Politológusok: se forradalom, se putyinizálódás

A fővárosban rendezett beszélgetésen a magát leginkább a XIX. századi centralistákhoz közel állóként jellemző Török Gábor, valamint a gazdasági dimenzióban jobb oldalra helyezkedő, de a szavai szerint progresszió mellett elkötelezett Magyar Kornélia, illetve a konzervatív-szabadelvű meghatározást vállaló Mráz Ágoston Sámuel értékelte az elmúlt évet.
   
Török Gábor a kormányzás legnagyobb pozitívumának azt tartja, hogy a Fidesz a korábbi kabinetekkel ellentétben egyre nagyobb politikai bátorságot mutat, és nem fordul vissza az általa választott irányból. A Vision Politics Budapest igazgatója ugyanakkor kiemelte, hogy a Fidesz nem bánt okosan páratlan lehetőségével: a tudatos cselekvés helyett ugyanis sokszor politikai ösztöneinek engedett, holott nagyobb önmérséklettel és több gesztussal akár eredményesebb is lehetett volna. Mint mondta, a Fidesz néhány lépése az SZDSZ régi vágyait teljesítette be, egyes intézkedései mögött pedig kifejezetten Kóka János szelleme kísért, hiszen azokról még a "békákat sem kérdezték meg".
   
Magyar Kornélia szerint Orbán Viktor "progresszív hangját" találta meg a Széll Kálmán Tervvel. A Magyar Progresszív Intézet igazgatója tanítaná a kormány megszorításokról szóló bejelentéseit, amelyek szerinte Gyurcsány Ferenc közvetlensége helyett azt a politikailag talán helyes utat választják, amellyel a választókban nem tudatosítják a szükséges megszorításokat. Az elemző a kormány elrontott lépései között említette a szerinte szükségtelenül hamar meghozott médiatörvényt, úgy vélte ugyanis, ennek "kulturkampfos attitűdje" sokkal kevesebb hasznot hoz a hatalomnak, mint amennyit remél tőle. Magyar Kornélia kifogásolta továbbá a személyi jövedelemadó csökkentését is, mondván helyette inkább a munkaadói járulékot kellett volna mérsékelni.
   
Mráz Ágoston Sámuel szintén az egykulcsos szja és a médiatörvény ügyét kritizálta, előbbit a megvalósításba csúszott hibák miatt, utóbbit pedig azért, mert a Fidesz szerinte egy hónapig nem tudott mit kezdeni a külföldi kritikákkal. A Nézőpont Intézet vezető elemzője megjegyezte, hosszasan tudná sorolni a kormány pozitív intézkedéseit, azonban ezt nem teszi. Arra ugyanakkor emlékeztetett, hogy egyik korábbi felmérésük szerint a lakosság a nemzeti érdek érvényesítése területén látja legsikeresebbnek a kabinetet.
   
A Republikon Intézet, moderátor szerepét betöltő vezetőjének kérdésére válaszolva valamennyi elemző úgy vélekedett, Orbán Viktor szavaival ellentétben egy éve nem zajlott forradalom a választófülkékben. Mráz Ágoston Sámuel szerint ez nem volt szerencsés lépés a kormányfőtől, mivel - mint mondta - a magyar nép karaktere nem nevezhető forradalminak. Török Gábor úgy vélte, 2010-ben forradalom helyett történelmi súlyú választásról, ezzel együtt a pártrendszer átalakulásáról, illetve további változások lehetőségéről beszélhetünk.
   
A politológusok szintén Tóth Csaba felvetésére reagálva egyhangúlag elvetették, hogy Magyarország az oroszországi, "putyinizálódó" útra lépett volna. Mint mondták, ez mindaddig nem történhet meg, amíg szabad választásokat tartanak, vagyis a politikai pártok jelentős adminisztratív akadályok nélkül versenyezhetnek egymással. Török Gábor ezzel összefüggésben azt jegyezte meg, hogy a magyar pártok túl sokszor kiáltanak farkast, ha valami számukra nem tetsző dologgal találkoznak. Szerinte el kell fogadni, hogy a "Fidesz élt politikai felhatalmazásával, elment a falig, de nem tovább". Magyar Kornélia szintén nem gondolja, hogy a kormány véget vetett volna a jogállamiságnak, véleménye alapján a Fidesz csak kisebb változtatásokat eszközöl a korábbi közjogi rendszeren, hiszen maga is fél, hogy a módosításokkal könnyyen egy számára is veszélyes rendszert hoz létre.
   
Az elemzők a különböző közvélemény-kutatások eredményeit értékelve bonyolódtak a legnagyobb vitába. Mráz Ágoston Sámuel szerint a kormánypárti politikusoknak egyelőre nincs okuk az idegességre: a választások óta ugyan emelkedett a szavazók passzivitása, de ez méréseik alapján nem jelenti a biztosan Fideszre szavazók számának fogyását. Magyar Kornélia ezzel szemben a Fidesz számára intő jelként értékelte, hogy egy év alatt többségében nem is pénztárcáik miatt, hanem erkölcsi, filozófiai okokból pártoltak el a párttól. Török Gábor szintén úgy vélte, a kormány számára súlyos problémát jelent korábbi szavazóinak folyamatos lemorzsolódása, amit meglátása alapján nem lesz egyszerű megállítani. "A politikai inga elindult vissza, de egyelőre nem tudni kit talál a másik oldalon" - fűzte hozzá.
   
Az ellenzék esélyeit latolgatva Magyar Kornélia úgy fogalmazott, az MSZP hosszú időre hiteltelenítette magát, hiszen - Gyurcsány Ferencet és Mesterházy Attilát is beleértve - ugyanazokkal a személyekkel képviselteti magát, akikkel bukását is elszenvedte. Hozzátette: az LMP belső döntéshozatali mechanizmusának tisztázása, illetve országos jelenlétének biztosítása nélkül szintén nem számíthat több szavazatra. Török Gábor az 1994-es választások után kialakult helyzethez hasonlította a jelenlegi pártpolitikai helyzetet, és arra emlékeztetett: négy évvel később az ellenzék egyik legkisebb pártja, a Fidesz nyerte a választásokat, holott csupán 25 képviselője ült a parlamentben. Mráz Ágoston Sámuel - a párhuzamot folytatva - azt mondta, az ellenzék most is csak a kormány hibájából erősödhet meg, de a jelenlegi kabinet eddig nem követett el a Bokros-csomaghoz mérhető népszerűségvesztést eredményező politikai baklövést.