Alkotmányozás: Tölgyessy szerint a Fidesz keletiesen viszonyul a joghoz

Tölgyessy Péter "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" című konferencián azt mondta: az ellenzék fő iránya és a hozzá kötődő értelmiségiek arról beszélnek, hogy Magyarországon megszűnt a demokrácia, a sajtószabadság, az európai jogállam. "Életveszélyes logika", de a kétharmados többség nem teheti meg, hogy feladja az elkezdett útját. Most már nem tehetik meg, hogy nem fejezik be az alkotmányozást, ugyanakkor az is bizonyos, hogy ebben az ellenzék nem vehet részt. Szerinte így afelé tartunk, hogy az ellenzéki pártok kívül helyezik magukat az új alkotmányos berendezkedésen. Ebből a helyzetből kitörést az hozhat, ha az eredmény legitimálja az új alkotmányt, azaz belátható időn belül sikeres lesz az ország. Ez nem lehetetlen, de nem is valószínű - mondta.
   
A politológus szerint a Fidesz - ahogy ki is mondta - szakít húsz év gyakorlatával, szabadságharcot folytat a nyugat ellen és eszközként használja a jogot. Ilyen lépés a különadók rendszerének bevezetése, amely szerinte  "elképesztően alkotmányellenesen" történt. Jelentősen diszkriminatív, s - mint fogalmazott - csak annyit tartalmaz a törvény indoklása, hogy "kell a pénz". Hasonlóképpen jártak el a médiatörvény esetén is, meg-meg célozva egy-egy céget - tette hozzá.
   
Tölgyessy Péter szerint a Fidesz klasszikusan keletiesen viszonyul a joghoz. Nem normatív jogrendszert szeretne megalkotni, hanem materiális igazságosságot szolgáltatna konkrét ügyekben, ami ellentétes a hagyományos nyugati gondolkodással. Az alkotmányjogász azt mondta: a miniszterelnök személyes függőségi viszonyokban gondolkodik, s megítélése szerint az alkotmányt is ezért kell módosítgatni. Szerinte az alkotmánykoncepció ezeket a problémákat véglegessé tenné, emellett szimbolikus dolgokkal foglalkozik, például a preambulummal, de azt, hogy például az Alkotmánybírósággal (Ab) mi lesz, nem tudni. Minél rövidebb az alkotmány, annál nagyobb az Ab mozgásköre, de valószínűtlen, hogy a Fidesz ezt akarná. Hogy mit gondol a jogról, akkor fog kiderülni, hogy mit tesz az Ab-vel.
   
Orbán Viktor szerinte "plebejus demokráciában" gondolkozik, nem pedig a klasszikus hatalommegosztásos jogállamban: abban tehát, hogy "a sok jogi ügyeskedés tűnjön el, és legyen helyette olyan demokrácia, ahol a nép akarata érvényesül". Szerint ez azért is sikeres, mert a miniszterelnök politikája efelé mutat, például nincsenek megszorítások, vagyis jól megérzi, mit szeretnének a választók.
   
A politológus nem gondolja, hogy megszűnne a magyar jogállam vagy kilépne a nyugati kultúrkörből, "de ha ez a konstrukció, azt 1989 antitézisének" tekinti, s ezt - mint hangsúlyozta - nem tartja jónak. Nehezen tudja elfogadni a rövid, "magalkotmány" koncepciót sem - tette hozzá.
   
Tölgyessy Péter szerint Magyarország "hihetetlen mértékig rászorulna, hogy fejeződjék be a hideg polgárháború", de mégis új frontot nyitottak - mondta.

OLDALTÖRÉS: Paczolay: eddig 190 beadvány érkezett a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Paczolay: eddig 190 beadvány érkezett a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Paczolay: eddig 190 beadvány érkezett a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Paczolay: eddig 190 beadvány érkezett a magánnyugdíjpénztárak ügyében

Eddig 190 beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz a magánnyugdíjpénztárakra vonatkozó jogszabályok megváltoztatása miatt. Az Alkotmánybíróság (Ab) elnöke a Mathias Corvinus Collegium szerdai budapesti konferenciáján azt mondta: továbbra sem tudja megmondani, hogy ez a téma mikor kerül a testület napirendjére.

Paczolay Péter "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" elnevezésű konferencián kérdésre válaszolva közölte: hasonló a helyzet a médiatörvénnyel kapcsolatban is, mert például a nap folyamán is érkeztek hozzájuk a jogszabállyal kapcsolatos újabb beadványok.
   
