Belföld

2011.04.19. 07:15

Navracsics Tibor az új alkotmányról a The Wall Street Journal-ban

Az új alkotmány országgyűlési elfogadásával kapcsolatban a The Wall Street Journal című amerikai gazdasági napilap kedden közölte Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes írását.

MTI

Az új alkotmány túlnyomó többséggel való megszavazásával Magyarország lett az utolsó volt kommunista ország, amely megszabadult közelmúltjának kísértetétől és saját szövegezésű alaptörvényt fogadott el - írta Navracsics Tibor.
   
A miniszterelnök-helyettes rámutatott, az új alkotmány alapul szolgál Magyarország lelki és szellemi megújulásához, tükrözi a nemzet múltját, jelenét és jövőjét és a magyar nép alapvető értékeit. Az alaptörvény egyúttal felülvizsgálja és korszerűsíti azt a jogi keretet, amelyet a kommunisták alatt fogadtak el 1949-ben. Az 1989-es módosítások ellenére az eredeti szöveg sok helyen a mai napig fennmaradt.
   
Az új alkotmány tartalmával és az elfogadásának körülményeivel kapcsolatos bírálatokat sorra véve Navracsics Tibor alaptalannak nevezte azt az állítást, miszerint az alkotmányt sietve fogadták el, rámutatva, hogy az új alaptörvény 1989 óta célja a magyar kormányoknak, s hogy erről a vita 20 éve tart. A jelenlegi kormány már a 2010 áprilisi kampány idején megfogadta, hogy új alkotmányt fog elfogadni és az erről folytatott hivatalos konzultációk nem sokkal a választások után, tavaly júniusban megkezdődtek. Valamennyi magyar ellenzéki párt, számos szakértő és civil szervezet meghívást kapott a részvételre. A miniszterelnök-helyettes szerint a többség élt ezzel, és felbecsülhetetlen mértékben hozzájárult a munkához. Ennek során a kormány egy példátlan, nyilvános konzultáció keretében, 8 millió választóhoz küldött szét kérdőíveket, s a több mint egymillió választ belefoglalták a szövegezés folyamatába.
   
Navracsics hangsúlyozta: egyértelmű, hogy az új szöveg nem erodálja a demokratikus intézmények fékjeit és ellensúlyait, ahogy azt egyesek állítják. A magyar alkotmány megőrzi a törvényhozási, a kormányzati és a bírósági hatalmi ág közötti klasszikus megosztást, s fenntartja a parlamenti demokráciát és a jogállamiságot.
   
Az új alaptörvény egyben nagyon szükséges egyszerűsítéseket vezet be, például  négyről egyre csökkenti az ombudsmanok számát, és megszünteti a legfelső bíróság és az alkotmánybíróság szerepkörei közötti átfedéseket.
   
A miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy az alkotmánybíróság az a törvényszék lesz, amelyhez az állampolgárok végső esetben folyamodhatnak és nem lesz többé joga, hogy adó- és költségvetési kérdésekben ítélkezzen, ami jogosan a választott parlament hatásköre marad.
   
Navracsics rámutatott, hogy a kereszténységre és Szent Koronára való hivatkozás nem diszkriminatív jellegű, ahogy azt néhányan állítják, hanem pusztán annak elismerése, milyen fontos szerepe volt a kereszténységnek a magyar történelemben. Az effajta hivatkozás nem szokatlan az európai alkotmányokban és nem gátolja más vallások gyakorlásának szabadságát. Az új alkotmány valójában a magyar állampolgárok vallási, kulturális és vallási sokszínűségét ünnepli és védelmezi.
   
A miniszterelnök-helyettes rámutatott, hogy az alkotmány teljes egészében magában foglalja az EU Alapvető Emberi Jogok Chartáját, így deklarálva az emberi méltóság sérthetetlenségét, a szabadsághoz való jogot, a személyi biztonságot és a magántulajdon védelmét. Az alkotmány külön hangsúlyt fektet a gyermekek, az anyák, a fiatalok, az idősek és a fogyatékosok védelmére. Más európai alkotmányokhoz hasonlóan kijelenti, hogy házasság kizárólag férfi és nő között jöhet létre, az azonos nemű párokat ugyanakkor a bejegyzett élettársi viszony keretében a heteroszexuális párokkal megegyező jogvédelem illeti meg.
   
