meg - mutattak rá a Bild tudósítói, föltéve a kérdést: hogyan akarja a kormány megakadályozni, hogy az ország második Görögországgá váljon? Orbán válaszul kifejtette: tavaly júniusban csakugyan a leginkább veszélyeztetett országok között voltunk, "ám azóta sikerült elhárítani a veszélyt. Időközben teljesen megreformáltuk a nyugdíjrendszert, amely túlnyomórészt állami hitelekre épült.

A pénzpiacokra pedig nagy meglepetés vár Magyarország részéről: visszafizetjük az IMF-től fölvett hatalmas hiteleket. Ennek következtében a jelenlegi 80 százalékról február/márciusra 72-73 százalékra fog csökkenni az államadósság mértéke. Higgyék el nekem, Európa még csodálkozni fog azon, mi mindenre képes Magyarország."
   
Németországban ennek dacára úgy érzik az emberek, hogy újra meg újra hazájuknak kell állnia Európában a cechet - vetették közbe a tudósítók.

"Ezt meg tudom érteni - válaszolt Orbán. - Természetesen az huzamosabb ideig nem tartható fenn, hogy az európai ház egyik szobájában tisztaság és rend van, miközben a szomszéd szobában minden szanaszét hever a piszokban. Persze hogy a németek nem akarják még a takarítónőt is fizetni! Sajnos Magyarország túl sokáig azon lakók közé tartozott, akik nem takarítják ki a szobájukat, és szemetelnek. Éppen ezen akarok változtatni, és megértem, ha a németek ennek során a körmünkre néznek."
   
A válságadó kapcsán azt tudakolták a Bild újságírói, vajon Budapest külföldi cégekkel akarja-e megfizettetni az elkövetett politikai hibákat. "Ez így nem igaz - felelte a miniszterelnök. - Ha csak külföldi konszerneket akartunk volna megadóztatni, akkor megtaláltuk volna annak a módját. Az igazság az: az adó távközlési, kiskereskedelmi és energetikai vállalatokat érint, köztük nagy magyar cégeket is. Iparvállalatokra viszont, különösen a termelő szektorban, nem vonatkozik az adó."

Az újságírók által hangoztatott aggályt, miszerint a válságadó mégis elrettentően hathat befolyásos európai konszernekre, Orbán Viktor azzal igyekezett eloszlatni, hogy rámutatott: a válságadó "csak három évre szól, utána pedig tárgyalni fogunk az érintett cégekkel arról, hogyan zárjuk azt le. A gazdaságunkba vetett bizalom továbbra is igen nagy. Ennek oka nem utolsósorban az új flat tax szabályozás: mindenkire vonatkozó 16 százalékos jövedelemadó, 10-19 százalékos társasági adó. Emiatt sokan irigyelnek minket Európában, valóságos befektetési hullámmal nézünk szembe. Jövőre egyedül a nagy német beruházóknak köszönhetően 2 százalékkal fog bővülni a gazdaságunk."
   
Politikai témákra térve a Bild munkatársai a török EU-csatlakozásról kérdezték a miniszterelnököt, aki kijelentette: Ankarával tovább folytatódnak a tárgyalások, noha az együttműködés számos kérdése még megválaszolatlan, azért is, mert mi, európaiak még nem értünk egyet abban, miként kötődjék az EU Törökországhoz. Véleményem szerint azonban egy stratégiai szövetség Oroszországgal hamarabb fog létrejönni, mint az egyetértés az EU és Törökország viszonyáról.
   
Végül a tudósítók német példaképeiről kérdezték Orbánt, aki elsőként Otto Lambsdorffot említette, akitől sokat tanult. Utána Edmund Stoiber volt bajor kormányfőre hivatkozott, akitől a flat tax adórendszer ötletét vette át. "Igazi példaképnek tekintem Helmut Kohl egykori kancellárt. A németek szerencsésnek mondhatják magukat, hogy a döntő pillanatban egy ilyen férfi állt az államuk élén. Visszaszerezte Kelet-Németországot, emberáldozatok nélkül, Európa támogatásával. Rajta kívül erre senki nem lett volna képes" - jelentette ki a Bildnek adott interjúban a magyar miniszterelnök.

OLDALTÖRÉS: NYT: Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon

NYT: Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon

NYT: Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon

NYT: Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon

A magyar politikai helyzetet elemezte hétfőn a The New York Times internetes kiadásában, kedden pedig az Európában megjelenő International Herald Tribune nyomtatott kiadásában megjelent írásában Judy Dempsey, a lap berlini tudósítója Egy vezető hazárdjátéka Magyarországon címmel.

