Mindennapos válságaink

Dr. Miszlivetz Ferenc egyetemi tanár már régóta kutatja a demokrácia természetét, határait a kultúrára, vagy éppen a gazdaságra. Tágabb, filozofikus, mégis pragmatikus megállapításokkal. Így történt ez legutóbb is az egyetemen, ahol a szabad esés jegyében a demokrácia fogalmának változásáról, az uniós szerepvállalásról, valamint a válság utáni gazdaság lehetőségeiről szólt.

Ez utóbbival kezdve egyáltalán nem fényes a helyzetünk, mármint egész Európáé. Mert, mint a professzor mondta, nem lesz helyreálló visszatérés. Vagyis a kapitalizmus nem megerősödve, hanem megtörve kerül ki a mostani krízisből. Ráadásul úgy, hogy újabbak sorozatával kell számolnia. Az előadó konkrétan nem mondta ki, de ez a modell a szakközgazdák által pár éve felvázolt W-alakhoz hasonlít. Vagyis a válság mindennapjaink részévé válik, a tartós fellendülésnek búcsút inthetünk. Lesznek jobb és tűrhetőbb szakaszok, de az, ami 2008 előtt volt, már sohasem áll vissza. Ez egyben azt is jelenti, hogy Magyarország a klasszikus fogyasztói társadalomból, már ha a többséget nézzük, csupán éveket kapott.

– Sokkal mélyebb ez a mostani válság a számítottnál. Visszafordíthatatlan folyamat, mondhatni az értékrend válsága. Amelyben egyaránt létezhet a szürke zóna, a káosz, a kriminalizálódás. De akár a szétesés is: mindennek a nyomait máris látjuk, ha széttekintünk a világban. A relatív szabad akarat ideje jött el, ami annyit tesz: mindegy, mit csinálnak a játékosok. A játékosok, akik lehetnek pártok, kormányok, államok. Más érdekcsoportok kezében a döntés. Ám nem tehetjük ölbe a kezünket, itt az ideje, hogy gondolkodjunk – szögezte le Miszlivetz Ferenc.

Aki részletesen szólt a demokrácia előtt álló kihívásokról is. Mint mondta, korunk paradoxona, hogy új demokráciák születnek, miközben a régiek válságba kerülnek. Utalt arra a tételre, miszerint a demokrácia rossz dolog, mert a korrupció, az autokratizmus melegágya, ám nem tud helyette senki sem jobbat.

– Nincsenek megfelelő válaszok a mai problémákra. Amint nincsenek megfelelő globális intézmények sem, amelyek sikerrel kezelhetnék az új jelenségeket. A demokrácia óriási átalakuláson megy át: lehet választási lehetőségek nélküli, vagy sokszínű kormányzással bíró, esetleg internet-forradalom szülte – hallottuk, majd az előadó nemzetközi felméréseket idézett.

A legnagyobb elutasítottságnak a politikusok „örvendenek”, viszont meglepően jó az uniós polgárok véleménye a rendőrségről, vagy a civil szervezetekről. A politikusok iránti unszimpátia fő oka az, hogy elszakadtak attól a közegtől, amelyet képviselniük kellene, külön kaszttá lettek.

Az egyes jelenségek elemzése után a legnagyobb figyelmet az internet szerepe keltette. A közösségi oldalak képesek nagy tömegeket mozgatni. Ezek valós tényezők, holott a virtuális világból léptek elő. Ez új és rendkívül fontos jelenség, hiszen olyan fundamentumokat kérdőjelezhet meg, mint a titkosság, ennek birtoklása, állami szinten pedig a nemzetbiztonság.

Az érdeklődők láthattak különleges grafikonokat is, amelyek a magyar polgárok mai világlátását tükrözik. Hazánkban csökkent az unióba vetett bizalom, csupán 40 százalék bízik parlamentünkben. A többség bizalmat szavaz a rendőrségnek és az önkormányzatoknak, kedvelik a civileket is.