Az alkotmány ugyancsak kiemeli a család és az emberi élet védelmét, de a "család" fogalmát nem köti a házassághoz. Így az egyszülős családok a családtámogatás terén azonos jogokat élveznek, így az alkotmány nem is lehet világosabb az egyenlő jogok és esélyek iránti elkötelezettség kérdésében.
   
Navracsics Tibor elmondta, hogy az élethez való jog kérdésében az alkotmány nem változtatja meg a jelenlegi jogszabályt és megerősíti az alkotmánybíróságnak a magzati életre vonatkozó határozatait.
   
Az etnikai diverzitással kapcsolatban az alkotmány kinyilvánítja, hogy az országban élő összes nemzetiség része a magyar politikai közösségnek, s védi ezek nyelvét, kultúráját, az anyanyelv használatának és az anyanyelvi oktatásnak a jogát, a szabad szervezetalapítás, valamint a helyi és az országos választásokon való részvétel jogát.
   
A határon kívüli magyarokkal kapcsolatban az új alkotmány kijelenti, hogy Magyarország felelősséget vállal minden, a határain belül és kívül élő magyarért, csakúgy, mint az előző alaptörvény. Az alkotmány a Magyarország határain kívül élő magyarok szavazati jogáról nem rendelkezik. A kérdés a választójogi törvényről folytatandó parlamenti vita témája lesz. Navracsics szerint a kormánypárti politikusok világossá tették, hogy ebben az ügyben azt elterjedt európai gyakorlatot kívánják folytatni, s valamilyen formában szavazati joghoz juttatnának minden magyar állampolgárt.
   
A miniszterelnök-helyettes aláhúzta, hogy az alkotmány szigorú szabályozást vezet be a közfinanszírozás terén, elejét véve annak, hogy bármely jövőbeni kormány ismét csődbe vigye az országot és emelje az eladósodás mértékét. A GDP 80 százalékát jelentő államadósságnak az évtized végig az 50 százalékra való csökkentése a kormány egyik fő célja.
   
Az új magyar alkotmány teljes összhangban áll az európai hagyományokkal, megerősíti Magyarország elkötelezettségét az egyéni szabadság, a demokrácia és a jogállamiság mellett és megőrzi a magyar parlamenti hagyományokat és állami intézményeket. Ami a legfontosabb: az alkotmány lezárja az elmúlt 20 évet és magába foglalja az 1989-90-es politikai átmenet értékeit - összegezte írását Narvracsics Tibor.

 

OLDALTÖRÉS: Belga lap az új alkotmányról

Belga lap az új alkotmányról

Belga lap az új alkotmányról

Belga lap az új alkotmányról


Orbán Viktor miniszterelnök személyes győzelmet ünnepelhetett hétfőn az Istenre, kereszténységre, hagyományos családra utalásokat tartalmazó új alkotmánnyal, amelyet azonban az ellenzék alkotmányos "puccs"-nak minősített - írta kedden a La Libre Belgique című brüsszeli napilap.

A francia nyelvű újság főként budapesti különtudósítója, Christine Dupré tollából két teljes oldalt szentelt az alkotmány elfogadásának, beszámolva az ahhoz kapcsolódó, múlt hét végi tüntetésekről is.
   
Megemlítette, hogy az alkotmányt szerkesztő csoport vezetője, Szájer József (Fidesz) európai parlamenti (EP-) képviselő részben az EP két székhelye, Brüsszel és Strasbourg között ingázva, iPad-jén írta a tervezetet.
    
A kormánypártok történelmi pillanatnak tekintik az alkotmány elfogadását, a szöveg bírálói viszont úgy vélik, hogy az alapvető szabadságjogokat sért, és lényegében eszközül szolgál a kormányfőnek arra, hogy hatalmát megszilárdítsa - írta a cikk.
   
A kétharmados többséggel rendelkező kormányerők támogató voksaival nem fért kétség a szavazás sikeréhez, az ellenzék egy része viszont bojkottálta azt, míg a Jobbik ellene szavazott - jelezte a belga lap.
   
Egy külön cikkben a La Libre Belgique arról is írt, hogy a kormány költségvetési érvekre hivatkozva nehezebbé tette számos kulturális intézmény helyzetét.

OLDALTÖRÉS: A NYT írása az új magyar alkotmányról

 

 

 

A NYT írása az új magyar alkotmányról


A magyar parlament jóváhagyja az új alkotmányt címmel, berlini keltezéssel közölt cikket kedden a The New York Times (NYT) című amerikai napilap internetes változata.