Hangsúlyozta: az indítványok szaporítása nem nyomást gyakorol a testületre, hanem lassítja a munkát, de ettől függetlenül dolgoznak ezeken az ügyeken.
   
Úgy fogalmazott: az Ab helyzete tavaly május óta sajátos. Nem rendkívüli, de példa nélküli a helyzet - vélekedett. Ezt azzal indokolta hogy az alkotmányvédelmi testületek ritkán szembesülnek olyan helyzettel, hogy lényegében egyetlen politikai erő alkotmánymódosítási többséggel rendelkezzen, és viszonylag könnyű eljárásban módosítani is tudja az alaptörvényt, akár egyetlen ülésen.
   
Paczolay Péter az új alkotmánnyal kapcsolatban úgy fogalmazott: azt szeretné, ha az Alkotmánybíróság az új alaptörvényben is önálló fejezet maradna, és a testület általános jogszabály-felülvizsgálati joggal bírna.
   
Véleménye szerint az alkotmánybíráskodás magyar gyakorlata az elmúlt húsz évben bevált, a testület meghatározó szerepet játszott az alkotmány alakításában.
   
Emlékeztetett arra, hogy az Ab szeptember végén elkészítette állásfoglalását, melyben rögzítette: az új alkotmányban megjelenő Alkotmánybíróságnak továbbra is a hatáskörei közé kellene, hogy tartozzon a törvények és más jogszabályok megsemmisítési joga, a döntések mindenkire kötelező hatálya, illetve ezek végső megfellebbezhetetlenségének jellege. Mint mondta, szerette volna, ha az új alkotmány tartalmazza az Ab hatásköreinek felsorolását, de most úgy látja, ez nem valósulhat meg.
   
Paczolay Péter leszögezte: az Alkotmánybíróság nem védelmezi mindenáron a testület jelenlegi hatásköreit, mivel több mint húsz év tapasztalatai alapján tudja, mihez érdemes ragaszkodni, és melyek azok a területek, ahol radikális változások is elképzelhetők.
   
Ezzel összefüggésben kitért arra: az előzetes normakontrolltól például menekülni igyekszik minden európai ország alkotmányvédelmi intézménye.
   
Az Ab elnöke hozzátette: "a levegőben terjengő hírek" alapján az Alkotmánybíróság ezen hatáskörének a bővítése várható.
   
Szavai szerint a Velencei Bizottság alelnökeként szerzett tudomást arról, hogy a magyar kormány annak vizsgálatát kéri: az előzetes és az utólagos normakontroll miként viszonyul egymáshoz az európai országokban.
   
Paczolay Péter nem osztja azt a véleményt, hogy nemzetközi helyzetet figyelembe véve rendkívüli lenne a magyar testület hatásköre, az Ab-t szerinte az teszi speciálissá, hogy bárki fordulhat beadvánnyal a testülethez és kezdeményezhet eljárást.
   
Kiemelte: egyértelműbb lenne a szabályozás, ha ez kikerülne az alkotmányból, törvény szabályozná és jogi érdekhez kötné. Ehhez viszont - mint mondta - szabályozni kellene az alkotmányjogi panasz lehetőségét, amelynek magyarországi bevezetésével kapcsolatban megosztott a szakma.
   
Az elnök fontosnak tartja a mulasztásos alkotmánysértés megállapításának jogkörét is, bár szerinte éppen ez mutatja meg az Ab korlátait, hiszen van olyan döntésük, amelynek hosszú évek óta nem tudnak érvényt szerezni a jogalkotónál. Megjegyezte: korábban mindig az volt a hivatkozás, hogy kétharmados törvényhozás hiányában nem lehet ezeket orvosolni, de most, amikor ez megvalósult, még sincs semmi jele a változásnak.
   
Paczolay Péter két alkotmánybírósági hatáskört mindenképpen leadna: az önkormányzati rendeletek törvényességi ellenőrzését, valamint a népszavazási kérdéseket.

OLDALTÖRÉS: Rétvári: bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit

Rétvári: bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit

Rétvári: bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit

Rétvári: bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit

A jogszabályok színvonalának javításával indokolta egy alkotmányozásról szóló konferencián a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkára azt, hogy bővítenék az Alkotmánybíróság jogköreit.

Rétvári Bence a Mathias Corvinus Collegium által szervezett szerdai konferencián azt mondta: a kormányzatnak az a feladata, hogy a képviselőknek az alkotmány megszövegezéséhez kodifikációs segítséget nyújtson.
   
