Javier Solana: a soros magyar EU-elnökség korrektül teljesített

"A magyar elnökség mérlege pozitív, nagyon nehéz helyzeteket kellett kezelni" - mondta, és utalt arra, hogy az EU belső életét alapvetően a pénzügyi-gazdasági válság kezelése töltötte ki. "Még nem teljesen fejeződött be az új pénzügyi keretekre vonatkozó szabályozás megalkotása, főleg ezzel foglalkoztak két éve Európában és máshol is a világon" - fejtette ki.
   
Bár a félévente váltakozó soros elnökségek továbbra is fontos jelképes szerepet töltenek be, a Lisszaboni Szerződés intézményi módosításai nyomán az elnökségek tevékenysége kevésbé látható - mutatott rá Solana.
   
A volt NATO-főtitkár azért érkezett Budapestre, hogy átvegye a Közép-Európai Egyetem (CEU) Nyílt társadalom-díját, amelyet idén is az intézmény alapítója, Soros György nyújt át a CEU 20. diplomaosztó tanévzáró ünnepségén a Művészetek Palotájában. Az elismerést a nyitott társadalmak értékeinek erősítésén dolgozó, kiemelkedő eredményeket elérő személyiségek kapják. A korábbi díjazottak között van Kofi Annan egykori ENSZ-főtitkár, Göncz Árpád és Václav Havel volt magyar, illetve cseh államfő.
   
"Optimista vagyok, az Európai Unió mindig talál kiutat a válságokból, és biztos, hogy erősödni fog az EU egysége" - jelentette ki Solana. Hozzátette, kétség sem fér ahhoz, hogy a gazdasági problémák megoldódnak, csak az a kérdés, mikor és milyen feltételekkel. Okosan le kell vonni azokat a tanulságokat, hogy milyen intézményi hiányosságok járultak hozzá a krízishez - állapította meg.
   
Solana szerint nem szabad, hogy a gazdasági válság miatt sérüljenek a nyitott társadalom értékei, és az állam szerepét nem feltétlenül kell erősíteni. "Globális problémákról beszélünk, amelyek megoldásához globális intézményekre van szükség" - mondta. Kifejtette, nagyobb szerepet kell kapnia a G20 csoportnak és más hasonló nemzetközi együttműködési kereteknek.
   
A 69 éves Solana - aki 1992 és 1995 között spanyol külügyminiszter, 1995-től 1999-ig az észak-atlanti katonai szövetség főtitkára, majd 1999 és 2009 között az Európai Unió Tanácsának főtitkára, uniós közös kül- és biztonságpolitikai főképviselő volt - elhárította azokat a bírálatokat, amelyek szerint az EU-nak nincsen egységes külpolitikája. Elmondta, neki is része volt a lisszaboni átalakításban, és felhívta a figyelmet arra, hogy még csak másfél éve történt az átalakítás. "Nyilván lesznek még belső súrlódások, de aztán jönnek az eredmények, az EU hatékonyabbá válik" - tette hozzá. Azt is elmondta, hogy az egyetértésnek mindig vannak korlátai, sok kérdésben rendkívül nehéz konszenzust találni.
   
Javier Solana nagyon fontosnak nevezte, forradalmi változásként értékelte az észak-afrikai társadalmi átalakulást. Azt mondta, az ébredőben lévő térség vissza akar kerülni a világ véráramába, az abból való tartós kiszorultság évtizedei után. Fantasztikusnak mondta, ahogy a fiatal nemzedékek kiállnak méltóságuk védelmében, nem pénzt kérnek, hanem a méltóságuk helyreállításához segítséget. "Mindenekelőtt tisztelettel kell viszonyulni ezekhez a jogaikért nagyon békésen harcoló népekhez, olyan eredményeket értek el, amelyek azelőtt elképzelhetetlenek voltak" - mondta. Hangsúlyozta, hogy "ez csak a kezdet". Az EU déli szomszédságpolitikája kapcsán kijelentette: "a mi feladatunk, hogy a kísérőjük legyünk, de ne irányítsuk ezeket a népeket, a saját sorsuknak maguk az irányítói".
   
Elmondta: az, ami az EU déli szomszédságában történik, semmilyen tekintetben nem hátráltathatja az előrelépést az EU keleti partnerségi programjában. "Az arab tavasz nem befolyásolhatja azt, amit a keleti partnerekkel elértünk" - mondta. Bár Észak-Afrikában és a Közel-Keleten nagyon fontos események történnek, "semmi sem lesz már a régi", de az EU-nak folytatnia kell az együttműködést a keleti partnerekkel - jelentette ki.
   
A Budapestre tervezett első félévi keleti partnerségi csúcstalálkozó elhalasztásával kapcsolatban megjegyezte: "megvan a képességünk arra, hogy egy időben két irányba figyeljünk, mindkettő nagyon fontos, a keleti reláció jelentősége nem fog csökkenni".
   
A soros magyar EU-elnökség fő céljai közé tartozó kérdés, a Nyugat-Balkán európai integrációjának előmozdításával kapcsolatban kifejtette: Horvátország EU-csatlakozásának ügyében lényeges előrelépés történt az utóbbi hetekben, Szerbia pedig fontos lépést tett a háborús bűnökkel vádolt Ratko Mladic volt tábornok kiadatásával. "Ez feltehetően alapvető változást hoz az EU és Szerbia viszonyában, ez volt az egyik súlyos, megoldandó kérdés" - fejtette ki. Meggyőződése szerint "nyitottá vált az út Szerbia előtt az EU-tagság felé", s mint mondta, az európai vezetők így fognak dönteni. Azt is kijelentette, Koszovó problémáját - Szerbia nem ismeri el egykori tartománya függetlenségét - rendezni kell, Koszovóhoz fűződő viszonyát Belgrádnak mindenki érdekében tisztáznia kell.
   
Solana arról is szólt, hogy az uniónak szerinte nyitottnak kell maradnia, és előbb-utóbb Törökországot is be kell fogadnia. Mint fogalmazott, fel kell frissíteni az Európai Uniót, nyitva kell tartani a kapukat mások előtt. "Európa sokszínű térség, a sorsunk a sokszínűség, erről szól a földrész történelme, nem szabad félnünk a sokszínűségtől" - mondta.
   
Az egykori NATO-főtitkár azt is elmondta: Oszama bin Laden megölésével szerinte némileg enyhült a nemzetközi terrorizmus jelentette veszély. Az al-Kaida vezérének eltüntetésével szerinte jelentős csapást mértek a terrorszervezetre - mondta, és hangsúlyozta, az egyik legfontosabb jövőbeni feladat annak megakadályozása lesz, hogy Afganisztán ismét a terroristák menedékhelyévé válhasson.

Hofer László