Az Európai Unió soros elnöki tisztjének ellátásában félúton járó Magyarország hétfőn elfogadta az új alkotmányt dacára annak, hogy az Európai Unió és az ENSZ is kritikát fogalmazott meg az alaptörvénnyel kapcsolatban a végrehajtó és a törvényhozó hatalom közötti megfelelő fékek és ellensúlyok hiánya miatt - áll az írásban, amely szerint az egyik legvitatottabb cikk korlátozza az alkotmánybíróság hatáskörét a költségvetést és az adóügyeket illetően, és lehetővé teszi az elnöknek az országgyűlés feloszlatását, amennyiben az nem fogadja el az adott évi költségvetést.

 A lap felhívja a figyelmet arra, hogy a tavalyi választásokon elsöprő győzelmet aratott jobbközép Fidesz az egyetlen párt volt a parlamentben, amely az új alaptörvényt megszavazta. A NYT szerint "az a tény, hogy az ellenzék legerősebb csoportját jelentő szocialisták, illetve a liberális pártok" a szavazás bojkottja mellett döntöttek, nem csak az alkotmány tartalmával kapcsolatos megosztottságot tükrözi, hanem az annak előkészítése körüli vitát, valamint azt a politikai polarizálódást, amely a Szovjetunió 1990-es összeomlása és csatlósainak a demokrácia felé vezető útra lépése óta jellemzi az országot.
   
Az amerikai újság idézi Lázár Jánosnak, a Fidesz frakcióvezetőjének szavait, aki az alaptörvény megszavazása előtt az országgyűlési képviselőknek azt mondta: az új alkotmány alapvetően azt jelképezi, hogy Magyarország szakít kommunista múltjával.
   
A lap megjegyzi, hogy az ellenzéki pártok nem vettek részt annak a bizottságnak a munkájában, amelyet tavaly állítottak fel az alaptörvény megszövegezésére. "Ők politikai okokból léptek ki (a bizottságból)" - idézi az újság Martonyi János külügyminisztert, aki múlt pénteken egy Berlinben adott interjúban beszélt az új dokumentumról. "Mi szerettük volna, ha részt vesznek a munkában. Kértük őket, hogy jöjjenek vissza. Nagy hiba volt részükről, hogy ezt nem tették meg."
   
A NYT ezzel kapcsolatban tesz említést az ellenzék korábban hangoztatott félelméről, arról, hogy ha a bizottságban maradtak volna, akkor sem vették volna figyelembe az ő álláspontjukat. Martonyi János ezt a véleményt elutasította, példaként említve a bizottság munkájában eleinte részt vevő zöldek által kiemelt témaként kezelt fenntartható fejlődést, amely helyet kapott az alkotmányban.
   
Az amerikai újság arra is felhívja a figyelmet, hogy a januárban hatályba lépő új magyar alaptörvény tartalmát az Európa Tanács alkotmányozási kérdésekben tevékenykedő tanácsadó szervezete, a Velencei Bizottság is kritikával illette. A testület múlt héten aggodalmának adott hangot az alkotmánybírók pénzügyekre vonatkozó jogkörének korlátozása miatt, valamint megkérdőjelezte az alkotmányozási folyamat átláthatóságát is.
   
Az amerikai lap végezetül kitér Sólyom László volt államfőnek, az alkotmánybíróság korábbi elnökének az új alkotmánnyal kapcsolatban megfogalmazott kritikus észrevételeire is. "Az alkotmányozás elvesztette a méltóságát és a közönséges parlamenti huzavona színvonalára süllyedt" - idézte az újság a volt köztársasági elnöknek egy magyar hetilap számára adott interjúját.
   
"Magyarország az európai demokráciák között marad az új alkotmány hatálya alatt is" - zárul Sólyom szavaival a The New York Times írása.

 

OLDALTÖRÉS: Korlátozott szavatosságú birodalom: osztrák lapok az új alkotmányról


Korlátozott szavatosságú birodalom: osztrák lapok az új alkotmányról


Korlátozott szavatosságú birodalom: osztrák lapok az új alkotmányról


Korlátozott szavatosságú birodalom: osztrák lapok az új alkotmányról


Korlátozott szavatosságú birodalom címmel közölt kommentárt kedden az új alkotmányról a Der Standard című liberális osztrák napilap. Az új magyar alkotmány látszólag hosszú évekre bebetonozza Orbán Viktor birodalmát, olyan paragrafusokat tartalmaz, amelyek lehetővé teszik, hogy a Fidesz minden későbbi kormányt cselekvőképtelenné tegyen. Saját pártjában Orbán Viktor nem tűr ellentmondást, az ellenzék pedig gyenge - írta Kathrin Lauer, a lap budapesti tudósítója.
   