Szerinte az embereket olyan negatív élmények értek, amelyek a politikusokba, a jogállamba vetett hitüket rombolták. Az új alkotmánynak az is a feladata, hogy ezeket a sérelmeket kiküszöbölje. Emellett az új alkotmánynak tartalmaznia kell a hatalom jogi önkorlátozását, a hatalommegosztás eszméjének garanciáit, az államszervezet intézményeit és a közös összetartozás szimbólumait - vélekedett.
   
A politikus szerint azzal, hogy minden parlamenti pártnak van alkotmánykoncepciója, mindegyik elismerte, hogy szükség van új alkotmányra. Az hogy új alkotmány kell, benne van a jelenlegiben is - mondta, hozzátéve: már korábban is számtalan bizottság állt fel e célból, s az elmúlt húsz évben mindenki fenntartotta ezt az igényt. Bár a Fidesz-KDNP nem jelezte a kormányprogramban hogy alkotmányozni kíván, előre nem tudták, hogy kétharmados többséget szereznek, ettől függetlenül a közjogi garanciák növelése benne volt a kormányprogramban.
   
Rétvári Bence felidézte: az új alkotmány kritikusai fel szokták hozni, hogy nem volt megfelelő a társadalmi részvétel, de mint mondta, a frakciók által kiválasztott társadalmi szervezetek is véleményezhettek, és még az interneten is volt erre lehetőség. Emellett nemsokára kérdőíveket küldenek ki az állampolgárokhoz, hogy az emberek így is véleményt nyilváníthassanak. Kíváncsiak rá, hogy mit tartanak fontosnak, ilyen például az, hogy milyen közös értékek szerepeljenek az alkotmányban, a kiskorú gyerekek után járó szavazati jogról is kérdeznék őket, és egyebek mellett a családi adózásról, a határon túli magyarsághoz való viszonyról, az egészséghez való jogról, vagy a termőföld és a vízkészletek védelméről is lehet véleményt nyilvánítani.
   
A politikus szerint amikor legitimációról van szó, felmerül az is, hogy növeli-e az alkotmányét, ha népszavazással lenne megerősítve. Az államtitkár szerint erre Magyarországon történelmi okokból soha nem volt példa, nincsenek ilyen magyar hagyományok. De igyekeznek növelni a legitimációt azzal is, hogy minden párt nyújthat be javaslatokat.
   
Az új alkotmányban tartalmi újdonságok is szerepelnek majd: így beemelik a sztrájkhoz való jogot. Azt is szeretnék, hogy bővüljenek az Ab bizonyos hatáskörei, mert szeretnék javítani a jogalkotás színvonalát, mivel sok alkotmányellenes jogszabály született az utóbbi években. Ezt úgy szeretnék elérni, hogy újra véleményezési jogot kapna az Ab. Szeretnék bővíteni az előzetes normakontrollt kérők körét is - mondta Rétvári Bence, aki szerint nem az a lényeg, hogy bővüljön az Ab jogköre, erősödjön a közjogi szerepe, hanem hogy jó minőségű, betartható jogszabályok szülessenek. Emellett vétójoggal bővítenék a költségvetési tanács jogait, nem pusztán véleményezne, vissza is küldhetné a költségvetést.
   
A politikus felhívta a figyelmet arra, hogy amikor Húsvét hétfőn a köztársasági elnök aláírja az alkotmány szövegét, nem ér véget az alkotmányozás folyamata, hiszen utána még számtalan sarkalatos törvény áll előttünk, például a bíróságokról, Ab-ről, választójogról, az országgyűlés működéséről és az ügyészségről, amelyeket az új alkotmányhoz kell igazítani. Nemcsak a tavaszi, a teljes őszi ülésszak is erről fog szólni - hangsúlyozta.
   
Az államtitkárhoz több kérdés érkezett azzal kapcsolatban, hogy egyes felvetések szerint a gyerekek után plusz szavazati jog járna.
   
Rétvári Bence elmondta: azért szeretnék, hogy a gyerekek után is járjon szavazati jog, mert egy elöregedő társadalomban a következő nemzedékek érdekét fokozottabban kellene képviselni. Keresik azt a megoldást, ami kiegyensúlyozza azt, hogy bármilyen fontos társadalmi újraelosztó rendszernél azoknak a felnőtteknek a szempontjai, akik a gyerekek szempontjait is nézik, jobban érvényesüljenek. Az elképzelés részleteit firtató kérdésekre, így hogy mi történik akkor, ha más a szülők pártpreferenciája, vagy ha elválnak, nem tudott választ adni.