Az európai vezetőknek az elkövetkező hónapokban többször is lesz idejük találkozni Orbán Viktor miniszterelnökkel, az Európai Tanács soros elnökével - állapította meg, megjegyezve, hogy "eddig Orbán többnyire ellenszegült európai partnereinek", akik megkérdőjelezték a médiával kapcsolatos politikáját. Ez egyebek között  - magyarázta - megtiltja az egyes személyekkel, nemzetekkel, közösségekkel, kisebbségekkel és vallási felekezetekkel szembeni "gyűlöletbeszédet". A kiadókat a szabályozás ismétlődő megsértése esetén megbírságolják.
   
Bírálói, beleértve több európai vezetőt és a balra hajló magyarországi ellenzéket, azt mondják, hogy a törvény eszközt ad a kormány kezébe az ellenzék elhallgattatására, amit Orbán tagad. Azt is mondják, hogy Orbán gazdaságpolitikája, amely új adókat vetett ki egyes szektorok forgalmára, elrettenti a befektetőket. Az EU elnökeként "Magyarország természetesen különleges felelősséggel tartozik az Európai Unió egészének imázsáért" - idézte a cikk Angela Merkel német kancellárt.
   
A szerző szerint az első magyar EU-elnökség balszerencsésen kezdődött. "A magyar polgároknak most dicsfényben kellene sütkérezniük, amiért Európa kormányánál állnak. De nem teszik. Ehelyett a politika, amely az előző, szocialista kormány alatt is ingerült volt, még inkább  polarizálódott" - írta.
   
A cikk emlékeztetett rá, hogy a 80-as évek demokratikus ellenzékéből kinőtt Fidesz  a volt kommunista országok azon kevés politikai pártjainak egyike, amelyek elsöprő győzelmet tudtak aratni. Kétharmados parlamenti többségére támaszkodva könnyedén tud törvényeket elfogadni és képes megváltoztatni az alkotmányt. A Fidesz ennek következtében szabad kezet kapott ahhoz, hogy radikális változást hajtson végre a magyar politikában.
   
A cikk, amelyben Hegedűs István, a Magyarországi Európa Társaság elnöke és Gyarmati István, a Demokratikus Átalakulásért Intézet igazgatója is megszólal, rámutat: Magyarországot az különbözteti meg a többi országtól, hogy a folyamatos társadalmi feszültség idegengyűlölethez, antiszemitizmushoz és a roma közösség elleni támadásokhoz vezetett. Dempsey szerint az országban gyakorlatilag felcserélődtek az alapvető ideológiai szerepkörök a Fidesz és a baloldali pártok között, mert amíg az első az állam megnövekedett szerepére helyezi a fő hangsúlyt, addig az utóbbiak inkább a be nem avatkozás hívei.
   
Az írás idézte Orbán Viktornak a Széll Kálmán Alapítványnál elhangzott beszédét, amelyben kifejezte törekvését, hogy Magyarországot versenyképes, biztonságos és sikeres 21. századi országgá változtassa.
   
"Ez egy feltáró (jelentőségű) beszéd volt. Több év óta először fordult elő, hogy egy, a 2008-2009-es globális pénzügyi visszaesés által erősen sújtott közép-európai ország vezetője radikálisan eltérő módját mutatta meg a globalizáció kezelésének" - írta Judy Dempsey.
   
A szerző szerint noha a magyar gazdaság exportvezérelt, és a globalizációtól függ, Orbán úgy hiszi, nem szükséges, hogy országa a nemzetközi pénzügyi szervezetek, vagy a külföldi befektetők lekötelezettje legyen. "Valójában úgy gondolja, itt az ideje, hogy az állam, nem pedig a magánszektor vagy a szabályozatlan piac kapja a főszerepet" - írta.
   
Az írás idézi Orbán Viktort, aki az alapítványnál kijelentette: "Felértékelődik az állam szerepe, és leértékelődik a liberális utópia, az államot felváltó piaci önszabályozás legendája".
   
Dempsey emlékeztetett rá, hogy Orbán elutasította azt a pénzügyi segítséget, amelyet a Nemzetközi Valutaalap (IMF) tavaly a gazdasági szigor fejében ajánlott fel Magyarországnak. A költségvetés hézagainak betöltésére a magyar kormányfő további megszorító intézkedések helyett magasabb adókat vettetett ki a német és osztrák cégek által uralt energetikai, telekommunikációs és a bankszektorra és lépéseket tett a nyugdíjalapok túlnyomó részének államosítása felé.
    
"Orbán mindezt annak reményében teszi, hogy egy új társadalmi konszenzust hoz létre Magyarországon. Ennek kockázatai jelentősek, mivel szembeszáll a nemzetközi pénzügyi intézményekkel és az európai vezetőkkel, akikre szüksége van Magyarország pénzügyi támogatásához" - írta Judy Dempsey, aki Gyarmati Istvánt idézve azzal zárta a cikkét, hogy "Orbán, ha meg tudja fordítani a gazdaságot, van esélye a társadalom konszolidálására... Ez egy nagy hazárdjáték."