Kérdéses, hogy mennyire tud még nyilvános ellenállás kibontakozni Magyarországon, ha júliusban a médiatörvény is életbe lép - vélekedett, a törvényt "korlátozónak" nevezve. A törvény hatályba lépése egybeesik a magyar európai uniós elnökségi félév végével, amikor a világ esetleg kevésbé figyelmesen szemléli Magyarországot - tette hozzá.
   
"Mindazonáltal sokkal hatalmasabb birodalmakat is láttunk már saját nagyságuk és hatalmuk miatt összeomlani". A jobboldali radikálisokkal szembeni fellépésben máris gyengének mutatkozott Orbán - írta. "Egyszer a Fideszen belül is ellenállásnak kell támadnia Orbán arroganciájával szemben. Lesznek hoppon maradottak vagy egyszerűen csak józanok, akik mégis meg akarják majd kockáztatni a demokráciát" - állt a Der Standard kommentárjában.
   
A Die Presse című konzervatív napilap keddi száma tudósításban foglalkozott az új alkotmány elfogadásával. Orbán miniszterelnök átkorbácsolja a vitatott alkotmányt című írásában Thomas Rosen belgrádi székhelyű tudósító többek között beszámolt arról, hogy az alkotmányt a kormánypárti képviselők szavazataival fogadták el. "A jobboldali populista Fidesz által a parlamenten mindössze néhány hét alatt átkorbácsolt" alkotmányjavaslatot - írta - a kormánypárti frakció minden képviselője megszavazta, az MSZP és az LMP nem vett részt a szavazáson, a Jobbik nemmel szavazott.
   
A cikk kitért arra, hogy az alkotmányt belföldön és külföldön is bírálatok érik. Többek között ismertette a "keresztény-nacionalista alaphanggal", az alkotmánybíróság hatáskörének szűkítésével és "a hatalommegosztás elvének fellazításával" kapcsolatos bírálatokat. Felidézte, hogy Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár a szavazás előtti budapesti sajtótájékoztatóján nemzetközi tanácsadók megkérdezésére hívott fel és kijelentette, hogy a kormánynak biztosítania kell a törvények összhangját a nemzetközi egyezményekkel.
   
Kitért arra is, hogy a Medián közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a lakosság hatvan százaléka egyetértene egy népszavazás kiírásával. A Fidesz álláspontja szerint azonban - tette hozzá - már egy éve, a parlamenti választásokkor lezajlott a népszavazás.
   
"A miniszterelnököt nem aggasztja a szemrehányás, hogy a nyilvánosság megkerülésével hozták létre az alkotmányt: végül is több százezer állampolgár élt a lehetőséggel, hogy egy kérdőíves akció keretében véleményt nyilvánítson. Valóban, utána ejtették azt a tervet, hogy az anyák gyerekeik után második szavazati lehetőséget kapjanak" - írta végül tudósításában a Die Presse.

OLDALTÖRÉS: Adevarul: Magyarország legbíráltabb alkotmányát fogadta el a parlament

 

 

 

Adevarul: Magyarország legbíráltabb alkotmányát fogadta el a parlament

Magyarország legbíráltabb alkotmányát fogadta el a budapesti parlament - írja az Adevarul című román liberális napilap az új magyar alkotmányról, megállapítva, hogy az "nem biztosítja a nemzeti kisebbségek anyanyelvének használati jogát", és "megszünteti a kisebbségi ombudsman funkciót".

A keddi román napilapok nem foglalkoznak kiemelt helyen az új magyar alkotmánnyal. Részletesebb tudósítást csak az Adevarul közöl, amely megállapítja, hogy az új alkotmánynak döntő befolyása van a kormányzásra még azután is, hogy a Fidesz-KDNP már nem lesz hatalmon. A lap szerint a Költségvetési Tanács szembeszállhat majd egy következő kormánnyal, mivel a testületet kilenc évre választották meg februárban a mostani hatalom javaslata alapján. A lap szerint egyebek között az új alkotmány gyors kidolgozása, a népszavazás lehetőségének elutasítása, valamint az alkotmánybíróság hatáskörének korlátozása mind az alaptörvény élesen bírált elemei közé tartoznak.
   