OLDALTÖRÉS: Magyarország úttörő lehet az alkotmányozásban, ha figyelembe veszi a globális kihívásokat

Magyarország úttörő lehet az alkotmányozásban, ha figyelembe veszi a globális kihívásokat

Magyarország úttörő lehet az alkotmányozásban, ha figyelembe veszi a globális kihívásokat

Magyarország úttörő lehet az alkotmányozásban, ha figyelembe veszi a globális kihívásokat

Magyarország úttörő szerepet tölthet be az alkotmányozásban, ha az új alaptörvény figyelembe veszi a XXI. századi globális kihívásokat is.

Ebben Salamon László (KDNP), az Országgyűlés Alkotmány-előkészítő eseti bizottságának elnöke és Stumpf István alkotmánybíró is egyetértett a Mathias Corvinus Collegium szerdai konferenciáján tartott kerekasztal beszélgetésen. Eltérően vélekedtek ugyanakkor arról, hogy az Országgyűlésnek mikor kellene szavaznia az új alkotmányról.
   
Salamon László "Az új alkotmány, változások és lehetőségek" elnevezésű konferencián hangsúlyozta: az új alkotmánynak az alapértékeket kell tartalmaznia és nyitnia kell a XXI. századi kihívások felé.
   
Az alapértékek közé sorolta egyebek mellett az egyetemes alkotmányos értékeket, az emberek alapvető jogainak a tiszteletben tartását és védelmét, a demokráciát, a hatalommegosztást, a jogállamiságot, a szabadságot, a társadalmi szolidaritást, a nemzeti közösség és összetartozás értékeit. Fontosnak tartja azt is, hogy az új alkotmány elismerje a keresztény értékeket, és védje fokozottabban a családot.
   
A kormánypárti képviselő úgy fogalmazott: a jelenkori alkotmánynak nyitnia kell olyan XXI. századi kihívások fel is, mint a természeti javak és közvagyon védelme.
   
Salamon László úgy látja, az új alkotmány akkor lesz a nemzeté, ha azt a sajátjának fogadja el. Véleménye szerint ezt segíti elő, hogy az alkotmány-előkészítő bizottság olyan széles körű konzultációt és véleménybegyűjtést végzett, amelyre alkotmányozás esetében az újkori magyar történelemben még nem volt példa.
   
A kerekasztal beszélgetésen Stumpf István úgy vélekedett: a modern alkotmányozásban úttörő lehet Magyarország, ha egy XXI. századi alaptörvényt készít.
   
Az alkotmánybíró álláspontja szerint fontos kérdés például az, van-e válasza az alkotmánynak arra, hogyan lehet növelni a parlament ellenőrző szerepét úgy, hogy ez ne akadályozza a gyors kormányzást.
   
Kitért arra: az alkotmányozás szigorúan politikai kérdés, politikai elhatározás és erő kérdése. Véleménye szerint az új alkotmánnyal kapcsolatos viták hatalomtechnológiai kérdésekről szólnak. Hiányolta, hogy nincsenek pontos információk azon kormányzati elképzelésről, mely szerint változtatnának az Alkotmánybíróság előzetes normakontroljára vonatkozó szabályokon.
   
Ennek részleteiről Salamon László sem tudott beszélni. Mint mondta, valószínűleg még nem alakultak ki a végleges elképzelések. El tudja képzelni például, hogy az előzetes normakontrol erősebbé válik, mint az utólagos, amelynél a kezdeményezők köre szűkülhet.
   
Hozzátette: az Alkotmánybíróság túl van terhelve, ezért az önkormányzati rendeletek felülvizsgálatával várhatóan nem kell majd foglalkozniuk a későbbiekben.
   
A kormánypárti politikus az Ab hatásköreivel kapcsolatban kiemelte: a szuverenitás megőrzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a testület felülvizsgálhatja a nemzetközi szerződések, közösségi irányelvek alapján kiadott jogi normák alkotmányosságát.
   
Stumpf István a kerekasztal beszélgetésen kijelentette: április 11-e koherensebb dátum lenne az új alkotmány elfogadásra, mint a Húsvét.
   
Salamon László erre reagálva közölte: téves nézet azt gondolni, hogy az alkotmányos berendezkedést csak az alkotmány szabályozza. Jelezte, az alaptörvény mellett módosítani kell az úgynevezett sarkalatos törvényeket is, ami 2011. végére fejeződhet be, és ezzel fejeződhet be az alkotmányos rendszer kiépítése.
   
Az a legfontosabb, hogy az alkotmányos rendszer amennyire lehet, hiba nélkül felépített, színvonalas és jól működő legyen - fogalmazott, majd közölte: nem látja okát, hogy ne a tervezett időpontban fogadják el az új alkotmányt.