Teljes káosz a felsőoktatásban?

A Mathias Corvinus Collegium (MCC) rendezvényén Fábri György, az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) rektorhelyettese elmondta: a frissdiplomások nagy része a végzettségének megfelelő munkát végez, 2007 és 2009 között a végzett hallgatóik 80 százaléka az alapképzettsége szerinti pályán helyezkedett el. További 10 százalék hasonló területen dolgozik, mint a végzettsége, és csak 10 százalék nem dolgozik azon a szakterületen, amit tanult. Közlése szerint ezekhez az adatokhoz az ELTE-n végzettek 30 százalékának a megkérdezésével jutottak.
Fábri György közölte: "messze nem annyira rossz a felsőoktatás", mint amennyire az elterjedt a közbeszédben.
Kitért arra: "Trianon óta működött az a nemzeti konszenzus, ami arról szólt, hogy a tudásba való befektetés révén jusson az ország előre; ezt még a kommunista időkben sem rúgták fel". A rektorhelyettes úgy fogalmazott: annak kimondása, hogy nem cél egyre több magasan képzett embert pályára állítani, először történik meg a történelemben.

Lantos Csaba közgazdász-szociológus arról beszélt, hogy szerinte "teljes káosz alakult ki a közoktatásban és a felsőoktatásban". Úgy látja, "az egész oktatási rendszer nem fenntartható, és végső soron rossz eredményeket produkál". Régen az egyetemek jelentették az elitképzést, ez mára megszűnt, és a helyébe nem került semmi; ugyanakkor az elitképzést erősíteni kellene - közölte.
Mint mondta, a politikának el kell tudnia döntenie, hogy olyan egyetemek működjenek, amelyek az elitképzést jelenthetik majd, a főiskolák pedig jelentsék a tömegesebb képzést. "Most helyzet van", tehát most kell radikálisan fellépni a rendszer megváltoztatására - hangsúlyozta.

Lánczi András, a Budapesti Corvinus Egyetem Politikatudományi Intézetének igazgatója kiemelte: "az egyetemi szférában az elmúlt 21 évben befektetés gyakorlatilag nem történt" Magyarországon, és az oktatók közül jelenleg a legtöbben jellemzően azt keresik, hol tudnának pénzhez jutni és pozíciókat találni. Ma az oktatók és hallgatók között nincsen kapcsolat, mert tömegoktatás van - tette hozzá.

Tombor András, az MCC elnöke azt mondta, egyértelművé kell tenni a hallgatók számára, hogy mennyibe kerül az adófizetőknek a képzésük. A hallgatók ugyanis nem tudják, mennyit ér majd a diplomájuk a munkaerőpiacon, ettől függetlenül azonban az oktatásnak jól meghatározható költségei vannak - közölte.

Az eseményen bemutatták a Felsőoktatás Magyarországon és a világban - tendenciák és lehetőségek című, az MCC gondozásában megjelent tanulmánykötetet. A magyar-angol nyelvű kiadvány célja, hogy áttekintse jeles magyar és külföldi vezető személyiségek felsőoktatással kapcsolatos gondolatait. A szerzők között találhatók a magyar felsőoktatás-kutatás és egyetemi élet képviselői, a gazdasági és tanácsadói szféra döntéshozói, valamint a világ legjelentősebb egyetemeinek, üzleti iskoláinak és vezetőképzőinek professzorai.

Mint az MCC honlapján olvasható, az alapítványi támogatással működő Mathias Corvinus Collegium 2001-ben nyitotta meg kapuit Budapesten. Célja, hogy a középiskolai és egyetemi oktatást kiegészítő, magas színvonalú képzési formát honosítson meg Magyarországon. Kiemelkedően tehetséges diákokat támogat abban, hogy a tehetségüket – szociokulturális helyzetüktől függetlenül – kibontakoztathassák.