Az Evenimentul Zilei című napilap tudósítása azt emeli ki, hogy az új alkotmány a Fidesz hatalmát konszolidálja, és megteremti annak alapját, hogy a magyar állampolgárságért folyamodó határon túli magyarok is szavazati jogot kapjanak.
   
Az erdélyi Krónika szerint az MSZP-nek az alkotmánnyal kapcsolatos bírálatait hiteltelenné teszi, hogy a szocialisták - amikor kormányon voltak - maguk is kidolgoztak egy alkotmánytervezetet. A szerző szerint  a Nemzeti hitvallásnak nevezett, a Szent Koronára is hivatkozó preambulum ugyan hosszú és dagályos, az azonban elfogadhatatlan álláspont, hogy "múltba néző", "retrográd" lenne.     Ez a bírálat a kommunista diktatúra szóhasználatára alapoz - folytatja a cikkíró -, egy olyan történelemhamisításra, amely szerint minden, ami 1945 előtt volt, önmagában véve rossz. Az 1944. március 19. előtti kor nem mentes a hibáktól, de bizonyos elemeitől eltekintve vállalható és legitim - ellentétben a vállalhatatlan náci és kommunista múlttal - írja a szerző. Szerinte az alkotmány nem tökéletes, de nem is a diktatúra megalapozását szolgálja - olvasható a Krónikában.

 

OLDALTÖRÉS: A francia Les Échos az új magyar alkotmányról


A francia Les Échos az új magyar alkotmányról


A francia Les Échos az új magyar alkotmányról


A francia Les Échos az új magyar alkotmányról


Az új magyar alkotmányról írt keddi számában a Les Échos című francia gazdasági napilap. Massimo Prandi arra hívta fel a figyelmet, hogy "a jelenleg az Európai Unió soros elnöki tisztét ellátó Orbán Viktor miniszterelnök populista pártja, a Fidesz kétharmados többsége által ellenőrzött parlament nem vette figyelembe a szocialista ellenzéknek és a civil szervezeteknek az ország új alaptörvényével kapcsolatos éles bírálatait".
   
A cikk szerzője szerint a kormányfő legfőbb célja az volt, hogy "eltörölje a szovjet megszállók által sugallt 1949-es alkotmány minden nyomát". Ehhez a törvényalkotók Magyarországnak a kommunizmus előtti gyökereihez nyúltak vissza: "Isten, kereszténység, Szent Korona, haza és a család hagyományos értékei tartoznak mostantól a hivatalos magyar nemzeti identitásba" - fogalmaz a jegyzetíró, hozzátéve, hogy "a vitatott pontok nem korlátozódnak a szimbólumokra". 
   
Massimo Prandi a kiskorú gyerekek után az anyáknak járó szavazati jogot tartja a hétfőn elfogadott alkotmány egyik "legmegdöbbentőbb ötletének". (Ezt a javaslat végül nem került bele az elfogadott törvénytervezetbe).
   
Kifogásolja azt is, hogy "az Alkotmánybíróságot megfosztják attól a jogától, hogy költségvetési kérdésekben állást foglaljon, ha a büdzsében az államadósság nem haladja meg a teljes hazai össztermék felét. (A kérdéses passzus valójában arról rendelkezik, hogy a testület a költségvetési és adókérdésekben korlátozott jogkörét akkor kapja vissza, ha az államadósság a GDP 50 százaléka alá csökken). A Költségvetési Tanács ugyanakkor politikai válságot okozhat abban az esetben, ha "a parlamentnek és a kormánynak nem sikerül (az államadósság) ezen korlátozását tiszteletben tartó költségvetési tervezetet elfogadnia" - tette hozzá.
   
A szerző megjegyzi, hogy az alaptörvény ellenzői Brüsszeltől kérnek segítséget az új alkotmány módosításához. A "lakosság kényelmes többségének támogatását élvező és az álláspontjához ragaszkodó" Orbán jelezte, hogy hajlandó az alkotmányt az Európai Bizottság rendelkezésére bocsátani. Viviane Reding, az Európai Bizottság alelnöke, jogérvényesülésért, alapvető jogokért és uniós polgárságért felelős biztos szóvivője, Matthew Newman pedig arra emlékeztetett, hogy "a magyar alkotmánynak összeegyeztethetőnek kell lennie az európai értékekkel" - írta a Les Échos.

OLDALTÖRÉS: Német lapkommentárok az új magyar alkotmány elfogadásáról

 

 

 

Német lapkommentárok az új magyar alkotmány elfogadásáról


Több német napilap kommentárban foglalkozott kedden az új magyar alkotmánnyal. A konzervatív Frankfurter Allgemeine Zeitung első oldalas szerkesztőségi cikke mellett belső oldalán részletesen ismertette az alkotmány legfőbb cikkelyeit.

Az Orbán kézjegye címet viselő kommentárjában a Frankfurter Allgemeine Zeitung Magyarország-szakértője, Reinhard Olt arra mutatott rá, hogy a fordulat óta Magyarország törekedett arra, hogy az 1949-ből származó sztálinista alkotmányt egy újjal helyettesítse. Ebből azonban mostanáig nem lett semmi. Orbán Viktor - akit a választók az elmúlt évben kétharmados többséggel ruháztak fel - most ezt a kedvező pillanatot megragadta ahhoz, hogy a régi tervet valóra váltsa. És létrejött Magyarország új alkotmánya, amely - mint Olt fogalmazott - kétségkívül az ő kézjegyét hordozza magán. Az ellenzék - amely "átlátszó okokból" sem az alkotmányozó vitában, sem a zárószavazásban nem vett részt -, továbbá más bírálók azt állítják, hogy az alkotmány az "Orbán-rendszert cézárosította."
   
A szerző utalt arra, hogy nyugati megfigyelők a preambulomot elavultnak tekintik. A magyarok nagy többsége, valamint a szomszédságban élő magyar kisebbségek számára azonban a "nemzeti hitvallás" és a "Szent Korona" ugyanolyan alkotmányos értéket jelent, mint az Istenre és a kereszténységre való nyomatékos hivatkozás, valamint a házasság és a család - a társadalom alapköveiként történő - kiemelése - mutatott rá Olt, hangsúlyozva: az alkotmányban sehol nem találhatók "támpontok" arra, hogy ezek az újítások "nem állnának összhangban az európai alapértékekkel", ahogy azt Orbán ellenfelei állítják. Ellenkezőleg, az alaptörvényben olyan cikkelyek vannak, amelyek a korábban homályos alkotmányjogot egyértelművé teszik, és ezáltal alapot teremtenek a hatékonyabb kormányzáshoz - írta Reinhard Olt, úgy vélekedve: mindez a reformországok egykori éllovasából az Európai Unió "betegévé" süllyedt Magyarország számára egészében véve épp olyan hasznos lehet, mint az Orbán utáni kormányok számára, még ha más politikai színezetűek lesznek is.
   
A cikkíró szerint nem helytálló az a bírálat sem, amely szerint "népszavazás nélkül az új alkotmány nem lesz legitim." Reinhard Olt ennek kapcsán utalt arra, hogy Európában a két évtizeddel ezelőtti fordulat óta 23 új alkotmány lépett életbe, és ezek közül csak 10-et erősítettek meg referendummal, ezzel szemben 13-at a törvényhozás hagyott jóvá. A cikkíró kiemelte azt is, hogy az amerikai alkotmányt és a német alaptörvényt sem népszavazással erősítették meg, mégis nagy tekintélyt élveznek.
   
"Amit a budapesti parlament a kormánypártok kétharmados többségével elfogadott, tartalmazhat ugyan szépséghibákat. Magyarország államjogi rendszerét azonban semmi esetre sem állítja a feje tetejére" - hangsúlyozta a Frankfurter Allgemeine Zeitungban Reihard Olt, aki az újság belső oldalán nagy terjedelemben ismertette az új alkotmány legfőbb cikkeit.
   
A liberális Süddeutsche Zeitungban Michael Frank Félelem Magyarország arroganciájától címmel írt kommentárt. A lap közép-európai tudósítója a bevezetőben azt hangoztatta: az európai népek közötti "kiválasztottság" víziója a kontinensen mindig is vészt eredményezett. Frank szerint ilyen szellemet tulajdonítanak a bírálók az új magyar alkotmánynak, amelyet a budapesti parlament hétfőn a Fidesz kétharmados többségével hagyott jóvá. Azok az idők, amikor a "magyarságot" elnyomták, a "nemzeti hitvallással" véget értek - idézte a miniszterelnököt a tudósító. Az alkotmány a magyarokat patetikusan az európai népek között "különlegesnek" tünteti fel - fogalmazott a szerző, hozzátéve: kulturális és nyelvi sajátosságaik alapján bizonyos mértékben még azok is.
   
A kommentár szerint az alkotmány szövege az ideológiai és népnemzeti intolerancia szellemét tükrözi. Egyeseket - mint írta - már a két világháború közötti idők "fasiszta retorikájára" emlékezteti. A szomszédok - tette hozzá - szorongva gondolnak annak "a történelmi Magyarországnak a kulturális és hatalmi arroganciájára, amelynek fájdalmas magyarosító programja egykor sújtotta őket." Elvégre az új magyar alkotmány azt hirdeti, hogy Magyarország államként alapjában minden magyart képvisel azokat is, akik a szomszédos országokban élnek.
   
A demokratikus tudat az együttműködést, a totalitárius eszme a konfrontációt részesíti előnyben - hangoztatta Frank, aki szerint ezért "Magyarország belső lelkiállapota is nagy hatással van a környezetére."

A cikkíró szerint nem utolsósorban az Európai Unió és az egyes tagállamok "éberségén és befolyásán" múlik majd, hogy a gyakorlatban megvalósulhasson az új magyar alkotmány "demokratizálódása". "Ettől függ, hogy a Kárpát-medencében tartósan a béke szelleme erősödik meg, vagy a nemzeti pátosz Közép-Európát egyfajta méregként itatja át" - hangoztatta a Süddeutsche Zeitungban Michael Frank.
   
A baloldali Berliner Zeitung kommentárjának "A jó magyar" címet adta. A jó magyar - mint fogalmazott - Orbán Viktor kormánypártja szerint "feltétlenül keresztény és népnemzeti gondolkodású, dermedten alázatos a heroikus múlt előtt, és inkább monarchista, mint republikánus beállítottságú." A jó magyar helyét Isten és a mítikus Szent Korona között látja - írta.
   
Az Orbán-kormány - fogalmazott a szerző - az új alkotmányt "a dagályos, ideológiával átitatott preambulummal együtt" gyakorlatilag egyedül írta és vitatta meg. "Orbán Viktornak ezzel sikerült az, ami a Kaczynski-tetvérek számára Lengyelországban tilos maradt: egy nemzeti-konzervatív pártdoktrínát államérdekké emelt" - fogalmazott a szerző.
   
A kommentár szerint Európa-szerte a közelmúltban sokan felháborodtak a magyar médiatörvény miatt. "Az Orbán-alkotmány teljes kevélységével ennél jóval nagyobb botrány" - írta a lap.

OLDALTÖRÉS: A Le Soir az alkotmány elfogadásáról

 

 

 

A Le Soir az alkotmány elfogadásáról

Terjedelmes írásban számolt be a Le Soir című baloldali liberális irányzatú, francia nyelvű brüsszeli lap kedden az új magyar alkotmány elfogadásáról. A cikk felcíme ultrakonzervatívnak minősítette az alaptörvényt.

A Le Soir lényegi elemnek minősítve kiemelte, hogy a jövő év január 1-jén életbe lépő alkotmány utalást tesz Istenre és a hagyományos családra, és azt állította, hogy a szöveg "az ezeréves Magyarország helyreállításának igényével lép fel". Felhívta a figyelmet arra, hogy az új alaptörvény ellenzői alkotmányos puccsról beszélnek. 

A szerző, Pascal Martin "nacionalista, protekcionista és konzervatív" politikusnak minősítette Orbán Viktor miniszterelnököt, és felhívta a figyelmet arra, hogy a tavaly áprilisi választások nyomán a Fidesznek kétharmados többsége van a parlamentben.
   
A Le Soir cikke szerint az új alkotmány - amellett, hogy "a nemzetként felfogott Magyarország" hagyományos értékeinek felélesztésére törekszik - biztosítani akarja a Fidesz tartós hatalmát a jövőbeli választások utáni időszakra is.
   
Az új alkotmány tartalmi elemei közül a szerző problematikusnak tartja egyebek közt az igazságszolgáltatás függetlenségének a kérdését, illetve a homoszexuálisok jogait. 

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!

Ezek is érdekelhetik

Hírlevél feliratkozás
Ne maradjon le a vaol.hu legfontosabb híreiről! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és mi naponta elküldjük Önnek a legfontosabb híreinket!